Miért eszünk rosszul?

Minden harmadik európai ember küzd valamilyen ételintoleranciával. Igaz, egyre nagyobb a mentes élelmiszerek tárháza, mégis sokszor előfordul, hogy nem találjuk meg a legegészségesebb verziót. Felnőttkorban is egy kisebb sokk, amikor kiderül, hogy egy adott ponttól nem ehetünk valamit, amit addig napi szinten fogyasztottunk, gyermekkorban viszont még nehezebb felfogni az okokat. Gluténmentes étkezésről, rossz beidegződésekről, ártalmas adalékanyagokról, magas árakról és a megoldásról beszélgetett Rónai Egon és Ipsits Anita az ATV Húzós podcastben.

„Leginkább a gluténérzékenységet emelik ki, a lakosság nagyjából 1 százaléka küzd ezzel, de emellett ott van a laktózérzékenység, a tojás és még megannyi intolerancia. Most már gyakorlatilag nincs olyan család vagy baráti társaság, ahol ne lenne legalább egy ember ételérzékeny. (…)Sokan azt gondolják, hogy a gluténérzékenység egyfajta fogyókúra is, ezért alakult ki az embereknek sajnos az a tévképzet, hogy ez egy divatbetegség, így pedig az éttermekben is sokszor csak legyintenek rájuk. Holott, aki valóban érzékeny, annak nagy problémákat tud okozni, ha gluténnel érintkezik” – kezdte Ipsits Anita, az egyik legismertebb, mentes ételeket és alapanyagokat forgalmazó cég tulajdonosa.

A táplálkozási szakértő drasztikus példákat is sorolt: volt olyan, aki laktózintoleránsként nem kapta meg időben az epipenjét, így nem élte túl az allergiás rohamot. Ezért hívja fel arra a figyelmet, hogy aki nem küzd ételintoleranciával, az ne kövesse az ezzel a betegséggel élők diétáját, hiszen a szervezete ezt nem követeli meg.

A Húzós műsorvezetője arra is kíváncsi volt, hogy aki több ételérzékenységgel küzd, az mégis mit ehet. „A teljes értékű gabonákat gyakorlatilag bárki fogyaszthatja, ilyen a hajdina, a köles, a quinoa – ezekkel azért tud étkezni” – mondja a szakértő, aki kihangsúlyozta, hogy aki nem érzékeny, az sokszor nagyon rossz minőségű táplálékot visz be a szervezetébe, rengeteg feldolgozott élelmiszert eszik a magyar, ami több problémához vezethet hosszútávon. Éppen ezért fontos, hogy minél változatosabban étkezzünk és lehetőleg sok zöldséget, sok fehérjét és megfelelő mennyiségű, jó szénhidrátot fogyasszunk.

Ipsits Anita arra is kitért, hogy mivel elég sok a rossz tapasztalat, ezért az ételintoleranciával küzdők nehezen mernek nyitni az éttermek felé, ráadásul az is gondot okoz sokszor, hogy egy baráti összejövetelen mit egyenek. Akik nem tartják a gluténmentes diétát, nem annyira figyelnek arra, hogy ezek a termékek érintkeznek-e bármilyen más alapanyaggal, így pedig hamar megtörténhet a baj.

Ipsits Anita (Fotó: ATV)

Rónai Egon szerint, akik nem küzdenek semmilyen ételallergiával, sokszor egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy mit esznek, így temérdek mennyiségű rossz alapanyag jut be a szervezetükbe. „Borzalmas, hogy miket eszünk meg. Akik nem érzékenyek, tényleg nem figyelnek arra, hogy mit esznek meg. (…)Ízfokozók, adalékanyagok, stabilizátorok – ezek mind egészségtelen, nem természetes anyagok, amiket jobb, ha nem eszünk meg. Én mindig a címkeolvasással kezdem a vásárlást” – tette hozzá a szakértő. Arról is szó esett, hogy ami gluténmentes, az nem feltétlenül egészséges, hiszen adalékanyagokat ugyanúgy tartalmazhat egy termék, mint a búzalisztből készült társai. 

Az intoleranciával küzdő gyermekek étkeztetése nagy fejtörést okozhat a családnak, hiszen ők nehezebben értik meg azt, hogy mostantól nem ehetik meg a kedvenc pékárujukat, vagy éppen nem kaphatnak fagyit. „A táborok is nehézkesek, a szülők ugyan csomagolhatnak mentes ételeket, de a nevelők már nem kockáztatják meg, hogy az adott gyerek érintkezik bármiféle olyan alapanyaggal, ami nem jó a szervezetének, így ez egyfajta kirekesztettséget szül” – vallja Ipsits Anita, majd hozzátette, nagyon fontos, hogy az intoleranciával küzdő gyerekek családja odafigyeljen arra, hogy beépítsék ezt a fajta táplálkozást az életükbe és ne legyenek otthon megkülönböztetve.