A Coviddal kapcsolatban arra a kérdésre kell keresni a választ, hogy mi történt, de arra is, miért történt ez velünk - kezdte köszöntőjét Schmidt Mária a XXI. Század Intézet Covid - tanulságok? konferenciáján.

A XXI. Század Intézet főigazgatója emlékeztetett: az addig ismeretlen, váratlanul ránk törő járvány, a légzőszerveket megtámadó pusztító betegség - amit Covid19-nek neveztek el - 2 éven keresztül meghatározta az életünket.

Addig úgy tudtuk, hogy olyan járvány, mint a spanyolnátha volt száz éve, már nem fenyegeti az embereket, mivel a tudomány már legyőzte az ilyen hatalmas járványokat. “Nem várt volt ez a globális járvány és mindenkit felkészületlenül ért” - mondta Schmidt Mária a Covidról.

Az első kérdés - mint felidézte - az volt, hogy honnan származik ez a koronavírus, és erre két elmélet volt: az egyik szerint a kínai vuhani laboratórium közelében lévő állatpiacról terjedtek át az emberre. “Sokan elhitték ezt a variációt, ezért is, mert akkor erről nem lehet senki, ez egy isteni csapás, ahogy a Bibliában is meg van írva váratlanul jött, jobb, ha belenyugszunk…”

De mint mondta, mára már bizonyítást nyert, főleg az amerikai kongresszusi meghallgatások következtében, hogy az amerikai hadsereg folytatott biológiai fegyverkísérleteket, melyeket áthelyeztek a vuhani, laboratóriumba, ott folytak tovább. Innen kerülhetett ki ez a pusztító vírus - mondta.

Schmidt Mária hozzátette, van, aki azt gondolja, hogy a vírus véletlenül került ki, “de van aki szerint direkt”.

Aztán a XXI. Század Intézet főigazgatója Anthony Fauci amerikai orvos, virológus szerepéről beszélt, aki 2020-ban arról vált ismertté, hogy a koronavírus járvány kitörése után a széles körű maszkviselést szorgalmazta, és Biden elnök egészségügyi főtanácsadója, “tisztifőorvos” - és mint Schmidt Mária kiemelte - “az amerikai hadsereg biológiai fegyverkutatásainak a főnöke” volt, “és a világ arca lett a tekintetben, hogy hogyan kell a Covid ellen védkezni.

Az első dolog, amit csinált, az volt, hogy a helyettesét elküldte Vuhanba, nézze meg, hogy a kinyiak hogy reagálnak a járványra. Aztán pedig a maszkviseléstől a lezárásokig mind a Vuhanbsn bevezetett intézkedések másolatai voltak- emlékeztetett Schmidt Mária, kiemelve: “arra is volt kapacitása Faucinak, hogy a CIA segítségével - ezek tények -“, az orvosokat rávegyék arra, hogy cáfolják azt az elméletet, hogy a vuhani laborból került ki, “és csak ilyen tudományos vélemények jelenhettek meg”.

“A félelem”

A coviddal kapcsolatban a legfontosabbnak a félelmet nevezte, mert senki nem tudta, kire terjed át a vítus, kire nézve halálos és mikor lesz ellenszer: “ez a félelem minden intézkedés, minden reakció mögött ott volt”.

A már említett narratíva kapcsán Schmidt Mária kijelentette: az intézkedéseket olyan narratívával erősítették meg a mainstream médiában és a social médiában, ami az “egyedül elfogadott, kizárólagos narratíva volt”.

“Ellehetetlenült a vita”

Ennek szerinte “nagyon súlyos hatása van a mai napig”. Mint Schmidt Mária hangsúlyozta:

a Covid miatt és épp a félelem miatt “ebben a kérdésben elfogadtatták velünk, épp a félelem miatt, hogy nincs helye az ellenvéleménynek, nincs helye ellennarratívának, nincs helye a vitának” .

Hiszen mindenkit, akinek ellenvéleménye volt, “azt aluminiumsisakos idiótának, összeesküvést vallónak állították be és diszkreditálták”. “Vagyis: Covid teljes időszaka alatt illegitimmé nyilvánították a vitát, és az az igazság, hogy ez a myi napig velünk van. “Azaz, a Covid alatti kényszer narratíva azt a hatást fejti ki a nyugati társadalmakban, hogy nincs vita semmiről, hogy mindenről egy uralkodó nézet van, legyen ez az ukrán-orosz háború, a demográfia” - fejtette ki Schmidt Mária, konstatálva: valójában ellehetetlenült a vita.

Ez intézményesült is. “Ez a cenzúrának az elfogadottá válása, és velünk van a Covid óta” - hangoztatta.

Schmidt Mária úgy értékelt: az egyik legfontosabb dolog tehát a szólásszabadság korlátozása és a véleménynyilvánítás szabadságának az ellehetetlenítése irányába tett intézkedések, melyek velünk vannak a Covid óta.

Pfizer - a “beszédhelyzet tisztázatlansága”

Schmidt Mária az amerikai szakértői viták és Pfizer engedélyeztetése kapcsán “a beszédhelyzet tisztázatlanságára” hívta fel a figyelmet, ugyanis nem kérdeztek rá, hogy ki akinek van üzleti érdekeltsége a maszk-, vagy gyógyszeriparban, ki az, aki szerzőséses viszonyban állt a céggel. Ezért nemcsak a tudományosság elfogulatlanság jellemezhette a szakvéleményeket - jegyezte meg. A vakcinaútlevelet is “nagyon érdekesnek” nevezte: az kinek a biznisze volt? - vetette fel.

“Huszárvágás” - oltóanyag Keletről - a globalizáció tényleg pozitív?

Magyarország közepes szigorúságú volt a karantén - emlékeztetett. Az oltóanyagokról azt mondta: Magyarország Keletről is hozott be “egy huszárvágással” oltóanyagot, és világelsők lettünk a beoltottak számát illetően.

A maszkok és a lélegeztetőgépek beszerzéséről - hogy a kínai repülőtereken tumultuózus jelenetek voltak ezekért - Schmidt Mária azt tartotta szükségesnek megjegyezni; tény, hogy a szakértőket is váratlanul érte a koronavírusjárvány, de felvetődött: csak pozitív hatása van a globalizációnak, hogy kiszerveztük a termelést? Kiderült, hogy az európai ipar egyszerűen arra nem képes, hogy egy maszkot előállítson, pedig csak dgy darab vásznat kell beszegni és két fület rávarrni! De egy lélegeztetőgépet sem tudtunk legyártani” - tette hozzá, megjegyezve: “a lélegeztető gépnél egyszerűbb nem nagyon van, talán a hajszárító”.

Az is kiderült, hogy az a globalizációs folyamat, amibe mi megyünk “eszetlenül előre, nagy veszélyeket rejt” - jelentette ki Schmidt Mária, példákat is hozva:

a nemzetközi intézmények intézkedései nem elég gyorsak, körültekintőek, “mégiscsak a nemzetállami reagálásokra volt szükség. Ez is fontos tanulsága a Covid-kérdésnek”.

“Eltűnt a tisztelet és a bizalom”

Schmidt Mária a tanulságok összegzésekor végül visszatért a narratíva kérdésére, azzal: egy narratíva volt, és ha azzal valaki nem értett egyet, jött “az azonnali ledorongolás, diszkreditálás, a megakadályozása minden vitának”.

A nyugati társadalmak egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy mindezek miatt eltűnt a tisztelet és a bizalom, “és nem találjuk azóta sem”. Pedig bizalom nélkül a társadalom nem tud működni - hangoztatta a Covid - konferencián a XXI. Század Intézet főigazgatója, “nagyon rossznak” és félőnek nevezve, hogy a jövőben adott esetben egy válsághelyzetben nem lesz meg a szükséges bizalom az állampolgárokban az intézmények felé.

Cikkünk frissül…

Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre! *(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)

Itthon

Schmidt Mária: a Covid alatti uralkodó narratíva miatt velünk maradt, hogy nincs helye a vitának

kapcsolódó cikkeink