Helyhatósági voksolás: itt Debrecen nem része a vármegyének
A polgármester- és képviselőjelöltek, és van, ahol a jelölőszervezet aktivistái már javában gyűjtik az ajánlásokat a június 9-ei európai parlamenti és helyhatósági választásokra.
– Június második vasárnapján az Európai Parlament 21 magyar tagját, a települési önkormányzatok polgármestereit és önkormányzati képviselőit, a vármegyei közgyűlés tagjait, valamint ezen túlmenően a nemzetiségi választópolgárként regisztrált választók a települési, vármegyei és országos nemzetiségi önkormányzatok képviselőit választják meg. Mivel a megyei jogú város nem része a vármegyei választókerületnek, ezért Debrecen Megyei Jogú Város választópolgárai a vármegyei listára nem szavaznak – válaszolta a Cívishír kérdésére Dobi Csaba vármegyei főjegyző, akit az előttünk álló voksolás legfontosabb tudnivalói miatt kerestünk meg. Dobi Csabának egyébként – mondhatni – főszerep jut a választások törvényes lebonyolításában, hiszen ő látja el a Területi Választási Iroda vezetésével kapcsolatos feladatokat. A Területi Választási Iroda a településeken működő helyi választási irodák felettes szervezete.
A Területi Választási Iroda feladatai közé tartozik egyebek mellett a helyi választási irodák tevékenységének irányítása és ellenőrzése, a jelöltekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok elvégzése.
Mint azt fentebb írtuk, már elkezdődött az ajánlások gyűjtése, a jelöltek és a jelölőszervezetek bejelentése. Az Európai Parlament tagjainak választásához az ajánlásokat április 20. és május 3. között lehet gyűjteni. A települési önkormányzati képviselőjelöltek, nemzetiségi képviselőjelöltek, polgármesterjelöltek számára április 20-tól május 6-ig lehet gyűjteni az ajánlásokat, míg a vármegyei közgyűlési lista, és a területi nemzetiségi listán indulóknak május 7-ig tart a gyűjtés. A kampányidőszak április 20-tól a szavazás befejezéséig tart. Ezek mellett a vármegyei főjegyző tájékoztatott számos határnapról is, amelyek közül a választópolgárok számára talán a következők a legfontosabbak: a nemzetiségi választáson csak az vehet részt, aki legkésőbb május 31-én 16 óráig kéri, hogy a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szerepeljen. Az akadálymentes szavazóhelyiségben történő szavazás iránti kérelemnek június 5-én 16 óráig kell beérkeznie. Braille írással ellátott szavazósablont május 31-én 16 óráig lehet kérelmezni. Átjelentkezésre a kérelmet május 31-én 16 óráig lehet benyújtani, amelynek visszavonása június 7-én 10 óráig kérelmezhető. Mozgóurnát elektronikus úton június 9-én 12 óráig lehet kérni.
Mi van, ha csalást feltételezünk?
– Nem lehetséges, hogy egy jelölt több településen legyen polgármester és/vagy önkormányzati képviselőjelölt. Csak egy településen és a település fekvése szerinti vármegyében fogadhat el jelölést. A 10 ezer lakosnál kevesebb lélekszámú helységekben a választópolgár egyidejűleg legfeljebb egy polgármesteri, egy egyéni listás és egy vármegyei listás jelöltséget fogadhat el. A 10 ezer főnél népesebb városokban a választópolgár egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs és egy vármegyei listás jelöltséggel rendelkezhet, azzal, hogy a választópolgár vármegyei listán és megyei jogú városban egyidejűleg nem lehet jelölt, illetve nem lehet egyidejűleg a vármegyei listán jelölt és a megyei jogú városban polgármesterjelölt – részletezte Dobi Csaba, aki azzal folytatta, hogy egyazon településen a választópolgár lehet polgármesterjelölt, és egyéni képviselőjelölt is.
Ha mindkét minőségben megválasztják, eltérő szabályok érvényesülnek attól függően, hogy egyéni listás választási rendszerben, azaz 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú településen indult a választáson vagy 10 ezer lélekszámot meghaladó városban érte el az eredményt.
A 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú településen ha polgármesternek megválasztották, akkor törlik az egyéni listáról, és helyébe a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép. Az ilyen településeken tehát egyidejűleg ugyanaz a személy nem lehet polgármester és önkormányzati képviselő. A 10 ezer lakost meghaladó városokban ha polgármesternek és egyéni választókerületi képviselőnek is megválasztják, akkor mindkét mandátumot betöltheti. Ugyanakkor ha polgármesternek megválasztják és a kompenzációs listán szerepelt képviselőjelöltként, akkor csak polgármester lehet, a kompenzációs listáról törlik, és helyébe a listán soron következő jelölt lép.
A vármegyei főjegyző beszélt a választási körzetek kialakításáról is.
Az európai parlamenti voksolásban nincsenek választókörzetek, az ország egésze minősül egy választókerületnek. A 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú település maga alkot egy választókerületet, és az egyéni listás választási rendszer érvényesül. A 10 ezer lakost meghaladó helységekben viszont a vegyes választási rendszer van érvényben, ami azt jelenti, hogy a képviselők egyéni választókerületekben és kompenzációs listán jutnak mandátumhoz. Az ilyen településeken a lakosságszámtól függően kell kialakítani választókerületeket. 25 ezer lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, 50 ezer lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum, 100 ezer lakosnál már 14 egyéni választókörzeti és 6 kompenzációs mandátum osztható ki. 100 ezer lakos fölött minden további 25 ezer lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma. A választókerületek kialakításakor figyelembe kell venni, hogy azoknak egybefüggő területet kell alkotni.
Az egyes választókerületekben a központi névjegyzék alapján választásra jogosultak számának megközelítően azonosnak kell lennie úgy, hogy az átlagától legfeljebb 15 százalékkal térhet el.
– Amennyiben valaki úgy gondolja, hogy választási jogszabálysértés történt, azzal az illetékes választási bizottsághoz fordulhat, oda kifogást nyújthat be – beszélt a voksolások tisztaságának egy nagyon fontos eleméről Dobi Csaba. – A választási bizottságok a választópolgároknak független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Amennyiben a panasz vármegyei problémát vet fel, akkor az ügy a Területi Választási Bizottság elé kerül, míg országos esetén a Nemzeti Választási Bizottság lesz a téma illetékese. Végső soron azonban a Kúriáig is eljuthat az eset. A jogorvoslati határidők érthető okok miatt igen szűkre szabottak, a bejelentésre háromnapos határidővel kell számolni – emelte ki a vármegyei főjegyzőt.
Dobi Csabát a választás eredményének, annak hivatalossá válásának időpontjáról is kérdezte a Cívishír. – Az Európai Parlament tagjainak választása eredményét legkésőbb június 28-án lehet megtudni. A vármegyei közgyűlési összetétele már június 10-én ismert lesz. A területi nemzetiségi önkormányzati választás eredménye legkésőbb június 12-én lesz ismert. A települési önkormányzati képviselőválasztás, nemzetiségi önkormányzati képviselőválasztás, valamint a polgármester-választás eredményét a helyi választási bizottság állapítja meg a szavazás lezárását követő lehető legrövidebb időn belül. Ez a leadott szavazatok számától függően már június 9-én, a késő esti-éjszakai órákban megtörténhet, de előfordulhat, hogy átnyúlik éjfél utánra, de még mindenképpen a szavazás éjszakáján lesz. A 10 ezer lakost meghaladó településeken a kompenzációs listás választás eredményét a település minden egyéni választókerületi választásának eredményének jogerőre emelkedése után lehet megállapítani. Mindezek az eredmények azonban még nem lesznek jogerősek, mert azzal szemben három napon belül fellebbezést lehet benyújtani. A fellebbezést elbíráló döntés ellen is van még helye jogorvoslatnak, a Kúriához lehet fordulni bírósági felülvizsgálati kérelemmel. Ha azonban minden jogorvoslati lehetőség maximális határidejét számítjuk, akkor mind az önkormányzati, mind az európai parlamenti választás eredménye legkésőbb július elejére lesz jogerős.
CH
