A szívelégtelenség tulajdonképpen szívrák, mégsem foglalkozunk vele eleget

2024. április 24. – 20:27

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarországon körülbelül 200 ezer ember érintett szívelégtelenségben, amelynek az előfordulása a 70 év feletti lakosság körében jóval magasabb, a 10 százalékot is meghaladja. A betegség ráadásul a kórházi felvételek egyik vezető oka, így jelentős gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra. Ugyan az elmúlt években előrelépés történt az ellátási rendszer javulásában hazánkban, a diagnosztika és az ellátás hatékonyságának és minőségének további fejlesztése érdekében stratégiai együttműködést kötött a Magyar Kardiológusok Társasága és az AstraZeneca.

„Európában volt egy furcsa változás a prioritások tekintetében, a kardiovaszkuláris megbetegedések, annak ellenére, hogy az első számú okozói az európai halálozásnak, háttérbe szorultak” – mondta dr. Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának tiszteletbeli elnöke, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója az együttműködés aláírására szervezett sajtótájékoztatón. „Az onkológiai betegségek és azok támogatása jellemezte eddig az európai uniós stratégiát.”

Merkely Béla szerint ennek legfőképpen az az oka, hogy a lakosság sokkal jobban fél egy daganatos megbetegedéstől, mint egy szívbetegségtől. „A szívbetegségek közismerten gyógyítható betegségek, ha időben kap kezelést valaki – mondta a Telexnek. – Tudjuk azt, hogy a kezeletlen szívelégtelenség pont annyira súlyos, vagy adott esetben súlyosabb, mint egy daganatos megbetegedés, és legalább olyan rossz a túlélési aránya. Ezt megfelelően kell kommunikálni. Ennek a figyelemnek a hiányát jelzi, hogy a lakosság jobban fél egy daganatos megbetegedéstől, mint egy elkerülhető szívbetegségtől.”

A szívproblémák ugyanis nagy arányban megelőzhetők az egészséges életmóddal, kockázati faktor ugyanis az elhízás, a mozgásszegény életmód, a rossz étrend, a dohányzás és az olyan társbetegségek is, mint például a cukorbetegség.

„A politikusok mindig arra adják a pénzt, ahol a legnagyobb a félelem. Jól látható, hogy a megfelelő kezeléssel időben felfedezett betegség esetén évtizedeket is tudunk adni a betegnek – mondta Merkely Béla. – Mindig érdemes megnézni, mi történik az Egyesült Államokban, ami egy-két évtizeddel mindig előttünk jár. Ezekből az adatokból az látszik, hogy ha konzekvensen odafigyelünk az elsődleges, másodlagos megelőzésre, idejekorán történik a felismerés, az sokat jelent.” Előadásában grafikont is mutatott arról, hogy a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás az USA-ban csökken, míg a daganatos betegségeké nagyjából stagnál.

„Én azt mondom, hogy igenis sok pénzt kell fektetni az onkológiai megbetegedések kezelésére is, de az USA-ban is látható, hogy az onkológiai kezelésektől várható eredmények még populációs szinten elmaradnak. Pont ezért félünk tőlük annyira, nem látjuk őket még kezelhetőnek. De nem szabad megfeledkezni azokról a megmenthető életekről, amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedések elkerülése és gyógyítása révén nyerhetők.”

A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és az AstraZeneca stratégiai keretszerződést kötött, az együttműködésnek része a szívelégtelenség-centrumhálózat fejlesztése, a szakemberek képzése, a specifikus diagnosztikus módszerek bevezetésének támogatására, illetve az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatása és fejlesztése. Az AstraZeneca az MKT már meglévő tervére csatlakozik rá, és szakmai vonalak mentén halad majd.

Az együttműködés része még egy kiterjedt kutatás is, egy retrospektív, longitudinális vizsgálat, ami visszamenőleg a 2009 és 2023 közötti adatokat elemzi majd a szívbetegség epidemiológiájának feltárása érdekében. A kutatók többek között azt vizsgálják majd, hogy Magyarországon milyen társbetegségekkel jár és járt a szívelégtelenség, milyen a mortalitása, és ez hogyan viszonyul a gyógyszeres kezelésekhez, milyen a kórházba kerülés és az újradiagnosztizálás aránya. A szakértők azt remélik, hogy ezzel a kutatással sikerül majd azonosítani azokat a területeket, ahol Magyarországon szükség van a fejlesztésre és a beavatkozásra.

