Utoljára ült össze ebben a formában a Fővárosi Közgyűlés: abban egyetértettek, hogy nagyon nehéz 5 év volt

A Fővárosi Közgyűlés ülésének kezdetén egy perces néma felállással emlékeztek az április 4-én, életének 93. évében elhunyt Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológusra, akadémikusra. Ezután Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés utolsó rendes ülésén mindenkinek megköszönte a ciklusban végzett munkáját, mint mondta: minden politikai ellentét mögött ott húzódott a város iránti szeretet és elkötelezettség. Az elmúlt öt év nagyon nehéz időszak volt egész Európában a járvány, az energiaválság és a politikai hektikusság miatt. Budapest esetében szerinte ezt még tetézte a kormányzati sarcpolitika is. Az elmúlt négy évben 358 milliárd forintot vitt el a koronavírus-járvány, az energiakrízis és a kormányzati döntések. Budapest "talpon maradt", és a városvezetés úgy tudta megőrizni a város működőképességét és pénzügyi stabilitását, hogy nem a megszorítások útját választotta – mondta. Karácsony Gergely elmondta, a fővárosban az elmúlt években 70 százalékos béremelés volt, és a közszolgáltatásokat érdemben nem csökkentették. A közös eredmények között sorolta, a közösségi közlekedés elmúlt évtizedek legnagyobb mértékű járműfejlesztését, a faültetéseket, a 212 hektárnyi új természetvédelmi területet, a 3-as metró befejezését, a vonal akadálymentesítését, a Lánchíd és a Blaha Lujza tér felújítását, valamint a Pünkösdfürdő park létrehozását. Továbbá a városdiplomáciai munkával elérték, hogy Budapest uniós forrásokból tudott fejleszteni az elmúlt években – jegyezte meg Karácsony Gergely.

Karácsony arra is kitért, hogy a választási törvény változása miatt a következő Fővárosi Közgyűlésnek nem lesznek automatikusan tagjai a kerületi polgármesterek, a testület a pártok fővárosi listáira leadott szavazatok alapján áll majd össze. Karácsony Gergely azt ígérte, ha újra ő lesz a főpolgármester, akkor ugyanolyan mértékben támaszkodik majd a kerületi polgármesterek véleményére és munkájára, valamint a kerületeket érintő kérdésekben a polgármesterek véleményét is becsatornázzák a döntéshozatal során.

Wintermantel Zsolt: hozzák nyilvánosságra a Városháza rekonstrukciójának dokumentumait!

A napirend előtt szóba került a Városháza épületének felújítása, amit Wintermantel Zsolt Fidesz-frakcióvezető élesen kritizált.A Városháza épületének felújítási munkálatai 2022-ben kezdődtek el. 2023 tavaszán a projektben dolgozó szakemberek észlelték, hogy "a homlokzaton súlyos hibák vannak a vakolat kivitelezésével kapcsolatban" és folyamatos egyeztetést próbáltak tartani a kivitelező céggel. A homlokzatról le is szakadtak vakolatdarabok.

A projektvezető a kivitelezőnek egy felszólító levelet is írt, amelyet aztán az illetékes főosztály nem küldött ki – közölte.

Wintermantel Zsolt szólt arról is, hogy a kivitelező 43 millió forintot akartak elszámolni anyagvásárlásra, erre azonban a szerződés nem ad lehetőséget.

Az akkor illetékes hivatali dolgozó azt javasolta, hogy mivel a kivitelező nem szerződésszerűen teljesít, addig ne nyújthasson be számlát, amíg a hibás teljesítést nem rendezi. Ezt követően ezt a hivatali dolgozót "eltávolították" – mondta a kormánypárti politikus.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes mindezekre reagálva arról beszélt, hogy "hivatali dolgozót nem távolítottak el a hivatalból", a beruházás nem fejeződött be, még mindig folyik a munka, a vakolat ellenőrzését valóban el kellett végezni, a javításokat megkezdték. A beruházással kapcsolatos anyagokat közzéteszik – közölte.

Karácsony Gergely azt mondta: a Városháza hátsó homlokzatának felújítása meg kell, hogy előzze a Városháza park megnyitását, amely várhatóan május 17-én lesz.

