Drága a magyar benzin?
Az Európai Bizottság aloldalán már elérhetőek a legfrissebb adatok az EU-s országok üzemanyag-árairól, ezek ismeretében elkészíthető a régiós rangsor a benzinnél és a dízelnél is. Ahogy arra Grád Ottó, a nagy benzinkúthálózatokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke a Portfoliónak rámutatott, az összehasonlítás során a szomszédos országok árait érdemes figyelembe venni, ezekbe az országokba tud ugyanis kedvezőtlen esetben átmenni tankolni a magyar autós.
Ebben a közegben a friss információk szerint a benzin esetében 8 forinttal drágább a hazai üzemanyag az átlagnál (1,3%),
míg a dízelnél ennél valamivel nagyobb, 10 forintos különbség adódik (1,6%). Érdekes módon a környező országok fogyasztói áraiból képzett átlag itt is 640 forint literenként, a szórás azonban jóval nagyobb, elsősorban a magas szerb dízelárnak köszönhetően.
Az alábbi ábrán pedig térképen is láthatjuk, hogy hol olcsóbb, és hol drágább a benzin a környező országok tekintetében, mint Magyarországon.
A dízelnél a következőképpen néz ki a helyzet:
Mit mutathatnak a KSH statisztikái?
Mint ismert, a Bizottság adataira támaszkodva a Központi Statisztikai Hivatal heti rendszerességgel fogja közzétenni a saját régiós üzemanyagár-rangsorát, ami azért fontos, mert ez a statisztika fogja az alapját adni egy esetleges kormányzati beavatkozásnak az üzemanyagpiacon.
Ahogy arra a múlt heti elemzésünkben már rámutattunk, a hivatal módszertanának megvannak a maga hibái, amelyek jelentősen torzítják a helyzetet és nem feltétlenül a megfelelő következtetés levonására sarkallják a kormányzatot. A látványosabb torzítás a régiósnak tekintett országok köre:
kimondottan nehezen értelmezhető Bugária beleszámítása a régiós átlagba,
nem csak azért, mert autóval 360 kilométerre van a magyar határtól az ország legészakibb pontja, hanem azért is, mert alapvetően más a piac szerkezete mint a környezeztünkre jellemző, tengeri kijárattal általában nem rendelkező országoké.
Mindenesetre ha a KSH által figyelembe vett országok árait vesszük alapul, akkor elmondható, hogy a régiós átlagárnál 22 forinttal drágább a magyar benzin (3,5%),
míg a dízel esetében 25 forintos a felár (4%).
Mi alakítja az árakat?
Alapvetően sok tényezőtől függ, hogy hogyan alakulnak egymáshoz képest a régiós üzemanyagárak: többek között az adóktól (ÁFA és a jövedéki adóteher a két legfontosabb), a versenytől, a finomítóktól való távolságtól, a benzinkutak forgalmától, az import lehetőségektől-és költségektől, illetve a profitabilitástól, ami szintén folyamatosan változik a kereslet/kínálat függvényében.
A legfontosabb külső, piacinak mondható változó tényezők (azaz nem adottságok, mint például a finomítóktól való távolság és az importlehetőségek) a hazai üzemanyagok árában az olaj világpiaci árának alakulása és a finomítói prémiumok alakulása, illetve a forint teljesítménye a dollárral szemben. Az első két elem a régiós összevetésben nem irányadó, a magasabb olajár és a szélesedő marzsok miatt ugyanis a környező országokban is nőhet a benzin és a dízel ára, a forint teljesítménye azonban célzottan a hazai üzemanyagárakra hat. A devizapiacon finoman szólva sem alakult kedvezően az elmúlt néhány hónap:
IDÉN EDDIG 6,3 SZÁZALÉKKAL GYENGÜLT A FORINT A DOLLÁRRAL SZEMBEN, MIKÖZBEN A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOK DEVIZÁINAK ÁTLAGOS GYENGÜLÉSE CSAK 3,2 SZÁZALÉK VOLT.
Ugyancsak fontos szepe van az üzemanyagárak alakulásában az adóterheknek: ebben a tekintetben történt idén egy fontos, magyar piacra specifikus esemény, a jövedéki adóemelés miatt ugyanis 42 forintos drágulás következett be a kutakon.
Magára az adóemelésre egyébként szükség volt, annak mértéke azonban lehetett volna alacsonyabb is: a januárban két lépcsőben érvényre juttatott emelés ugyanis olyan mértékben lett meghatározva, ami a 420-as euró-árfolyamig elegendő, ebben a tekintetben tehát van némi mozgástér a teher csökkentésére (jelenleg 393 forintot kell adni egy euróért).
