Két uniós eljárás indult a magyar kormánnyal szemben, egynél pedig közelebb a bírság

2024. április 24. – 13:57

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Bizottság az autópálya-koncessziók és (egy korábbi eljárás után) a felsőoktatási szolgáltatások miatt kötelezettségszegési eljárásokat indított, a menekültügyi szabályok miatt korábban kezdeményezett ügyben pedig felszólító levelet küldött, amiből végül bírság lehet.

A testület a szerdai közleménye alapján úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország és Spanyolország ellen az autópálya-koncessziós szerződések szabályainak megszegése miatt. A levelek célja, hogy a tagállamok betartsák az uniós szabályokat a koncessziókra. Ezek előírják az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot a gazdasági szereplőkkel szemben, akik érdekeltek a közbeszerzési eljárásokban.

Az Európai Bizottság a magyar autópálya-koncessziós szerződéseknél különböző problémákat tárt fel. Álláspontja szerint a magyar kormány 35 évre adott koncessziójánál

nem volt átlátható a becsült szerződéses érték, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot.

Mostantól két hónap alatt kell reagálni a bizottsági érvekre. Ha nem vagy gyenge indoklást ad a kormány, indokolással ellátott vélemény jön, amit per, majd bírság követhet.

A koncesszió terveiről még 2021 júniusában, a furcsaságairól ebben a cikkünkben írtunk. A koncessziót Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető konzorcium nyerte meg 2022 májusában. Olyan feladatokat kapott, mint az új gyorsforgalmi utak építése, sávbővítés és üzemeltetés-fenntartás 35 évre. A konzorcium ebben az időszakban a G7 számítása szerint 700 milliárd forintot kereshet, és négy hónap alatt 6,5 milliárdos nyereséget könyvelhetett el.

A Transparency International már 2021 júniusában az Európai Bizottsághoz fordult, mert a szervezet szerint sértheti az uniós irányelveket az – akkor még csak kiszivárgott tervek szerint – rendkívül hosszú időre megkötött szerződés. Rónai Sándor DK-s európai parlamenti képviselő 2022 augusztusában posztolt arról, hogy az Európai Bizottság szerinte a jelzése nyomán „vizsgálja a szerződés a különböző elemeit”, de hivatalos eljárásról ekkor még nem volt szó. 2023 áprilisában a Portfolio írt egy lehetséges versenyjogi eljárásról egy beérkezett panasz miatt – a lap úgy tudta, azért, mert egyes piaci résztvevők szerint az alvállalkozói szerepet is „csak egy szűk kör” töltheti be. Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly novemberben azzal indokolta a döntést, hogy szerinte a jelenlegi megoldással lehet biztosítani a nemzeti tulajdonban lévő építőipari vállalatok versenyképességét, és a sikeres pályázati részvételükhöz szükséges kapacitások megtartását. Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök korábban arról beszélt: a mérlegelésnél nem volt szempont, hogy a cég Mészároshoz és Szíjjhoz köthető.

A menekültügyi szabályoknál már túl vagyunk az eljárás peres szakaszán, ahol 2023 júniusában megállapították, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós kötelezettségeit. Az EU bírósága kimondta, hogy a magyar hatóságok – azzal, hogy nem biztosították a harmadik országbeli állampolgároknak vagy hontalan személyeknek a tényleges hozzáférést a nemzetközi védelmi eljáráshoz – uniós irányelvet sértettek. A magyar jogszabályok szerint a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy nemzetközi védelmet kérjenek, először valamelyik, EU-n kívüli magyar nagykövetségen kell szándéknyilatkozatot benyújtaniuk. Ebben kell jelezniük, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel. (Az ítéletről bővebben itt írtunk.)

Az Európai Bizottság nem kapott tájékoztatást a kormánytól, hogy a per óta hogyan orvosolta a jogsértést, ezért úgy véli: nem teljesítette a kötelezettségét, hogy teljesítse a bírósági ítéletet.

A kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon a felszólító levélre. A beérkezett válasz fényében az Európai Bizottság adott esetben úgy határozhat, hogy visszautalja az ügyet az Európai Bíróság elé, és pénzügyi szankciók kiszabását javasolja.

Ha kell, a bírságot a támogatásokból is levonhatják.

Az Európai Bizottság emellett úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, amiért nem felel meg teljes mértékben az uniós jognak és nem hajtott végre egy uniós bírósági ítéletet. A közlemény nem nevezi meg, de a CEU ügyéről van szó.

Az egyetem távozásához vezető jogszabályt 2017 áprilisában szavazta meg a parlament. Három héttel később az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, mivel szerinte a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Ebben a perben döntött 2020 októberében az EU bírósága.

A testület megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogszabályokat, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt, mert az Európai Gazdasági Térségen (az EU plusz Izland, Lichtenstein és Norvégia) kívüli külföldi felsőoktatási intézmények esetében két feltételhez kötötte az oklevelet adó képzési tevékenységeket Magyarország területén. A magyar jogszabályok előírták, hogy a magyar és az érintett intézmény székhelye szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződésnek kell fennállnia. A Magyarországon folytatott tevékenység feltételéül szabták azt is, hogy az oktatási intézménynek felsőoktatási képzést kell nyújtania a székhelye szerinti országban (EGT-tagállamok esetében is).

A 2021 májusában elfogadott új jogszabály már nem tartalmazza a második említett követelményt, de az elsőt az Európai Bizottság szerint továbbra is előírja, ami az EU alapjogi chartáját is sérti, ezért felszólító levelet küld a kormánynak. Két hónap van a válaszra és a hiányosságok orvoslására, különben az Európai Unió Bírósága elé kerülhet az eset. A második alkalommal ide kerülő ügyekben a teljes körű megfelelésig, az első ítélet meghozatala óta eltelt időszakra visszamenőleg pénzügyi szankciók róhatók ki.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!