Jelenleg nincs éppen hurráoptimista időszak a világgazdaságban, hiszen lassulás és geopolitikai kockázatok jelentkeznek. De nem ez a legjobb periódus, az amúgy dinamikus kelet-közép-európai régióban sem, amit például az ukrán front közelsége és a térség munkaerőhiánya is magyaráz. Mégis a régió tőkepiacait, a relatív vonzerő, az alacsony értékeltségek és a sok működőtőke-beáramlás miatt továbbra is érdemes figyelni. Aki pedig kedvet kap, az közvetlen részvényvásárlással, hazai befektetési alapokkal, de akár egy új ETF-fel is tud ilyen kitettséget vásárolni.

A magyar alapkezelők kifejezetten bizakodók a kelet-közép-európai regionális papírokkal kapcsolatban.

Valóban emlékezhetünk, hogy gyakran hallunk olyan fejtegetéseket, hogy a régiónk gyorsabban nő, mint Európa többi része, az is igaz, hogy ár/érték arányban a magyar, a cseh, a szlovák munkaerő az egyik legjobb a világon, vagyis relatíve képzett és hatékony és relatíve olcsó (ennek persze munkavállalóként kevésbé örülhetünk…).

Sok a negatív hír is

De azért, ha igazán őszinték szeretnénk lenni, negatív információk is bőséggel érkeztek mostanában. Mire gondolunk?

A világgazdaság egésze elég borús hangulatú, az átlagos években 4-5 százalékkal szokott gyarapodni a globális GDP, most örülünk, ha a 3 százalék meglesz. A régiónknak az sem segít, hogy a két nagy világpiaci bizonytalanság közül, amit egyszerűsítsünk le izraeli és ukrán konfliktusra, az egyik éppen a tőszomszédságunkban van.

Ráadásul, a régió országaiban még mindig elég kevés a termelésbe bevonható új munkaerő, a társadalmak egyre inkább elöregednek, így a növekedésnek megfelelő munkaerőt már sokszor a Fülöp-szigetekről, Indiából, vagy Ukrajnából tudják csak megszerezni ezek az országok.

Végül nem tesz jót a kis, nyitott gazdaságoknak az sem, ha a világ bezárul, ha csökken a kereskedelmi aktivitás.

Igaz azért a régiónkra nézve ennek van egy olyan pozitív olvasata is, hogy amennyiben egyes nagy piacok, például a most éppen gyengélkedő Németország hazahozza a termelését, vagy legalábbis közelebb viszi az anyapiachoz az ellátási láncát, akkor Ázsia rovására javulhat régiónk gazdasági teljesítménye.

Mégis vonzó: Lengyelország

Na, de akkor mégis miért kedvelik mégis az alapkezelők ennyire a régiót?

Kezdjük a pozitív trendeket a lengyel piac bemutatásával!

Lengyelország viszonylag nagy országnak számít az EU-ban, és úgy maradt az elmúlt 15 évben az EU leggyorsabban növekvő gazdasága (még 2009-ben, amikor mindenki visszaesett, akkor is nőni tudott), hogy bár a politikai viharok nem kerülték el, de valamiképpen a gazdasági teljesítményét mégis növelni tudta.

A lengyel gazdaság ráadásul úgy nő, hogy van egy olyan természetes tőkevonzó képessége az országnak, ami szinte egyedülálló, a lengyel gazdaság a világ GDP-jének mindössze egy százalékát adja, de a globális FDI-beruházások négy százaléka érkezik mostanában hozzá.

A lengyel tőkepiac viszont nagyon alulértékelt, és talán mindenféle politikai ügyek (Magyarország mellett Lengyelország az az uniós állam, amely a legtöbbször konfrontálódik Brüsszellel, és most volt egy viharos „oldalváltás” is a belpolitikában) után 2024-ben felzárkózhat a tőzsde is a szárnyaló lengyel gazdaság teljesítményéhez.