Wintermantel Zsolt erre reagálva arról beszélt, egyetért azzal, hogy a mostani ciklus a főváros legnehezebb öt éve, mert most volt Budapesten először olyan főpolgármester, aki nem a város vezetője, hanem miniszterelnök akart lenni. Azért foglalta el a hivatalát, hogy innen miniszterelnök-jelölti kampányt csinálhasson – mondta.

Szerinte ez mindent megmagyaráz, hogy miért csak kettő nagyberuházás valósult meg, amelyeket egyébként az elődje készített elő.

Bicskei jelentés

Az erőszakos és szexuális cselekmények áldozatai számára az intézményrendszertől független bejelentő felület létrehozását, szakmai segítségnyújtást, valamint a bűnmegelőzés és az áldozatsegítés témakörében tartandó képzések és tanácskozások szervezését javasolja a fővárosi önkormányzatnak a bicskei gyermekotthonban történtek miatt - a gyermekvédelmi intézményrendszerbe vetett közbizalom helyreállítása érdekében - létrehozott eseti bizottság, amelynek jelentését fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.

A képviselők 17 igennel, 2 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadták el a Kiss László (DK) óbudai polgármester vezette testület jelentését.

A bizottság a többi között azt javasolja a fővárosi önkormányzatnak, hogy az erőszakos és szexuális cselekmények áldozatai számára hozzon létre bejelentő felületet, amely "automatikus jelzéssel él az illetékes hatóságok irányába", segíti a bejelentőt a bejelentés megtételében, egyértelmű információt nyújt a jelzőrendszer működéséről, a jelzőrendszeri tagok kötelezettségeiről.

A főváros nem ért egyet önkormányzati ingatlanok tervezett államosításával a VIII. kerületben

A fővárosi önkormányzat nem ért egyet azzal, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanárképző kara számára megépítendő épületei miatt államosítsák a VIII. kerületi Diószegi Sámuel utca érintett önkormányzati tulajdonú ingatlanjait.

A Fővárosi Közgyűlés – 17 igen szavazattal, 10 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett - felkérte Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy felterjesztési jog gyakorlása körében tájékoztassa az Országgyűlést és a kormányt a fővárosi önkormányzat egyet nem értéséről.

Pikó András az előterjesztés vitájában arra hívta fel a figyelmet, 210 család, 500 ember otthonát veszélyezteti a "sunnyogva a parlament elé terjesztett javaslat", ami az NKE számára sajátítaná ki a józsefvárosi önkormányzat több mint 10 ingatlanát. Emlékeztetett rá: 2020-ban az NKE írásba adta az önkormányzatnak, hogy nem kíván további fejlesztéseket végrehajtani az önkormányzat területén. Felhívta a figyelmet arra: a törvényjavaslattal a kormány "sárba tipor mindent, ami megmaradt az önkormányzati autonómiából".

A közgyűlés üdvözölte az önkormányzatnak a Diószegi Sámuel utca 18–28. szám alatti épületek megújítására vonatkozó, DIÓ2030 néven futó fejlesztési koncepcióját és a józsefvárosi emberek semmibevételének tartja, hogy a kormányzat egy salátatörvénybe rejtett szabályozással sodorja veszélybe 500 ember lakhatását és szolidaritásukat fejezték ki a lakókkal. Elfogadhatatlan, hogy a kerület tulajdonában álló ingatlanokat egyeztetés nélkül államosítsák, ráadásul alaptörvény-ellenes is a kártalanítás nélküli elvonás. Jelezték: elítélnek minden olyan kormányzati intézkedést, amely az önkormányzati bérlakások számának csökkentését, így a lakhatási válság súlyosbodását eredményezi.

A közgyűlés 17 igen szavazattal, 10 nem ellenében, egy tartózkodással elfogadta a főváros tavalyi évről készített zárszámadását. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a vitában kiemelte: a főváros nincs csődben, nem fizetésképtelen, "talpon van", bár nehéz gazdasági helyzetben. Felidézte: a főváros az Állami Számvevőszék megállapítása szerint is nettó befizetője a költségvetésnek, a Moody's hitelminősítő szerint pedig a város csökkenő és kezelhető adósságszinttel gazdálkodik. Hozzátette: a főváros nem kapott energia-támogatást a kormánytól, nem kapta meg többek között a 11 milliárd forintos trolipénzt és a Lánchíd felújításának 6 milliárdját, és a kormány elutasította a főváros kereskedelmi hitelkérelmét.

