Lengyelország 2023-ban GDP-jének négy százalékát költi védelemre, amivel az ország a NATO-n belül a legtöbbet költ katonai kiadásokra, ez a szám jóval meghaladja a NATO-tagországok által még 2014-ben elfogadott, a GDP két százalékát kitevő összeget, írja az Euractiv.
Ami a 2014-es helyzetnek megfelelő volt az Ukrajna elleni orosz agresszióval szemben, az ma már bizonyosan nem elégséges.
– mondta Duda kanadai látogatásán.
A lengyel elnök üdvözölte a 2030-ig tartó 2,5 százalékos ígéretet is, amelyet Rishi Sunak brit miniszterelnök tett kedden, és amely Duda szerint „jó irányba” tart.
Ma Oroszország az agresszor. Meg kell erősödnünk, hogy senki ne merjen megtámadni minket
– hangsúlyozta.
Közben Oroszország nukleáris rakétarendszereket telepített a finn határhoz – jelentette az orosz állami média – ami a Kreml legújabb fenyegetése a Nyugat ellen. Az orosz média szerint az újonnan felállított rakétadandárt, a Leningrádi Katonai Körzetet Iszkander-M rakétarendszerekkel erősítették meg.
Arra a kérdésre, hogy a védelmi költségvetések növelése és Oroszország bejelentése jelenthet-e katonai konfrontációt, azt mondta: „épp ellenkezőleg”.
Amit a NATO tesz, az nem vezet az Oroszországgal való konfrontációhoz
– mondta Duda.
„Ez egy módja annak, hogy megelőzzük a konfrontációt” – tette hozzá.
Orosz–ukrán háború
