Az Európai Parlament utolsó plenáris ülésére is jutott olyan szavazás, ami Magyarországgal volt kapcsolatos. Az elmúlt öt éves ciklusban már tíz alkalommal mondott véleményt az EP a magyar jogállamiságról, most a tizenegyedik alkalommal is megtették. Szó volt régi „bűnökről”, de újakról is.
A mostani állásfoglalást az teszi igazán aktuálissá, hogy a szuverenitásvédelmi törvényről is szó van benne, amely csak az elmúlt hónapok terméke. A képviselők már lefolytatták a viták a dokumentummal kapcsolatban április 10-én és az ott elhangzottakat foglalták írásba – legalábbis azokat, amelyek többséget kaptak. Például azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy forduljon az Európai Bírósághoz és ideiglenes intézkedésként kérjék a magyar törvény felfüggesztését. Arra is hivatkoznak a képviselő, hogy ez a jogszabály, illetve a Szuverenitásvédelmi Hivatal léte „alapjaiban sérti a demokrácia normáit”, ezért sérülni fog a szabad és tisztességes választások elve is.
Az Európai Parlament visszatérően hangoztatja tiltakozását azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság decemberben elérhetővé tett Magyarország számára 10,2 milliárd eurót a hétéves költségvetés terhére. Szerintük ez egy rossz döntés volt, amit egyébként a parlament bíróság előtt meg is támadott. Az érvelésükbe most bekerült a Magyar Péter által kiszivárogtatott hangfelvétel, amelyből azt a következtetés szűrték le - legalábbis a Varga Judit által mondottak alapján -, hogy az Európai Bizottságnak újra kell értékelnie a pénzek kifizetését.
Talán a legrégebbi téma az alapszerződések 7-es cikkelye szerinti eljárás, amelyet 2018 szeptemberében kezdeményezett az Európai Parlament. Azóta még mindig ugyanabban a szakaszban tart az eljárást, a képviselők pedig eredménytelenül próbálják rábírni a tagállamokat, hogy lépjenek tovább és állapítsák meg, hogy Magyarországon „súlyosan és tartósan” sérültek az uniós értékek. Aggódnak továbbá amiatt is, hogy a magyar kormány nem lesz képes hitelesen ellátni a 2024 második félévében a Tanács elnökségi feladatait, és ismételten átfogó mechanizmust sürgetnek az uniós értékek védelmére.
Ezen kívül bírálták még az igazságszolgáltatást, a korrupciót, az összeférhetetlenség elleni küzdelem hiányosságait, a médiaszabadság, az alapvető jogok helyzetét, az alkotmányos és választási rendszert, valamint a civil társadalom működésével, az EU pénzügyi érdekeinek védelmével és az egységes piac elveinek betartásával összefüggő szempontokat.
