Lengyel külügyminiszter: Oroszország vereségével végződne a NATO elleni támadás

Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva. Erre nem azért érdemes emlékeztetni, hogy veszélyérzetet keltsünk az oroszokban, hanem azért, hogy megmutassuk: Oroszország támadása az észak-atlanti szövetség akármelyik tagja ellen Moszkva „elkerülhetetlen vereségével érne véget” – jelentette ki a lengyel diplomácia vezetője a szejmben.

Aláhúzta: a NATO védelmi szövetség. Rámutatott: a szövetség katonai képességei háromszor nagyobbak Oroszországéinál, a NATO-országok légiereje háromszor nagyobb, a haditengerészet négyszer nagyobb állománnyal rendelkezik.

Az Ukrajnával szembeni orosz agresszió „megrázta a világ eddigi rendjét”, most „egyszerű alternatíva előtt állunk”: vagy „Ukrajna keleti határán túl állomásozó, legyőzött orosz hadsereggel” lesz dolgunk, vagy „győzelmes (orosz) hadsereggel Lengyelország keleti határán” – fogalmazott Sikorski. Reményét fejezte ki, hogy „a civilizált világ erőfeszítéseinek köszönhetően Putyin elveszíti a háborút”.

Hangsúlyozta: Lengyelország kész együttműködni „egy, nem birodalmi (ambíciójú) Oroszországgal”, amely tiszteletben tartja más nemzetek önrendelkezési jogát. Az ilyen Oroszországot Alekszej Navalnij meggyilkolt orosz ellenzéki vezető és más politikai foglyok jelképezik a miniszter szerint.

Elmondta továbbá: Oroszország hazudik az Ukrajna egyes részeinek annektálására irányuló állítólagos lengyel tervekről. „A Donyec-medence – az Ukrajna, Krím – az Ukrajna” – utalt az Oroszország által annektált területekre, majd az egykor Lengyelországhoz tartozó, jelenleg ukrán földekről elmondta: „Lviv – az Ukrajna, Volhínia, az egykori Kelet-Galícia – az is Ukrajna”. „Lviv sze Ukraina” – nyomatékosította ukránul is.

Aláhúzta egyúttal: a lengyelek nem feledkeznek meg „fájdalmas múltbeli eseményekről”, és a történelmi igazság keresésében együttműködést várnak el az ukrán féltől.

Kitérve a 2025 első felében esedékes lengyel soros EU-elnökségre, Sikorski a szélesen felfogott biztonságot nevezte az elnökség fő prioritásának. Az EU-nak reagálnia kell a megjelenő válságokra, ezért Lengyelország támogatni fogja az unió „realista reformját” – jelentette ki. „Nem vagyunk meggyőződve, hogy ehhez elkerülhetetlen az alapszerződések módosítása” fogalmazott, hozzátéve: nem kizárható viszont, hogy a tagállamok egy része ettől teszi függővé az uniós bővítést.

A reform legvitatottabb része lehet, ha bizonyos területeken megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt – vélekedett. Felvázolva lehetséges új megoldásokat, kijelentette: amennyiben az EU „több mint 30 tagú hatalommá” akar válni, „hatékonyabb döntéshozatalra van szüksége”.

A transzatlanti együttműködés is az elnökség egyik prioritása lesz – jelentette be Sikorski. Kiemelte az Egyesült Államok szerepét a lengyel hadsereg korszerűsítésétben.

Varsó támogatja az európai gyorsreagálású erők létesítését is, amelynek első eleme 2025-ig érne el műveleti készségét – folytatta. Az 5-10 ezer fős „európai légió” az EU-tagállamok állampolgáraiból állna össze önkéntes alapon, működését „az uniós költségvetéssel azonos elvek szerint” finanszíroznák – fejtette ki.

Az EU-ban Németország és Franciaország a legfontosabb partnerei Varsónak – jelentette ki Sikorski. „Legközelebbi szövetségesnek és barátnak” a skandináv és a balti országokat nevezte, valamint Romániát és Csehországot.

Jelezte: Lengyelország kétoldalú és többoldalú formátumokban tovább fogja fejleszteni a kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyekkel egy időben csatlakozott a NATO-hoz és az EU-hoz.

A bevándorlásról szólva Sikorski átlátható európai migrációs stratégia kialakítását nevezte szükségesnek. Úgy látta: a törvényes és ellenőrzött migráció hasznos lehet a bevándorlók és a befogadó országok számára egyaránt. „A migrációhoz való jog viszont nem tekinthető emberi jognak, ezért a migrációt szabályozni kell” – jelentette ki a külügyminiszter.