Összességében azonban
nem mondható kirívónak az adóteher a hazai üzemanyagok esetében:
az EKR-díjjal és a kisker-adóval korrigált adószint mértéke (a Bizottság adataira támaszkodó KSH-statisztikában nem számolnak ezekkel) a MÁSZ adatforrása alapján 49,1 százalékos, ami szinte pontosan megegyezik a régiós átlaggal. A dízelnél kicsit kedvezőtlenebb a hazai helyzet, ott a magyar üzemagyag adótartalma 47,2 százalék, szemben az átlagos 45,2 százalékkal.
A hazai olajpiaci szereplők profittartalmáról nincsen hivatalos adatunk és a beszerzési költségszerkezeteket is nehéz lenne százalékosan összehasonlítani az országoknál, azonban a többi információ, elsősorban a gyenge forint ismeretében valószínűsíthető, hogy
A RÉGIÓS ÁTLAGNÁL ALACSONYABB MARZSOKKAL MŰKÖDNEK A HAZAI SZEREPLŐK,
akár a beszerzés és finomítás prémiumáról (nagyker-árrés), akár a kutak nyereségéről, azaz a kiskereskedelmi árrésről van szó.
Országspecifikus tényezők
Az alábbiakban megnézzük, hogy milyen nem-piaci alapú, kormányzati döntések és terhek befolyásolják két olyan országban az üzemanyagárakat, ahol kifejezetten nagy az eltérés a régiós átlagtól:
- Ausztria: jóval magasabb a jövedéki adó mértéke, mint az EU-s minimum szint, egész pontosan 0,482 cent literenként, ami nálunk 0,387 cent/liter - a különbözet a jelenlegi euróárfolyamon számolva 37 forint, azonban a két fő adónemből származó hazai árelőny mértéke 26 forinttal csökken az alacsonyabb osztrák ÁFA miatt, ami 20 százalékos (szemben a magyar 27 százalékkal). Ha az ÁFÁ-t is számoljuk, akkor a két fő adónem miatt 11 forinttal kéne drágábbnak lennie az osztrák benzinnek. Egyéb adótételek (mint pl. nálunk az EKR vagy a kiskereskedelmi adó) közben az osztrák piacon is megjelennek, az Európai Bizottság adatforrása szerint az indirekt adók összesen literenként 43 forint terhet jelentenek az ottani benzin árában, míg nálunk az EKR és a kisker-adó miatt a jelenlegi árszinten 27 forint plusz teher jön ki. Mindent összevetve tehát (és feltételezve, hogy az osztrák információközlés a Bizottság irányába transzparens, ellentétben a magyarral) elmondható, hogy csak az adóteher különbségéből fakadóan 27 forinttal kéne drágábbnak lennie az osztrák benzinnek - ezzel szemben "csak" 13 forint a differencia. Ezt az eltérést azonban vélhetően nem az magyarázza, hogy kisebb profittal dolgoznának az osztrák szereplők, sokkal inkább a devizaelőny lehet a középpontban (forint 6,3 százalékos idei esése a dollárral szemben vs. euró 2,2 százalékos leértékelődése), de egy esetlegesen kedvezőbb osztrák beszerzési költségszerkezet sem kizárt.
- Románia: a két fő adónem tekintetében ugyancsak más a román üzemanyagpiaci szereplők helyzete: a román ÁFA 19% (Magyarországon 27%), ám a jövedéki adó a benzinre vonatkozóan 0,4 cent/liter (nálunk 0,387 cent/liter). Az adókülönbségből származó román árelőny összesen 36 forintra jön ki literenként - a román ÁFA az 586 forint/liter áron jegyzett benzinen 93,5 forint szemben a magyar 136 forintos ÁFA-teherrel, ám a jövedéki adóból származó különbözet 6,5 forint literenként, a magyar üzemanyag javára. Ám a román piacot (legalábbis a Bizottság adatai szerint) nem terhelik egyéb, csak a hazai piacra jellemző adóterhek, azaz nincs EKR-kötelezettség (8 Ft/liter) és a 3 százalékos kiskereskedelmi különadó sem (19 Ft/liter), így csak az adóteher mértékének különbségéből fakadóan 63 forinttal kéne olcsóbbnak lennie a román benzinnek, ami nincs is messze a valóságtól (57 forint). Iparági forrásaink azonban elmondták, hogy a román üzemanyagokon is várható egy jövedéki adóemelés 2024 július elsején, ami során a benzin esetében a mai lej-árfolyamon számolva 19 forint extra teher fog képződni (a dízelnél pedig 25 forint).
Címlapkép forrása: Getty Images
