Vaclav Smilről mindenkinek az jut először eszébe, hogy Bill Gates az egyik legnagyobb rajongója – ez pedig nem feltétlenül segíti a cseh–kanadai közgazdász és környezetkutató globális elismertségét. Persze Smil ismert gondolkodó, a „világ legbefolyásosabb véleményformálóit” összegyűjtő listákon rendszeresen helyet kap, de Gates (aki nyugdíjba vonulása óta szereti megosztani gondolatait a világról, és az általa állítólag olvasott könyvek listája sokakat érdekel) rendszeres tetszésnyilvánításai az emberek egy részét elbizonytalaníthatják vele kapcsolatban. Pedig ez nem indokolt: Smil valóban korunk egyik legfontosabb szerzője, aki a tények és a belőlük levonható racionális következtetések kérlelhetetlen védelmezője – függetlenül attól, hogy e következtetések mennyire illenek bele az emberek kényelmes prekoncepcióiba.
Smil élete során már vagy félszáz könyvet írt, de ezek közül fájóan kevés, a most kiadott A világ így működikkel együtt összesen három jelent meg magyarul. Egyiket (A számok nem hazudnak címűt) mi is recenzáltuk 2022. július 29-ei számunkban, míg a másik a tavaly kiadott Nagy átmenetek. Bár Smil látszólag a világmindenség összes kérdését képes megválaszolni, hiszen művei témája az éghajlatváltozástól kezdve az élelmiszer-termelésen át az összes elképzelhető mérnöki problémáig bármi lehet, mégis egyértelműen meghatározható világlátását meghatározó alapelve. Eszerint: bármivel is foglalkozunk, bármilyen gondot kell orvosolnunk, nem úszhatjuk meg, hogy megértsük a hátterében működő valós mechanizmusokat, és megismerjük a tényeket, bármilyen rosszul is fogjuk érezni magunkat a tündérmesékbe illő téves feltevéseink elvesztése miatt.
Smil A világ így működik című, legújabb könyvének címe nem kattintásvadász (vagy valami ehhez hasonló pejoratív jelző, ami nyomtatott könyv esetében sem ekkora képzavar), hiszen a szerző valóban arra törekszik, hogy mindazokra a problémahalmazokra adjon valamiféle magyarázatot, ami a modern embert foglalkoztatják. Mert alapfeltevése szerint a modernitás egyik káros mellékhatása, hogy az emberek megszűntek érteni a világot. Mint írja: „Mi az oka annak, hogy a mai társadalmak emberei ennyire felszínesen ismerik csak a világ valódi működését? Kézenfekvő magyarázat a modern világ rendkívüli bonyolultsága: az emberek folyamatosan olyan fekete dobozokkal kerülnek kölcsönhatásba, amelyek viszonylag egyszerű outputjai csak kicsit vagy egyáltalán nem igénylik annak megértését, hogy mi történik a dobozokban. […] A megértés deficitjének magyarázatai azonban messze túlmutatnak azon a tényen, hogy tudásunk gyors bővülése specializációra ösztönöz, miközben csak felületesen ismerjük az alapokat, vagy semennyit sem tudunk róluk.”
A fejezetekben az élelmiszer-termeléstől (Smil gyakori vesszőparipájától) a kockázatokon, a materiális világon és (persze) a globalizáción keresztül a jövőig és a környezetig átfogó képet kaphatunk a világunkat irányító mechanizmusok működéséről. Ebben Smil rendszerint a legkülönfélébb statisztikákat hívja segítségül – ahogy tette ezt nagy sikerű, A számok nem hazudnak című könyvében is –, mert a népszerű, bár dilettáns hiedelemmel szemben, ha megfelelően készítik a statisztikákat, azok objektív képet adnak a valóságról. Még akkor is, ha e kép nem fog tetszeni. De Smilt véleményalkotásában nem érdekli a népszerűség (valójában persze nyilván érdekli, ahogy mindenkit, de ő azok körében akar népszerű lenni, akik nem félnek és nem lusták gondolkodni és megismerni), csak a tények. Sőt, még az sem kizárt, hogy örömét leli a délibáb-döntögetésben. De ezzel nekünk is nagy szolgálatot tesz.
Vaclav Smil: A világ így működik. Ford.: Kelemen László. Park Kiadó, 2024. 5999 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/15. számában jelent meg április 12-én.
