Sokkal visszafogottabb gazdasági növekedés lesz idén, mint amire korábban számítottak a pénzügyi szektorban. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője januárban még azt mondta, hogy „utolsókból az elsők leszünk” a felemelkedésben.

A pénzintézet szerdai sajtótájékoztatóján azonban már arról beszélt, hogy 2024-re átlagosan 2,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. Mindez 0,8 százalékos csökkentést jelent a várakozásban januárhoz képest.

Miért csökkentették a szakértői becslést? Egyrészt amiatt, mert a kormányzati beruházási kiadásokat jelentősen lefaragták, 675 milliárd forintnyi beruházás lett elhalasztva az idei évből. Emellett az export is visszaesésben van éves alapon, csekély vigasz, hogy az import még ennél is jobban visszaesett. 

„Hogy lesz így növekedés a gazdaságban?” – tette fel a kérdést Török Zoltán, amelyre annyit tudott biztosra mondani, hogy az év második felében indul a javulás.

  • Az építőiparban négy százalékos emelkedés várható, itt kicsit nagyobb a növekedési ütem a többi szektorhoz képest. Ez a teljesítmény még akár tovább is javulhat.
  • A beruházásoknál elértük a mélypontot tavaly, de nagy növekedés ott sem valószínűsíthető.

Az emelkedő bérek nem lőtték ki a fogyasztást

A lakossági fogyasztás emelkedése lehet a húzóerő a magyar gazdaságban, a Raiffeisen vezető elemzője szerint a 2,2 százalékos gazdasági növekedés felét ez szolgáltathattja. A kiskereskedelemben azonban még nem indult be a növekedés, csak stagnálás van, erről tanúskodik ugyanis a legutóbbi statisztika, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölt. 2022-höz képest ráadásul nemcsak stagnálás látszik, hanem jelentős elmaradás a negyedéves adatokat figyelve.

Ehhez magasabb bérekre is szükség lenne, amelyre utaló tendenciák már elindultak, ugyanakkor ez nem fordította át a kereskedelmi adatok egyelőre. Fokozatosan várható a lakossági fogyasztás emelkedése – mondta Török Zoltán.

A munkaerőpiacon eközben bár nőtt a munkanélküliek száma, de az újonnan belépő foglalkoztatottak száma is annyival emelkedett – az inaktívak szám alapvetően csökkent. Szerinte megijedni nem kell ettől a folyamtól, de figyelni kell az aktuális trendeket.

Magas infláció

Hullámzó inflációs folyamatra számítunk magyar viszonylatban. A probléma itt elsősroban az, hogy a szolgáltatói infláció 9,9 százalék volt éves összehasonlításban a legutóbbi adatok szerint. Amíg ez nem csökken, addig minden más javuló adat ellenére nem tud javulni a hazai gazdasági helyzet, ugyanis túl nagy az inflációs ellenhatás.

Decemberre 4,4 százalékos inflációval kalkulálnak, éves átlagon pedig 3,9 százalékot valószínűsít a Raiffeisen.

A jövőre előretekintve elmondta: várhatóan még 2025-ben sem sikerül elérni a 3,5 százalékos célt, ez legkorábban 2026-ban sikerülhet.

Támogatja a piac a jegybankot

A kamatcsökkentési lehetőség nagyon beszűkült itthon, 2024 végére 6,5 százalékos jegybanki alapkamatra számítanak. Euró-forint árfolyamon 390-400 közötti sávban várható a mozgás az elemző szerint.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa legutóbb 50 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén. A keddi jegybanki döntés megfelelt az Economxnak nyilatkozó elemzők várakozásainak, erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat.

Török Zoltán üdvözölte az MNB stratégiai döntését, amelyben rögzítették, hogy fontos számukra az árfolyam alakulása.

Az államháztartási egyenlegről elmondta: a költségcsökkentésekkel sem lesz teljesíthető a 4,5 százalékos hiánycél, további 500-700 milliárd forint közötti nagyságrendben kell csökkenteni a költségoldalt.

Kiemelte: a jelenlegi trendek semmiképp sem fognak pozitívak hatni az ország hitelminősítéseire. Rontani nem fognak valószínűleg, ugyanis a kilátások stabliak. A lejjebb sorolás esélyét körülbelül 40 százalékra becsli Török Zoltán.

