A Duna Aszfalt építheti meg nettó 294 milliárd forintért a mohácsi Duna-hidat

Tavaly év végén hangzott el először, hogy várhatóan minden idők legdrágább magyar hídja épülhet meg Mohácsnál a közeljövőben. A 300-320 milliárdos összegről a makói Rádió7-nek adott interjújában beszélt Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter által megjósolt számok mára valósággá váltak, hiszen megjelentek a beruházásra kiírt tender legfrissebb dokumentumai. Ezek szerint a legolcsóbb, nettó 294 milliárdos ajánlatot (a Szijjártó Pétert megjachtoztató) Szíjj László Duna Aszfaltja adta, így elvileg ők végezhetik el az útépítést is magába foglaló munkálatokat.

A Mohácsi Duna-híd, a csatlakozó 51 sz. másodrendű főút és az M6 autópálya közötti úthálózat kivitelezési feladataira írt ki közbeszerzési eljárást az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tavaly ősszel. Az ekr.gov.hu-ra szerdán töltötték fel az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzést.

Ez alapján a STRABAG Építő Kft. nettó 309 962 062 755 forintért, míg a SWIETELSKY Magyarország Kft. nettó 316 028 476 998 forintért vállalta volna a munkát.

A legolcsóbb ajánlatot pedig a Duna Aszfalt adta, ami nettó 294 961 013 549 forintot jelent.

A Világgazdaság már tavaly decemberben megírta, hogy a beruházás ára meghaladhatja a 300 milliárd forintot. A lap akkor rámutatott: a kőröshegyi völgyhíd 51,175 milliárd forintból épült meg, a hozzá kapcsolódó 14,2 kilométer hosszú autópálya-szakasz pedig 76 milliárd forintból. Igaz, ezeket még 2007-ben adták át.

Persze a mohácsi Duna-hídra sem szántak ennyi pénzt eredetileg. Az évtizedek óta ígérgetett híd minden választási kampány témája volt, de eddig valamiért nem készült el. Az építkezés költségét 2010-ben 26,5 milliárd forintra becsülték, majd miután a kormány 2017-ben határozatban rendelte el a mohácsi Duna-híd engedélyezési-, illetve kiviteli terveinek elkészítését, Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy „lesz híd, a pénz megvan rá, csak tervek nincsenek.”

A mohácsi Duna-híd látványtervei

Azóta lettek tervek is, amelyek ráadásul nemcsak a hidat, hanem az úthálózatot is magukba foglalják. A nyertes vállalkozónak tehát több feladata is lesz.

Ami az utat illeti: az első szakasz az alföldi oldalon Csátalja közelében az 51. sz. főúttól kiindulva új nyomvonalon, egybefüggően 19,5 km hosszban 2×1 sávos országos közút főúti kiépítéssel épül Újmohácsig. Az 51. sz. főút kiinduló pontjában és Sárhát közelében körforgalmú csomópont épül. Újmohácsnál 4 ágú szintbeni csomópont épül 2×2 sávos osztott pályás kialakítással. A szakasz tartalmaz 3 db közúti hidat is, valamint kerékpárút levezetését az új Duna-hídról.

A második szakaszon az országos közút részeként

a Dunát átszelve 2 db ártéri híd és 1 db mederhíd épül összesen 756 méter hosszúságban.

A teljes szerkezeti magasság 2,75 méter lesz. A Duna-hidat is 2×2 sávos osztott pályás keresztmetszettel építik meg kerékpárút átvezetéssel.

A harmadik szakaszon – a II. szakasz ártéri hídjához csatlakozva – egybefüggően 8,5 km hosszban 2×2 sávos osztott pályás országos közút (főút) épül az M6 autópályáig. Ezen belül a főút a III/1. szakaszon a Dunától 2,7 km hosszban, a jelenleg meglévő önkormányzati út nyomvonalán, a pályaszerkezet elbontásával 2×2 sávos osztott pályás kialakítással, 2 db új turbó körforgalommal kerül kiépítésre az 56. és 57 sz. főutak meglévő körforgalmi csomópontjáig.

Szintén a III. szakaszon belül, III/2. szakaszként a jelenleg meglévő 2×1 sávos 57. sz. főút 2×2 sávos osztott pályás főúttá épül át 5,8 km hosszban az 56-57. sz. főutak körforgalmi csomópontjától az M6 autópályáig, továbbá az 56. és 57 sz. főutak meglévő körforgalmi csomópontja 2 sávos turbó körforgalommá épül át. Ezen szakaszon létesül még 3 db új turbó körforgalom is.

Olcsóbb is lehetett volna, ha a minisztérium kevésbé kényelmes?

Hogy sok-e mindezért a nettó 294 milliárd, illetve túlárazott-e a tender, nehéz lenne megmondani. Amit egyszerűbb megállapítani a tender kapcsán, az az, hogy a három beérkezett ajánlat nem kirívóan alacsony egy ilyen nagy projektnél. Ugyanakkor nem kizárt, hogy ennél nagyobb versenyt is generálhatott volna a minisztérium.

„A közbeszerzésre csak az a cég adhatott ajánlatot, akinek az árbevétele az elmúlt 3 év összességében elérte a 110 milliárd forintot. Ez a teljes értékhez képest nem tűnik soknak,

de nagy valószínűséggel ezzel az egy feltétellel önmagában erre a három „gigacégre” korlátozta a versenyt a kiíró.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy nem volt-e lehetőség arra, hogy ezt a feladatot kisebb, könnyebben kezelhető projektekre bontsa a minisztérium, amely lehetővé tette volna, hogy az útépítő cégek jóval szélesebb köre vegyen részt a tenderen. Elvégre a nyertesnek három, egymástól elég markánsan elkülönülő feladata lesz” – mutatott rá az Átlátszó közbeszerzési szakértője.

