Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kínai elektromos autókra kivetett lehetséges vámokra utalt szerdán, amikor a németországi Karlsruhéban megkezdte EP-választási kampányát. Az EU jelenleg a kínai elektromos autók állítólagos tisztességtelen piaci gyakorlatot jelentő pekingi állami támogatását vizsgálja, és von der Leyen megjegyzései arra utalnak, hogy büntetővámok bevezetése szinte biztosra vehető – derül ki a Politico cikkéből.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU támogatja versenyt, de keményen fellép a dömping és a tisztességtelen gyakorlatok ellen.
A Portfolio-nak brüsszeli források már korábban beszéltek arról, hogy a járműiparon belül három területen látják azt, hogy Kína versenytorzító, európai munkahelyeket fenyegető módszerekkel él:
- A kínai autógyártók a pekingi vezetéstől kapott bőséges állami támogatások miatt jóval olcsóbban adhatják el a termékeiket, mint az EU-s szereplők.
- Kína teljesen uralja az ellátási láncokat, az akkumulátorok és az ahhoz szükséges nyersanyagok piacával egyetemben, így megteheti azt, hogy felárral értékesít az európai autóiparnak a gyártáshoz szükséges alapanyagokat és alkatrészeket.
- Az EU-s környezetvédelmi szabályok sokkal szigorúbbak, mint a kínaiak, a kényszermunkát tiltják az uniós törvények, így a költségeknél az ázsiai ország cégei előnybe kerülhetnek, mert mindezekre nem kell figyelniük.
Ahogy arról írtunk, egyre nagyobb a harc az európai és az ázsiai gyártók között, és a kínaiak tűnnek befutónak, ami az uniós intézmények érvelése szerint nagyjából a három fenti oknak köszönhető. Az EU-ban a leginkább a német autógyártók ágálltak a kivetendő vámok ellen, mert félnek, hogy Kína válaszlépései miatt továbbcsökken a részesedésük a világ jelenleg legnagyobb autóeladási piacán.
Eközben a francia és olasz ipari szereplők – akik gyakorlatilag nincsenek jelen Kínában – azzal érvelnek, hogy védővámok nélkül az európai piacot is elveszítik, így közel 1,5-2 millió uniós munkahely kerül veszélybe a kínai e-autós dömping miatt. A francia (illetve újonnan az olasz) lobbi viszont mostanra nagyjából meggyőzte a németeket, hogy ez már nekik is túlélési kérdés – foglalták össze nekünk forrásaink.
Von der Leyen egyébként óvatosan próbált fogalmazni szerda esti beszédében, kijelentette, hogy „szeretjük a tisztességes versenyt, de a dömpinget nem. Azt viszont nem szeretjük, ha Kína agyon támogatott e-autókkal árasztja el a piacot. Ez ellen fellépünk”.
Az, hogy a választási kampányában ilyen egyértelműen foglalkozott a kérdéssel, különösen a német autógyártás fellegvárában, Baden-Württembergben, valószínűleg felerősíti azokat a találgatásokat, hogy az uniós vizsgálat még a júniusi európai választások előtt lezárul, és hamarosan vámokat vetnek ki.
Viszont nem is Németország számára válik igazán izgalmassá a helyzet, hanem Magyarország kerül satuba
– mondta a Portfolio-nak egy uniós tisztviselő. Állítása szerint több uniós kockázatértékelés kimutatta, hogy a kínai fél egyrészről ellenlépésekre készül, uniós termékekre kivetett védővámokkal, másrészt egyszerűen áttelepítik a gyártásuk egy jelentős részét az EU belső piacára, hogy megússzák a behozatali tarifákat.
Ebben a magyar kormány lett a legerősebb partnere Pekingnek: amellett, hogy a BYD már biztosan nyit itthon egy üzemet Szeged mellett, a Great Wall Motors egy Pécs melletti gyárépítésről tárgyal.
Ugyan papíron ezzel a munkafeltételeken elvileg nem tudnak majd spórolni a kínai gyártók, a már említett lobbisták és az uniós kockázatértékelések szerint a másik két probléma továbbra is súlyos fenyegetést jelentene az EU-s szereplőkre. A kínai ellátási láncok legfontosabb szereplői, az akkumulátorgyártók – például a CATL vagy az EVE – is beruháznak Magyarországon. Tehát az alkatrészeket is vám nélkül hozhatják be, vagyis lehetőségük marad az alapanyagok olcsó behozatalára, aztán a kínai szereplőknek való továbbértékesítésre.
Az állami támogatások ügyében is egyre többen követelnek vizsgálatot az akkuipari szereplőknél. A Portfolio úgy tudja uniós tisztviselőktől – bár a Bizottság hivatalos megerősítést erre még nem adott nekünk –, hogy esetükben is vizsgálják, hogy a versenyképességük mennyiben köszönhető az indirekt vagy közvetlen kínai költségvetési ösztönzőknek. Ugyanis az elmúlt években – pusztán a hivatalosan, Kína által elismert adatok szerint is – több milliárd dollárnyi támogatást kaptak a Magyarországra készülő e-autógyártók és akkumulátoripari szereplők.
Kérdés, hogy mennyiben eszköztelen az Európai Bizottság a belső piacon beruházó kínai gyártókkal szemben a beszállítói és autóipari oldalon. Elvileg a szubvenciós vizsgálatok, valamint az új, állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó keretrendszer (Foreign Subsidies Regulation) ha nem is teljes mértékben, de alkalmazhatók ilyen esetekben is. Viszont korlátozott a retorziós eszközkészletük, kiszabhatnak pénzbírságokat, akár dönthetnek a tevékenységük részleges korlátázásáról is Brüsszelben, de sokak szerint ez nem feltétlen hozna versenyegyensúlyt.
Mindenesetre azt többen megerősítették nekünk, hogy a magyar ügyben fontos kérdéseket kell majd tisztázni: lehet, hogy a kormány tervei szerint nagyot nyerhet a gazdaság a kínai autó- és akkugyártók megjelenésével, sőt, felértékelődhetnek a védővámok miatt az itteni szereplők. De elképzelhető, hogy Kína elveszíti majd az érdeklődését a magyar üzemek iránt, ha nagyon beindul az uniós keménykedés.
Címlapkép: Ursula von der Leyen (CDU), az Európai Bizottság elnöke beszédet mond a Hannover Messe megnyitóján a Hannover Congress Centrumban (HCC). Forrás: M: Michael Matthey/dpa.