Éppen ideje lesz ennek, hiszen tízévnyi alulteljesítést kellene ledolgozni. Ha megnézzük például a VIG Lengyel Részvény Befektetési Alap teljesítményét, akkor jól látszik, hogy a 2022-es év csúnya mínusza óta milyen remek időszaka volt az alapnak.

Románia: Új csúcspapír

A kelet-közép-európai régiós részvénypiacok általában is olcsóak ahhoz képest, amit tudnak, ez a vélekedés hatványozottan igaz a román piacra is.

Természetesen az, hogy Románia szomszédjában háború van (érezhetően közelebb, mint hozzánk, ahol Ukrajna nyugati része azért egyfajta védőtávolságot jelent), minden regionális tőzsdétől, így a romántól is elrettenthet külföldi invesztorokat, de a román piacban tényleg van spiritusz, amit jól mutat, hogy milyen sikeres volt tavaly Románia történetének eddigi legnagyobb tőzsdei bevezetése.

A Hidroelectrica cég nagyon erős vízenergia-termelő (418 erőműve van), Románia áramellátásénak a negyedét adja, és ötszörös túljegyzéssel zárult a kisbefektetők körében a kibocsátása.

Nem kicsi számokról van szó, a lakosság a 11,7 millió nekik szánt részvény helyett 55,7 millió részvényre adott be jegyzést, de az intézmények is elvitték a nekik szánt részvényeket.

Érdemes megnézni, hogy az Accorde Első Román Részvényalap milyen jól teljesít, és bár a múltbeli hozam sosem garancia a jövőre mézve, de könnyen lehet, hogy azért elárul valamit erről a parkettről.

A stabil cseh piac

Végül a cseh piac kicsit lassabb, érettebb, de az idén szintén elég jó piac. Csak az év elejétől 10 százalékot emelkedett a prágai index.

A folyamatok a magyarhoz voltak hasonlóak, vagyis elsősorban a tőzsdén jelentősen reprezentált bankok nyertek sokat a magasabb kamatkörnyezeten, de már a Cseh Nemzeti Bank is a kamatcsökkentés útjára lépett.

A cseh gazdaság szinte olyan, mint egy nyugati, alacsonyabb inflációval, kicsi munkanélküliséggel, nem túl nagy növekedéssel, alacsony kamatszinttel. Minden kicsit „beállt”, de legalább eléggé biztonságos, és a cseh gazdaságról sokszor érezhetjük azt, hogy vannak globálisan is sikeres cégei, akár a pénzügyekben, a távközlésben, vagy az informatikában.

Itt nem egy dedikált cseh alapot mutatunk be, de a Hold Közép-európai Részvény Befektetési Alap teljesítménye impozáns.

Régiós ETF

Aki pedig nem egy-egy országra, hanem az egész régióra tenne, a Budapesti Értéktőzsdén április 8-án debütált egy olyan termék, amellyel ez megtehető.

A kelet-közép-európai CETOP index 7 országot követ. A BÉT CETOP NTR (Közép-európai Blue Chip Nettó Hozam Index) számítása 2021. január 4-én indult, azóta a mutatószám közel 50 százalékot emelkedett.

Magyarországról három részvény van benne, az OTP, a Mol, illetve a Richter Gedeon, de vannak papírok az említett lengyel, román és cseh piacról is bőven (például kifejezetten sok bank, mint a Komercni banka, a PKO, vagy a Banca Transilvania), de ott vannak az indexben a régió legnagyobb olajipari, energetikai, gyógyszeripari és biztosítói cégei is.

A külön kiemelt országok mellett horvát és szlovén papírok is elérhetők, ahogy elvileg szlovák papír is lehetne az indexben, de mivel északi szomszédunknál most nincs olyan részvény, aki befér a top 25-be, így most éppen szlovák papír nincs a mutatószámban.

Egy ilyen befektetésnek az a legfőbb előnye, hogy az alapkezelők leképeznek egy indexet, nem nekünk kell annak a változásait követni. És nem kell tudnunk, hogy melyik papírral éppen mi van, hanem egy széles portfólióval valójában a régióra és nem egyes cégekre kötünk fogadást.