Peches az eurózóna

„Az eurózóna tavalyi éve nagyon gyenge volt” – erről már Pálffy Gergely, a pénzintézet elemzője beszélt.

A szolgáltatószektorban bár volt egy kis fellendülés, mindössze 0,1-0,2 százalékos növekedéssel számol a piac. Ez a sokéves átlagtól messze elmarad, ráadásul ezt csak felerősítik az óriási kilengések, amelyek már az évtized elejétől tapasztalhatunk – húzta alá az elemző.

Az euróövezet növekedési üteme 2024 végére, inkább 2025-re térhet vissza igazán. A szolgáltatószektor lesz az első, amely bár bővülni is tud szinte az egész Európai Unióban (EU). Ezzel szemben a feldolgozóiparban óriási kérdőjelek vannak. Kína mindenkinek a legnagyobb külkereskedelmi partnere, ez az azonban jelenleg még a német gazdaságot is képes megfékezni. 

Pálffy Gergely kiemelte: versenyképességben nagy lemaradások vannak az övezetben, Németországban például ezzel küzdenek már 2018-2019 óta, amire a Covid19-világjárvány és az energiaválság csak rátett egy lapáttal.

Emelett az övezet legnagyobb visszahúzó problémája az infláció, amely érinti az Európai Központi BAnkot (EKB) és a szolgáltatókat egyaránt. A szolgáltatói infláció még mindig 4 százalékon van, nem mozdul, minden más területen megtörtént a konszolidáció.

A piac nem látja, hogy ez mikor, hogyan és milyen ütemben tudna tovább csökkenni – tette hozzá.

Átmenetileg akár a 2 százalék alá is benézhet – ebben azonban a bázishatásnak van a legfőbb szerepe. Eközben a maginfláció, illetve a hosszú távú célok tekintetében nem számítunk nagy visszaesésre a közeljövőben.

Alapkamat tekinetében négy 25 pontos vágásra számítanak az év hátralévő részében, 2025-re további 75 bázispontos csökkenéssel számol az EKB. A Raiffeisen elemzője szerint ennél lassabb és kisebb vágások kellenének.

Egy pozitívumot is említett az eurózónáról: a gazdasági szektorok többsége rendkívül ellenálló, és gyorsan reagál különböző belső- és külső változásokra.

Jól megy az amerikaiaknak, vagy mégsem?

Az Amerikai Egyesült Államokban lassú növekedésre, inkább recesszióba süllyedésre számítottak a szakértők. Ehhez képest az elmúlt nyolc negyedév legerősebbik negyedéve volt az idei január és március közötti időszak, a növekedés három százalék feletti volt.

Ennek ok elsősorban a fogyasztás növekedése volt, közben pedig a reálbérek is elkezdtek emelkedni – mondta Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője.

„Többen, többet és többért dolgoznak az USA-ban” – húzta alá.

A munkanélküliség eközben négy százalék alatt tudott maradni, ilyen hosszú ideig utoljára az 1960-as években tudták alacsonyan tartani ezt a mutatót. A munkaerőpiacon elvárt lazulás azonban még egyelőre nem látható a szektorok többségében.

A feszesebb munkaerőpiac az inflációban is csökkenést eredményezne ideális esetben, ezzel ellentétben azonban kis mértékű növekedés volt megfigyelhető. Egyes termékeknél szerencsére a defláció egyre erősebb, ráadásul bérnyomás sincs.

A magas infláció tekintetében a geopolitikai zavarok közepette meglehetősen visszafogott olajár mozgásokat láthattunk – így nem ez az elsődleges okozója az árak megugrásának.

Blahó Levente felhívta a figyelmet: az Egyesült Államokban novemberben választások lesznek, emiatt pedig óvatosabbak lehetnek a jegybanki kamatcsökkentések. Az USA jövőképéről elmondta: hasonló ütemben növekedhet a gazdaság, az inflációban a vártnál alacsonyabb ütemben csökkenhet, a munkaerőpiac tekintetében a jelenlegivel megegyező trendek várhatók az év további részében.