A mai kormányülésen a kabinet úgy döntött, hogy a kormány felszólítja az üzemanyag-kereskedőket, hogy áraikat önkéntes alapon igazítsák a régiós átlaghoz – jelentette be szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Ez azt jelenti, hogy főként két üzemanyagár esetén, a 95-ös benzin és a gázolajár esetén érvényre kell juttatni azt, hogy az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz – tette hozzá. Ez a KSH heti tájékoztatóin fog alapulni, mindig péntek reggel közölnek, hogy mi a régiós referenciaár. Egy hete volt az első ilyen közlés, és Nagy Márton elmondása szerint már látszott is a hatása, a Mol is már többször csökkentette a héten az árat.
A kormány megállapította, hogy mindez kedvező változás, de még nem elég. Gázolaj esetén még 10, benzinnél pedig 27 forint az eltérés a régiós átlaghoz képest. Ezért nyomatékosan kéri a kereskedőket, hogy a régiós árakat érjék el a lehető legrövidebb időn belül. A kormány erre két hetet ad, ekkor újra előveszik ezt a kérdéskört, és ha ez nem történik meg, akkor keményen be fognak avatkozni – mondta.
Mint arról lapunk is beszámolt, Nagy Márton pénteken jelentette be, hogy tanulmányozzák a KSH által összegyűjtött nemzetközi üzemanyagárakat. A statisztikai hivatal adatai azt mutatják, a 95-ös benzin ára 3,2 százalékkal, a gázolaj 5 százalékkal magasabb, mint a régiós átlag. A politikus azt mondta, a kormány azért veszi napirendre a kérdést, mert korábban a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőivel arról állapodtak meg, hogy a magyar üzemanyagáraknak a régiós középmezőnyben kell lenniük. A miniszter az üzemanyagár-stop ismételt bevezetését is elképzelhetőnek tartotta.
Lapunk korábban kérdezte a Független Benzinkutasok Szövetségét, amelynek elnöke óva intett attól, hogy a kormány újra a benzinárstop eszközéhez folyamodjon. Egri Gábor szerint nem szabad olyan, nem piackonform intézkedésekkel belenyúlni az üzemanyagárakba, és olyan intézkedéseket hozni, amelyek ellehetetlenítik a kis- és közepes vállalkozásokat az ágazatban. Egri szerint az sem világos, mire alapozza a KSH az általa közölt nemzetközi adatokat. Álláspontjuk szerint a közel 50 százalékos adószint bőven ad lehetőséget az árak csökkentésére, ezért nem azt a minimális kiskereskedelmi árrést kellene megsarcolni, amelyből több mint hatvan tételt – például iparűzési adót, bért, társadalombiztosítási járulékot, építményadót, telekadót – kell kifizetni a vállalkozásnak.
– A magyarországi 27 százalékos ÁFA eleve generálja azt az árkülönbséget, amennyivel magasabb a benzin ára Szlovéniában vagy Horvátországban, mint idehaza. Ezen kívül változott a különadó mértéke, és az árbevétel alapján állapítják meg az üzemanyag-kiskereskedelemben, a benzinkutak lényegében arra vannak kényszerítve, hogy elkerüljék az 500 millió forintos árbevételt, ami után már 3 százalékos az adókulcs. Emellett Magyarországon januárban 41 forinttal emelkedett az üzemanyagok jövedéki adója, ezt az adómértéket 425 forintos euróárfolyamhoz állapították meg, az euró árfolyama azonban jelenleg ennél jóval alacsonyabb a szinten van – mutatta be a hazai adókörnyezetet – mondta Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetőja a Magyar Hangnak.
