Magyar vezetéknevet adnak az araboknak tőlünk több ezer kilométerre, 800 éves esemény miatt

III. Béla, az előde, a korábbi király, hagyatékától örökölte András a megterhelő küldetést. Egy időben, 1192-ben, III. Béla egy fogadalmat tett a pápának, miszerint elvállalja a szent keresztes hadjárat felvételét. Azonban, balsorsra ítélte, hogy ezt a fogadalmat soha nem tudta beteljesíteni. Ekkor, a történelmi kontextusban, a Szentföld iránti törekvések rendre csődöt mondtak, ami miatt András számára a keresztény hit és becsület helyreállítása vált a legfontosabbá.

A tengeren át vezető út megküzdő hadserege, valamint a szárazföldön visszafelé induló menet, olyan sereget számlált, aminek száma 10 és 20 ezer között változott. A korabeli forrásokból származó beszámolók alapján András király alakja körül olyan leírások fonódnak, melyek szerint soha nem látott ragyogást, rendet, bátorságot és nemeslelkűséget tanúsított - írja mindezt az ellenség. Dr. James Ross, egy angol történész megjegyzéseiben hangsúlyozza, hogy András vállalkozása nem csupán ideológiai, de hadtörténeti szempontból is korszakos jelentőségű volt.

Eltitkolták a magyarok elől? Az iskolában sosem hallhattál történelmünk brutális eseményeiről, a mágus-perekről

Olvass tovább...

Az elkeseredett Melek Al-Adil szultán vezette csapatok, valamint a védtelenül maradt nép sorsa egy olyan döntés függvénye volt, mely különbözött a korábbi keresztes hadjáratok eredményétől. Míg más keresztesek előzőleg hasonló helyzetben kegyetlenkedtek és vérengzést rendeztek, András kegyelmet tanúsított. Említést érdemel, hogy a keresztes államok uralkodói rokonságban álltak egymással, s ezt testvéri szálak erősítették.

A visszafelé vezető úton stratégiai házassági megállapodásokat kötött Kis-Örményországban, Ikoniumban és a Bolgár Birodalomban, ezzel tovább szilárdítva a birodalmi hatalmat és kapcsolatokat. András ebben az értelemben egyedülálló volt a keresztes hadjáratok történetében, hiszen sikerült hadával hazaérnie Európába. Az ő utódai viselték a "Jeruzsálemi király" címet egészen a XX. századig - érdekesség, hogy amikor II. József császár kötelezte a magyarországi zsidókat német név felvételére, a zsidó közösség megkérdezte, hogy milyen jogalapon, akkor Jeruzsálem királyaként hivatkozott magára, amit el is fogadtak.

Érdekességképpen, az izraeli Mi’ilya településen élő katolikus hitű arab törzs minden tagjának vezetékneve "Lajos", mely azt sugallja, hogy ők magukat II. András sérülten hátramaradt keresztesei leszármazottainak tekintik.