Az Európai Bizottság három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az egyik eljárás megindításának keretében Spanyolország mellett Magyarországot is arra szólítja fel a brüsszeli testület, hogy tartsák be az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó szabályokat.
A Bizottság szerint
Magyarország 35 évre szóló koncessziója nem volt átlátható a becsült érték tekintetében, nem hárította át a megfelelő működési kockázatot, és uniós jogot sértve indokolatlanul hosszú időre meghosszabbította.
Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottságnak, amely dönthet úgy, hogy indokolással ellátott véleményt küld, ami az eljárás folytatását jelenti – írja a hvg.hu.
A másik ügy a menekültügy. A Bizottság felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának (EUB) azt a döntését, ami kimondta, hogy Magyarország azzal, hogy nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést, megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvet. Azt kifogásolták, hogy a magyar szabályok szerint a harmadik országbeli állampolgárok csak az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen kérhetnek menedékjogot.
A harmadik eljárást pedig azért indította az EB, mert a Bizottság továbbra sem tartja összeegyeztethetőnek az uniós szabályokkal a Lex CEU-t. Előírták, hogy nemzetközi szerződésnek kell meglennie a székhelyük szerinti országgal, valamint az Egyesült Államokban is oktatási tevékenységet kellett volna folytatniuk.
A Bizottság ezért felszólító levelet küldött Magyarországnak, a válaszra két hónapot biztosítottak. Megfelelő válasz hiányban ebben az ügyben is per indulhat Magyarország ellen, amelynek a végén pénzügyi szankciókkal lehet számolni. Ez a gyakorlatban napi kötbért jelent 2020 október 20-ától az ítéletnek való megfelelés napjáig.
A hvg megjegyzi, a Lex CEU és a menekültügyi törvény miatt Magyarország nem csak az esetleges bírói döntés miatt kerülhet pénzügyi szankciók hatálya alá. A hétéves uniós költségvetésből éppen azért tart vissza az Európai Bizottság több mint másfél milliárd eurót, mert a kormány nem igazítja saját jogrendjét az európai unióshoz.