Wintermantel Zsolt (Fidesz–KDNP) frakcióvezető szerint a főpolgármester és a főpolgármester-helyettes riogatott csőddel már a 2019-es önkormányzati választás után fél évvel. Hozzátette: a város vezetése 55 milliárd forint kötelezettséget hozott át idénre, hogy hiány nélkül zárja az évet, miközben Budapest az ország leggazdagabb önkormányzata, soha nem látott iparűzési bevételekkel. "Nem másra kellene mutogatni" - mondta, hozzátéve, a városvezetésnek inkább dolgoznia kellene.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a főváros 35 milliárd forinttal több szolidaritási adót fizet, mint amennyi állami normatívát kap, miközben Tarlós István főpolgármester utolsó évében a főváros 20 milliárd forinttal többet kapott, mint amennyit befizetett. "Ami Tarlósnak járt, az Karácsonynak nem jár" – jegyezte meg. Hozzátette: úgy tudták megőrizni a működőképességet, hogy nem volt szükség megszorításra, sőt béreket is emeltek.

Bagdy Gábor (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Tarlós István 220 milliárd forint hiánnyal vette át a főváros vezetését 2010-ben, és 200 milliárd forintos plusszal adta át 2019-ben, amiből tavaly év végére "nem maradt semmi", miközben a főváros iparűzésiadó-bevétele dinamikusan nőtt az évek során. Válaszában Karácsony Gergely rámutatott, az ipa 2020-2021-ben nominálisan is csökkent.

A közgyűlés egyhangúlag egyetértett azzal, hogy a fővárosi önkormányzat együttműködési megállapodást kössön a budapesti közoktatásban tanulók érdekképviseleti szerveivel és kifejezte, egyetért az ADOM Diákmozgalom, az Egységes Diákfront (EDF) és a Fridays For Future Magyarország (FFF) által kidolgozott, Mi Budapestünk Programban foglaltakkal.

Átment a hajósokat kitiltó javaslat

A közgyűlés 18 igen szavazattal, 1 nemmel és 12 tartózkodással módosította a Duna-parti építési szabályzatokat. A módosítás célja, hogy rendet tegyenek a Duna-parton és a jelenleg a belvárosra fókuszáló, hajózási célú turisztikai terhelést enyhítsék azzal, hogy bevonják a külsőbb városrészeket. A módosítás része a parthasználat és a kikötési lehetőségek felülvizsgálata.

A vitában Horváth Csaba (MSZP) arról beszélt, a cél a közvetlenebb kapcsolat biztosítása a Duna és a város partja között, és a módosítással létrejövő munkacsoport 2026-ig fogja kialakítani a hajósok számára is megfelelő megoldást.

A közgyűlés úgy döntött, a XII. kerületben egy eddig névtelen közterületet Csillebérc utcának neveznek el, a XIV. kerületben pedig parkot neveznek el Károlyi Amy József Attila-díjas magyar költő, műfordítóról, valamint jóváhagyta, hogy a IX. kerület emlékművet állítson a kerület egyik legnagyobb embermentőjének, mártír hitoktatójának, Bernovits Vilmának. A "Stigma" elnevezésű emlékmű bronzkeresztből és öt pálcából állna és a Gizella sétány dunai partfalában alakítják ki.

A képviselők többsége úgy döntött, létrehozzák a Budapesti Klímaügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.-t., az Európai Bizottságtól a lakóépületek energetikai felújítására kapott 1,5 millió euró támogatás projektjeinek végrehajtására.

A képviselők hozzájárultak a LIFE-program támogatási szerződésének aláírásához, amelyben 1,4 milliárd forint európai uniós forrásból komplex élőhely-rehabilitációt végeznek a Mocsároson, a Tétényi-fennsíkon és a kőérberki szikes réten.