Kötelezettségszegési eljárás indult a Mészáros Lőrincnek 35 évre adott autópálya-koncessziók miatt

A kormány szerint Brüsszel mondvacsinált okokra hivatkozva indította meg az eljárást.

Kötelezettségszegési eljárás indult a Mészáros Lőrincnek adott autópálya-koncessziók miatt - közölte szerdán az Európai Bizottság.

A testület szerint a 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre került megkötésre, ami sérti az uniós jogot. A kabinetnek két hónapja van, hogy válaszoljanak a felvetésekre.

Szintén eljárás indult, amiért Magyarország nem hajtotta végreaz Európai Unió Bíróságának ítéletét. Ez kimondta, hogy a kormány nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést, megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvet. Ezzel az volt a probléma, hogy a harmadik országok állampolgárai csak az Európai Unió (EU) területén kívül található nagykövetségeken nyújthatják be menedékkérelmüket.

Ugyancsak eljárás vár a kabinetre a lex-CEU miatt is, amelyet továbbra is összeegyeztethetetlennek tart az uniós joggal az Európai Bizottság.

Az autópálya-koncesszió miatt indult kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte egy, lapunknak is megküldött közleményében, hogy Brüsszel ismételten kettős mércét alkalmaz Magyarország kárára. Most mondvacsinált okokra hivatkozva kötelezettségszegési eljárást indított a legmagasabb követelményrendszernek megfelelő autópálya koncesszió kapcsán, amelyet hasonló tartalmú beruházásoknál számos más tagállamnak engedélyezett. Ugyanígy járt Spanyolország is, ott két autópálya koncesszió kapcsán indítottak kötelezettségszegési eljárást.

Nyomatékosították, hogy a korábban deklarált, kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági cél megvalósulását szolgálta az új koncessziós szerződés megkötése, mely alapján a koncesszor vállalta a gyorsforgalmi utak hosszú távú, magas színvonalú üzemeltetését és működtetését, valamint 10 éven belül 317 kilométer új autópálya megépítését és 265 kilométer autópálya bővítését. Ennek megvalósítására az állam nem lenne képes az uniós források hiánya miatt. Kitérnek arra, hogy a koncessziós szerződés megkötésének előkészítése során vizsgált európai és nemzetközi autópálya koncessziós szerződések alapján megállapítható, hogy az európai autópálya koncessziós szerződések többségének hossza jellemzően a 26-35 éves sávban található, így a magyar koncesszió 35 éves időtartama a nemzetközi gyakorlattal teljes mértékben összhangban áll.

Számos olyan európai autópálya koncessziós szerződés létezik, amely időtartama 50-80 év körül van. Mivel több európai országban is hasonló modellt alkalmaznak, így kijelenthető, hogy egy széles körben alkalmazott megoldásról van szó. „A kormány a magyar emberek életminőségének és életszínvonalának emelése érdekében a magyar gazdaság fejlődése oldalán áll, ezért a jogszerűen megkötött és az Európai Bizottság részéről megalapozatlan indokok miatt támadott koncessziós szerződés megvédése érdekében megtesz minden szükséges jogi lépést” - zárul a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye.