3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az uniós tagság számos előnnyel jár, de számszerűsítésére viszonylag ritkán vállalkoznak. Északi szomszédunk esetében a hatást igen jelentősnek találták a pozsonyi jegybank kutatói.

Szlovákia hazánkhoz hasonlóan 2004-en lett az EU tagja. A Szlovák Nemzeti Bank munkatársai tavaly nyári tanulmányukban megbecsülték, hogy az ország jólétéhez mennyiben járult hozzá a tagság az első tizenkilenc évet vizsgálva – ismerteti a tanulmányt laptársunk a Privátbankár. Három fő területet vizsgáltak: az EU-ból származó közvetlen kifizetések és ezek hatása a növekedésre, az államadósság finanszírozásának költségei és a nemzetközi kereskedelem hatásai az EU-ba való beágyazódással.

A Szlovák Nemzeti Bank épülete Pozsony fölé emelkedik
A Szlovák Nemzeti Bank épülete Pozsony fölé emelkedik
Fotó: wikipedia

Csak ezt a három csatornát figyelembe véve azt becsülték, hogy

  • az EU-tagság több mint 15 százalékkal növeli a szlovák GDP szintjét. Névértékben az EU-tagság fejenként akár 4 ezer eurós éves többletjövedelmet jelent.
  • Az EU-tagság legfontosabb előnye Szlovákia számára a kereskedelem megnövekedett hozzáadott-érték teremtése.
  • Az EU tagjaként Szlovákia fejenként 11 eurót takarít meg minden hónapban az államadósság kamatainak csökkentésén keresztül.
  • Az EU-ból érkező nettó kifizetések havonta közel 20 eurót tesznek ki fejenként, és további 40 euró hozamot jelentenek hosszú távú befektetéseken.

Összességében ezek az előnyök öt év alatt egy kis vagy közepes személygépkocsi árát teszik ki egy négytagú család számára - állapítja meg a Szlovák Nemzeti Bank. Az euró bevezetésének hatásaitól itt eltekintenek a pozsonyi szakemberek.

EU-s támogatások

Az EU egyik fő célja az uniós országok közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió és szolidaritás erősítése. A tagállamok, különösen a viszonylag kevésbé gazdagok ezért számos kifizetésben részesülnek. Mennyiségi szempontból a legfontosabb kifizetések az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) és az EU kohéziós politikája (KP) alapján történnek, de van egy sor más uniós szakpolitika is, amelyek pénztranszferrel járnak. Ugyanakkor minden tagállam hozzájárulást is fizet az EU-nak. Ezért fontos a nettó, nem pedig a bruttó uniós kifizetéseket áttekinteni.

Szlovákia már a 2004-es EU-csatlakozás előtt kapott úgynevezett „előcsatlakozási” támogatást, de a csatlakozás a nettó kifizetések jelentős növekedését eredményezte. Szlovákia összességében több mint nettó 24 milliárd eurót kapott a 2004–2022-es időszakban (2022-es árakon). Ez közel 4500 eurót jelent fejenként a 2004-2022-es időszakban vagy 20 eurót fejenként havonta. A 2022-es GDP-hez viszonyítva Szlovákia több uniós támogatást kapott, mint Szlovénia és Csehország, de kevesebbet, mint Magyarország.

Az EU-s nettó kifizetésekben Magyarország jobban teljesített
Az EU-s nettó kifizetésekben Magyarország jobban teljesített
Fotó: Szlovák Nmezeti Bank, EKB

Az uniós forrásokkal kapcsolatos újabb tapasztalatok Szlovákiában azt mutatják, hogy e források teljes körű és hatékony felhasználása nem tekinthető magától értetődőnek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!