Aliyev máris új háborúval fenyegetőzik – Azerbajdzsán nem fogja tétlenül nézni, hogy a Nyugat felfegyverzi Örményországot

Azerbajdzsán nem fogja tétlenül nézni, hogy Franciaország, India és Görögország felfegyverezze Örményországot – jelentette ki kedden Ilham Aliyev azeri elnök az Azerbajdzsáni Diplomáciai Akadémián tartott beszédében. Hangsúlyozta, hazája ezen álláspontját világosan értésére adták az örmény vezetésnek, valamint a Jerevánt támogató államoknak is.

Az azeri államfő beszélt a számos ponton vitatott örmény–azeri határ kijelöléséről is. Szerinte a határ kijelölését az ismert elvek alapján kell elvégezni, vannak ugyanakkor olyan szakaszok is, amelyek mindkét félnek gondot jelentenek. Ezek főleg utakkal, biztonsági mechanizmusokkal, illetve egymás területének mélységi megfigyelésével kapcsolatosak – írja a a vg.hu

Ilham Aliyev azeri elnök Fotó: President.az

"Találékonynak kell lennünk: nem kell ragaszkodnunk egy vonalhoz, amely mentén aztán vak kiscicákként haladunk. A térképen futó vonalakat alapként kell vennünk, de olyan határban kell megállapodnunk, amely mindkét félnek biztonságos és kényelmes"

– mondta Aliyev, miután Nikol Pasinján örmény miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megkezdte a vitatott közös határ kijelölését.

A Nyugatot Aliyev azzal vádolta, hogy az április elején Brüsszelben tartott EU-amerikai-örmény találkozóval törésvonalakat akart teremteni a Kaukázus déli térségében. Hozzátette: amennyiben Baku komoly fenyegetést tapasztal, intézkedéseket hoz a jövőben.

Álláspontja szerint a történelem során még nem volt ehhez fogható találkozó szovjet utódállamok bevonásával. Nikol Pasinján, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő és Anthony Blinken amerikai külügyminiszter április 5-én Brüsszelben tartottak találkozót. Az Európai Bizottság 270 millió eurós támogatást irányzott elő Örményország számára a 2024–2027 közötti időszakra.

A két szomszédos, egymásra mindezidáig halálos ellenségként tekintő dél-kaukázusi ország tavaly év végén közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni. A megbeszélések azonban megtorpantak, főleg olyan kérdések miatt, mint az ezer kilométer hosszú közös – lezárt és megerősített – határ kijelölése.

Pasinján a közelmúltban jelezte, hajlandó visszaszolgáltatni örmény ellenőrzés alatt álló azeri területeket. Ugyanakkor Azerbajdzsán is ellenőriz olyan területeket, amelyeket nemzetközileg Örményország részeként ismernek el.

Hegyi Karabah területének az azeri haderő általi elfoglalása, az ottani örmény lakosság Örményországba történő exodusa lezárultával a rendkívül szorult helyzetbe került örmény kormány igyekszik kiegyezni az ország ősellenségének számító Azerbajdzsánnal. A békéért Pasinján kormányfő kész komoly árat fizetni, mivel Azerbajdzsán katonai értelemben döntő fölényben van jelenleg az örmény haderővel szemben. Egy frontális azeri katonai támadás Örményország ellen akár az ország megszűnését is eredményezhetné, amennyiben Moszkva nem siet a megtámadott örmények segítségére. Jereván szabadulna Moszkva ölelő karjaiból, az örmény diplomácia a Nyugat felé próbál orientálódni, nem is sikertelenül. Franciaország már kötött egyezményt Jerevánnal fegyverek eladásáról, melyre Örményországnak égető szüksége van egy esetleges azeri támadás kivédéséhez. A nagy kérdés az, mik a kiváló taktikus Ilham Aliyev azeri elnök valódi szándékai. Baku szárazföldi összeköttetést szeretne a nahicseváni exklávéjával, melyhez Örményországon keresztül vezetne az út.