2024. április 25. – 15:56
Az Európai Parlament (EP) felszólítja az EU és a tagállamok politikai vezetését, hogy sürgősen és határozottan lépjenek fel az orosz beavatkozási kísérletekkel szemben, írja a testület közleménye. A csütörtökön megszavazott állásfoglalás elítéli a Kreml nemrég kiderült kísérleteit, hogy beavatkozzon az európai jogalkotási eljárásokba és szavazásokba. „Ezeknek a taktikáknak következményekkel kell járniuk” – érvelnek a képviselők. Az állásfoglalás megdöbbentőnek tartja azokat a hitelt érdemlő állításokat, amelyek szerint a testület egyes képviselőinek pénzt fizettek az orosz propaganda terjesztéséért, és azt is, hogy közülük többen részt vettek a Voice of Europe oroszbarát weboldal tevékenységében az oroszok ukrajnai inváziója közben. (Az ügy magyar száláról itt írtunk.)
A képviselők azt szeretnék, hogy az EU és a tagállamok vezetői foglalkozzanak az orosz beavatkozási kísérletekkel – nemcsak az uniós intézményekben, hanem az egész EU-ban. Mindezt szerintük sürgősen és határozottan kezelni kell a közelgő 2024. június 6-9-i EP-választások miatt.
Az állásfoglalásban az EP
„komoly aggodalmának ad hangot a magyar kormány számos politikája és álláspontja miatt, amely Orbán miniszterelnök vezetésével számos kritikus alkalommal helyezkedett oroszbarát vagy Kína-barát álláspontra”, és azt állítja, hogy a Fidesz „Kreml-barát üzeneteket és propagandát terjeszt”.
A szöveg felemlegeti: „hitelt érdemlő bizonyítékok támasztják alá”, hogy 2020-ban Peter Pelligrini, Szlovákia akkori miniszterelnöke magyar kollégája közbenjárását kérte ahhoz, hogy „a 2020. évi szlovákiai parlamenti választások előtt megkapja a Kreml támogatását”. „Ennek eredményeként Pelligrini miniszterelnök 2020 februárjában, három nappal a választások megtartása előtt Oroszországba látogatott.” Az esetet a VSquare és a Ján Kuciak Oknyomozó Központ tárta fel egy cikkben, ami magyarul a Telexen jelent meg.
Az állásfoglalás más uniós országokból, többek között Bulgáriából és Németországból is felemleget eseteket. Például amiatt aggódnak, hogy az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája (FBI) a közelmúltban kihallgatta Maximilian Krah-t. Az Alternatíva Németországért (AfD) EP-képviselőjénél felmerült a gyanú, hogy pénzt kapott a Kreml ügynökeitől, ráadásul néhány napja letartóztatták az asszisztensét azzal a váddal, hogy kínai kém volt. Az EP felszólítja az AfD-t, hogy haladéktalanul tegyen nyilvános nyilatkozatot pénzügyi kapcsolatairól, különösen az orosz vezetéssel, hozza nyilvánosságra a Kremlhez köthető forrásokból származó valamennyi kifizetés célját és pontos összegét. A neve említése nélkül felemlegették Tatjana Ždanoka lett képviselőt is, akit kémkedéssel gyanúsítottak meg (bár ő korábban arról beszélt, hogy csak a béke ügynöke).
Az állásfoglalás szerint ugyan továbbra is Oroszország a külföldi beavatkozás és dezinformáció fő forrása az EU-ban, más országok is aktívak. Csak akkor tudnak hatékonyan reagálni, ha az uniós intézmények és a tagállamok közösen lépnek fel átfogó, hosszú távú politikai megközelítéssel. Az EP a saját védelmére többek között alapos belső vizsgálatokat és szigorúbb átvilágítást kér.
A szöveg többször is említi a 2022 végén kirobbant katari vesztegetési botrányt (erről bővebben itt írtunk). A képviselők épp csütörtökön szavazt meg azt a nyolc uniós testületet, így az EP mellett az Európai Bizottságot és a tagállami Tanácsot felügyelő etikai szervet is, amit az eset után kezdeményezett egy bizottsági javaslat. Az eredeti tervezetet az EP-képviselők korábban elégtelennek minősítették, és bele tudták tetetni, hogy az új intézmény ne csak a szabályokat hangolja össze, de egyedi eseteket is vizsgálhasson, valamint ajánlásokat adhasson. (Ahogy a korábbi szigorítási javaslatokat, úgy a Fidesz az új szerv létrehozását sem támogatta. A képviselőcsoport közleménye látszatmegoldásról írt, mert a korrupciós ügyek büntetőjogi és nem etikai kérdésekről szólnak. Így szerinte nem az etikai követelmények betartását kellene vizsgálni, mert a meghatározhatatlanságuk „egy újabb pártpolitikai indíttatású zsarolási eszközt ad a baloldal kezébe”.)
A külföldi befolyásról szóló állásfoglalás felszólítja a tagállami kormányokból álló Tanácsot, hogy a Kreml-támogatású médiát, valamint az uniós propaganda- és dezinformációs kampányok felelőseit is vonják be a következő, Oroszország elleni szankciócsomagba. (Erről csak a miniszterek dönthetnek egyhangúlag.) A képviselők a cseh kormány szankcióinak tükrözését kérik a Voice of Europe, valamint Viktor Medvedcsuk ukrán oroszbarát oligarcha és közeli munkatársa, Artem Marcsevszkij ellen. Sajnálják, hogy a Voice of Europe újraindíthatta tevékenységét Kazahsztánból, és felszólítják az uniós tagállamokat, hogy biztosítsák: az EU-ban ne lehessen elérni.
Az állásfoglalást 429 igennel – köztük három DK-ssal és az Esély Közösségben politizáló, volt MSZP-s Ujhelyi Istvánnal –, 27 ellenszavazattal – ebből öt fideszes képviselővel –, 48 tartózkodás mellett fogadták el a parlamenti nyilvántartás szerint.