Hans Sijbesma, az AstraZeneca kelet-közép-európai régió vezetője azt mondta: a kelet-közép-európai régióban a halálozások egyharmadáért a szívbetegségek felelnek. Az AstraZeneca három fő kezdeményezése egy szívelégtelenség-hálózat felállítása, az erős adatelemzésen alapuló együttműködés létrehozása és az oktatás – utóbbi nemcsak az orvos- és nővérképzést, hanem az emberek általános tudásának növelését is jelenti a témában.

„A szívelégtelenség abszolút figyelmet érdemel tőlünk, a társadalomtól, mert ez az egyik legmagasabb halandósággal járó betegség” – tette hozzá.

Dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese azt mondta: jelenleg 1000 körül van az aktív kardiológusok száma Magyarországon, és most 20 dedikált szívelégtelenség-centrum van. „Ezek számát és kapacitását is érdemes növelni, hogy a folyamatos kapcsolat megmaradjon a betegekkel” – mondta. Hozzátette, hogy a telemedicina bekapcsolása a folyamatba nagyon fontos, hiszen az orvosnak nem is kell feltétlenül mindig találkoznia a beteggel, egy-egy kisebb probléma távolról is megoldható, ez csökkentheti az ellátórendszer leterheltségét is. „Egy jól megszervezett kutatás pedig kiemelheti azokat pontokat, amelyekhez hozzá kell nyúlni, ahol a legjobban lehet segíteni a betegeken.”

Dr. Borbély Attila, a Magyar Kardiológusok Társasága, Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoportjának elnöke, a Debreceni Egyetem docense arra is felhívta a figyelmet, hogy sok lefedetlen terület van az országban a szívelégtelenség kezelése területén, ráadásul az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, a hosszú várakozási idők, a kommunikációs hiányosságok és a digitális alkalmazások alacsony alkalmazása mind nehezítik a helyzetet.

Merkely Béla előadásában arra is kitért, hogy az EU-elnökség alatt Magyarország ki fog dolgozni egy kardiovaszkuláris, vagyis szív- és érrendszeri betegségekre fókuszáló tervet. Maga az ajánlás már elkészült, a terv pedig az, hogy ez alapján az Európai Unió is saját stratégiát fogadjon el. „Magyarország egyértelműen érdekelt abban, hogy a fókuszában legyenek a szív- és érrendszeri betegségek, hiszen kiemelkedően magas a halálozási arány itthon.”

Kelet-Közép-Európában egyébként általánosan magasabb a halálozási arány az ilyen betegségekben, a kontinensen van egy erős nyugat–keleti tengely ebből a szempontból. Az elmúlt húsz évben ugyan sok minden változott, a hirtelen szívhalálozás visszaszorult, viszont a helyére lépett a szívelégtelenség. Ez más, mint az akut koronária szindróma, hosszabb ideig tart, és változó a klinikai lefolyása.

„A szívelégtelenség pont olyan klinikai nehézséggel és magas mortalitással járó kórkép, mint a daganatos megbetegedések, gyakorlatilag nem más, mint a szív onkológiai megbetegedése, mondhatjuk, hogy szívrák” – jelentette ki Merkely.

A szívelégtelenség ráadásul nagy gazdasági terhet is ró az országokra, az európai átlag azt mutatja, hogy az éves költsége elérheti a 25 ezer eurót, ami persze országonként változhat. A hagyományos kezelések 50 százalékkal csökkenthetik a halálozási esélyt, az újabbak pedig akár egy 55 éves beteg élettartamát 6,5 évvel is megnövelhetik. „Megéri a betegeket megfelelő módon kezelni” – tette hozzá Merkely.

„Kelet-Közép-Európa még nem tart ott, hogy minden lehetőségét beletette a szívelégtelenség kezelésébe. Kevés az általános tudás, hogy mit jelent a szívelégtelenség, népesség szintjén mennyire súlyos, nincsenek világos stratégiai elemek – mondta. – Azért ültünk össze, és alkottuk meg ezt a stratégiát, hogy a komplex szívelégtelenség kezeléséhez mindenki a megfelelő módon hozzá tudjon jutni.”

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!