Hozzátette, azáltal, hogy a hídépítésre nem lehetett külön pályázni, több olyan cég is elesett az indulás lehetőségétől, amelyek mondjuk a „sima” útépítésre vagy a körforgalmakra versenyképes árakat tudtak volna adni, de hídépítést nem tudnak vállalni.

Az ÉKM az alábbi magyarázatot adta a Közbeszerzési Értesítőben arra, hogy miért nem bontotta szét a nagy projektet kisebb részekre: „A projekt összefüggő létesítmény, melynek műszaki tartalma, műszaki részei egymásra épülnek. A kivitelezési munkák és részfeladatok munkafolyamatainak összehangolása, a kivitelezések idejére szakaszoltan kiépítendő ideiglenes forgalomterelések összehangolása, valamint a sikeres műszaki átadás és forgalomba helyezés érdekében szükséges a részajánlattételi lehetőség kizárása.”

Az Átlátszó szakértője szerint ez „magyarra lefordítva” azt jelenti, hogy

azért nem biztosítják a kisebb cégeknek az indulás lehetőségét, mert a minisztériumnak „macerás” lenne a munkavégzés összehangolása,

ha különböző cégek nyernék az egyes szakaszok kivitelezését.

Az állami szervezeteknek egyébként bevett módszere a versenykorlátozásra, hogy több tendert összevonnak annak érdekében, hogy csak a legnagyobbak indulhassanak el rajtuk – mutatott rá.

Ez a módszer megjelent a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában is, amely ehhez kapcsolódóan azt a feladatot osztotta a Közbeszerzési Hatóságra, hogy igyekezzenek fellépni ezen gyakorlat ellen. A Hatóság ki is adott egy közleményt erről idén februárban, amelyben hivatkoznak egy olyan közbeszerzési döntőbizottsági döntésre, amely alapjaiban kérdőjelezi meg az ÉKM fenti érvelését:

„Szakmai és valós, igazolt gazdaságossági szempontok hiányában nem áll fenn az egységes beszerzés jogszerű alapja pusztán abból az indokból, hogy a szerződésszerű teljesítés egyszerűbb a szerződések számának minimalizálásával, az egy szerződés megkötésével.”

Az ugyanakkor vélhetően már nem fog kiderülni, hogy mennyivel alacsonyabb árakat jelentett volna az adófizetőknek, ha minisztérium kevésbé kényelmes.

Szíjj László cége építheti ezt is

A munkálatokat mindenesetre a most közzétett dokumentum alapján a Duna Aszfalt végezheti el, ha nem jön közbe semmi. A cégről számos alkalommal írtunk már, hiszen az elmúlt években egymás után nyerte a nagy összegű állami megbízásokat. Az egyik ilyen pont egy másik Duna-híd, amit Paks és Kalocsa között építenek. Azt a beruházást Szíjj László cége összesen nettó 91,9 milliárd forintért vállalta 2020-ban.

A Duna Aszfalt tavalyi bevételei még nem ismertek, de 2022-ben 214,9 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak, a nyereség pedig 11,8 milliárdra rúgott.

A tulajdonos Szíjj László nevét mégis csupán 2020-ban ismerte meg igazán a tágabb közvélemény, amikor Németh Dániel lefotózta az Átlátszónak, hogy

Szijjártó Péter külügyminiszter a Szíjj László tulajdonában álló Lady MRD luxusjacht fedélzetén nyaral az Adrián. 

Persze azóta már többször is előkerült neve. Például akkor, amikor a kormány úgy döntött, 35 évre koncesszióba adja a mintegy 2000 kilométeres magyar autópálya-hálózatot. A koncessziót ugyanis a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekkörébe sorolt (de formálisan átláthatatlan tulajdonosi hátterű) Themis Magántőkealap vezette, további hat magántőkealapból álló konzorcium nyerte el. Az ügylet miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményez Magyarországgal szemben.

A Forbes legfrissebb listája szerint Szíjj becsült vagyona 281,3 milliárd forint, amivel jelenleg a 6. leggazdagabb magyar. Tavaly ősszel az Index.hu-nak adott interjút, amiben többek között arról is beszélt, nem érzi úgy, hogy szégyenkeznie kellene az elnyert tenderek miatt.

„Szeretik rám azt mondani a sajtóban, hogy közbeszerzéseken szerezte meg, növelte, hizlalta a vagyonát…

De bárki jöhet közbeszerzésre, ajánlatot tehet…”

– fogalmazott a lapnak.

Szíjj László Tiszakécskén nőtt fel, majd 1990-ben a város első megválasztott polgármestere lett. Ugyanabban az évben alapította meg gyermekkori barátjával, Varga Károllyal a Vakond Út és Építőipari Kft.-t, ami 1996-ban létrehozta a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft.-t.

Arról, hogy a cég hogyan vált a piac meghatározó szereplőjévé, milyen szerepet játszott ebben Orbán Viktor gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc, és hogy milyen magánrepülőn bukkant fel Szíjj, ebben a cikkben számoltunk be:

Katus Eszter

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Átlátszó montázs