Mivel jár, ha valaki ki akar bújni a gyorshajtási bírságok alól? Megkérdeztük a rendőrséget!

Nyitókép illusztráció. Fotó: Michael Dunning/Getty Images

Szokatlan hír jelent meg a Telex.hu oldalán hétfőn „A rendőrség hat éve tud a módszerről, amivel megúszható a közlekedési bírságok zöme” címmel. A cikkben többek között azt állították a Traffix nevű közlekedési blogra hivatkozva, hogy az utóbbi években több száz olyan céget és magánszemélyt azonosított a rendőrség, amelyek rendszeresen megváltoztatják a nevükön lévő autók bejegyzett üzembentartóit, hogy használóik megússzák a közlekedési közigazgatási bírságokat.

Az összeállításban megjegyezték, hogy 

Mint írták, a közigazgatási ügyként kezelt szabálysértésekről készülő automatizált határozatokat nyolc napon belül küldi ki a rendőrség az autó gazdájának, aki csak akkor kapja meg azonnal, illetve igazán gyorsan, ha van Ügyfélkapu-regisztrációja és elektronikus ügyintézést kért korábban, emellett rendszeresen megnyitja a tárhelyre érkező üzeneteit. Ellenkező esetben a posta kézbesíti a rendőrség ajánlott levelét, ám ha a címzett nem veszi át, akkor a kézbesítési kísérletek, illetve ezek sikertelensége esetén a kézbesítési vélelem beállta előtt további hetek telhetnek el.

Hajléktalanok nevén futnak a „vállalkozások”

Az érintettnek ezután 30 napja van arra, hogy fellebbezzen, vagy befizesse a büntetést. Viszont, ha egyáltalán nem reagál, akkor a rendőrség csak napokkal később értesíti a kormányhivatalt, hogy vonja ki a forgalomból az autót, amellyel a szabálysértést elkövették. A „probléma” akkor ér körbe, amikor a kormányhivatal jelzi, hogy az autó már tulajdonost váltott, mert az új tulajdonossal szemben nem lehet szankciót alkalmazni. 

Megjegyezték, hogy a módszer fontos eleme az is, hogy az autókereskedők illetékmentesen adhatják-vehetik egymás közt a járműveket, de a blog értesülései szerint pár ezer forintot kérnek az érdeklődőktől, 

Tetemes köztartozást halmoztak fel a csalók

Az ORFK Kommunikációs Szolgálata rövid idő múlva válaszolt is megkeresésünkre. Levelükből kiderült, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény vonatkozó részében foglalt közlekedési szabályszegések vélelmeinek vizsgálata kapcsán 2018. második félévében kerültek először a rendőrség látókörébe olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek fő tevékenységként személygépjármű- és könnyűgépjármű kereskedelemmel foglalkoznak. „A tulajdonukban lévő gépkocsikkal rendszeresen követnek el súlyos közlekedési jogsértéseket, azonban a kiszabott közigazgatási bírságok önkéntes befizetése rendszeresen elmaradt, amellyel 

 – ismertették.

Hozzátették, hogy a járműflotta üzembentartói jogában  – jellemzően 2-3 hónap alatt – bekövetkező változás miatt a szabályszegésben érintett járművek forgalomból történő kivonása szankció is alkalmazhatatlan.

Majd azzal folytatták, hogy a közúti közlekedési szabályok megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságok önkéntes megfizetésének elmaradása esetén a járműnyilvántartásban „az elidegenítési és terheli tilalom bejegyzésére a jelenlegi jogszabályi környezetben nincs lehetőség”. 

Költségvetési csalás gyanúja miatt kezdeményeztek eljárást

Válaszlevelükből az is kiderült, hogy

A kiszabott bírságok kapcsán, az önkéntes teljesítés elmaradása okán, minden ügyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényre figyelemmel 

Ezután kitértek arra is, hogy a közlekedésrendészeti szakterület költségvetési bevételkiesést eredményező, szabályszegő gazdálkodó szervezetekhez és természetes személyekhez kötődően kezdeményezett büntetőeljárást költségvetési csalás bűntett elkövetése gyanúja miatt. 

Továbbá közölték, hogy 

Szabadságvesztéssel is sújthatók a trükközők

Levelük végén hangsúlyozták, hogy a közlekedési szabályrendszer átfogó felülvizsgálatával, valamint az új KRESZ-szel összefüggő feladatokról szóló kormányhatározat alapján elkezdődött átfogó jogalkotási munkában 

Az ilyen magatartást tanúsítók ellen a jelenlegi jogszabályi környezetben is van lehetőség a felelősségre vonásra. „Az elkövetők lehet, hogy időlegesen »megússzák« a bírságot, azonban a hatóság látókörébe került személyek a későbbi büntetőeljárás után már nem csak azok megfizetésével, hanem az okozott anyagi hátrány függvényében 

– húzta alá az ORFK Kommunikációs Szolgálata.