Steinbach József a Magyarországi Református Egyház zsinatának új lelkészi elnöke

A Balatonszárszón szerdán és csütörtökön folyó, zárt körű zsinati ülésről szóló beszámoló szerint az egybegyűltek határozatban tudomásul vették Balog Zoltán püspök lemondását a zsinat lelkészi elnöki tisztségéről és elismerték az egyházért végzett szolgálatát.

A zsinat ezután egyhangúlag Steinbach Józsefet választotta meg lelkészi elnökének.

A zsinat lelkészi alelnöke – a Balog Zoltán februári lemondása után a lelkészi elnöki teendőket ellátó – Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke marad – írták az egyház honlapján.

Somorjai Balázs, a zsinati hivatal kommunikációs igazgatója a zsinati ülésen tartott balatonszárszói sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a zsinat az új elnököt zárt ülésen, titkos szavazással választotta meg.

Steinbach József egyedüli jelölt volt a tisztségre, mert bár az elnökségi tanács korábbi nyilatkozatában Pásztor Dánielt javasolta a posztra, ő úgy nyilatkozott, hogy nem tudja vállalni az ezzel járó munkaterhet – tette hozzá.

Somorjai Balázs szólt arról is, hogy Balog Zoltán dunamelléki püspöki tisztsége egyházkerületi hatáskörbe tartozik.

Steinbach József azt mondta: a zsinat tagjai úgy döntöttek, hogy a következő két és fél évben őt bízzák meg a lelkészi elnöki feladatokkal, ám ő nem készült erre a szolgálatra, „Isten megtartó kegyelmében bízva, szeretett egyházunkért” vállalta a jelölést, új megbízatásával még több szolgálat és felelősség jár.

Püspöki szolgálata alatt pásztori lelkülettel igyekezett odafigyelni a rábízottakra, a konfliktusoknál is a krisztusi szelídség erejét vallja – jegyezte meg. Kiemelte, a zsinat közösségében szerda délelőtt bűnbánatot tartottak, csütörtökön úrvacsorai közösségben lesznek együtt.

„Szeretnénk bocsánatot kérni mindazoktól, akiket megbántottunk, akik csalódtak bennünk, azért imádkozunk és cselekszünk, hogy Isten fordítsa javunkra a megpróbáltatásokat és újítson meg bennünket” – mondta. Szólt arról, hogy az elmúlt időszak több kérdés átgondolására indította őket.

„Fontos kérdés, miként vehet részt az egyház a közéletben úgy, hogy hiteles és egyetemes örömhírt hirdető lelki gondozói, tanítói és prófétai szolgálata ne sérüljön, miként tud az egyház békességet teremteni, hidat építeni, krisztusi szeretettel fordulva minden ember felé” – hangsúlyozta.

Steinbach József hozzátette, szeretnének megnyugodni, elcsendesedni, „megtisztulva megújulni abban a küldetésben, amelyet az élő Isten az életet kiteljesítő örömhíre” által rájuk bízott, valamint szeretnék „hűséggel folytatni évszázadok óta áldásosan végzett” szolgálataikat.

Úgy fogalmazott: a református egyházban mindent megtettek és megtesznek azért, hogy a nehéz helyzetben lévők, bántalmazottak, rászorulók ügyét „a Jézus Krisztustól tanult szeretettel hordozzák”.

Steinbach József hangsúlyozta, gondoskodó szeretettel fordulnak a gyülekezeteikben, óvodáikban, iskoláikban nevelkedő, kórházukban gyógyuló vagy a hátrányos helyzetűeknek indított Bárka táborokban „az élet örömeivel és Isten szeretetével találkozó” gyerekek felé.

„Az ő életük megóvása, gazdagítása, sebeik gyógyítása mindannyiunk szent kötelessége” – hangoztatta. Kijelentette: az egyházon belül és azon kívül, eddig is és ezután is elfogadhatatlan bármiféle bántalmazás.

A lelkészi elnök közölte, továbbra is eleven marad a Kárpát-medencei magyar református egyház szolgálata, az ukrajnai háború kitörése óta 345 ezer embernek nyújtottak valamilyen segítséget határon innen és túl.

„A megrendülés időszaka után feltámadott Urunkban bízva, az ő szavára figyelve egységben, hitben, reménységben szeretnénk szolgálni” – mondta. Véleménye szerint az egyház „bántható, visszaverhető, olykor kihaltnak látszik”, de „Isten szeretete mindenkor munkál, Jézus Krisztus ügye örök reménységgel teljes ügy mindenkor”.