A Karinthy igazgatója nem gondolta, hogy hat tanárt is kirúgnak, a tankerületvezető korábban két tanárról mondta, hogy „nagyon közel került a vörös vonalhoz”

Hutai László az államtitkárt is kérte, hogy legalább óraadóként vissza lehessen foglalkoztatni azokat, akik valamilyen kritikus tantárgyat tanítanak, de nem járt sikerrel. A tankerületvezető szerint nem igaz, hogy pótolhatatlanok lettek volna az elbocsátott oktatók.

Szerdán tanúk meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium hat kirúgott tanárának tárgyalása. Ezen részt vett Rábel Krisztina tankerület-vezető, valamint beidézték az iskola igazgatóját és több tanárát is – derül ki a Telex tudósításából.

Horváth Brigittát, Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet azért bocsátotta el a Külső-Pesti Tankerületi Központ, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. Jogviszonyuk helyreállítását nem kérik, de sérelemdíj kifizetését igen.

A kirúgott tanárokat Sziklai Tamás, a TASZ ügyvédje képviseli, aki szerint a tankerületvezető „pikkelt” a Karinthy Gimnáziumra, és a célja az iskola színvonalának csökkentése volt. Ezt azzal is alátámasztotta, hogy a tankerület megszüntette az iskola kéttannyelvű osztályát, és Rábel Krisztina nem reagált érdemben az igazgató azon jelzésére, hogy „már-már életveszélyes állapotok vannak” az iskolában. Ezek alapján

A bíró azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a bizonyítása nagyon összetett folyamat.

Rábel Krisztina tankerület-vezető közölte, nem ért egyet a tanárok állításaival, szerinte az elbocsátásoknál az óraszámok döntöttek, ráadásul az egész XVIII. kerületben a Karinthy Gimnázium felújítására költötték a legtöbbet. Valóban jelezte az igazgató, hogy életveszélyes állapotok vannak az iskolában, ezt többször kivizsgálták, de ezt a vizsgálatok nem támasztották alá.

A bíró megkérdezte Rábel Krisztinát, volt-e benne ellenérzés a Karinthyval szemben, a tankerületvezető pedig erre nemmel felelt.

Az első tanú, akit meghallgattak Hutai László, az iskola igazgatója volt. Ő azt mondta, neutrálisan állt a polgári engedetlenségi akciókhoz, nem akarta a pedagógusok döntését befolyásolni, de tájékoztatta őket arról, hogy a sztrájk egy jogszerű magatartás, ám a polgári engedetlenség munkajogi következményekkel járhat. Hozzátette, többször is volt olyan, hogy a pedagógusok dolgoztak, annak ellenére, hogy hivatalosan polgári engedetlenségben vettek részt.

Szavai szerint a munkabeszüntetések miatt elmaradt órák pótlása „kemény dió” volt, de mivel a kirúgások előtt nem volt számottevő tanárhiány, végül minden esetben meg tudták ezt oldani.

Viszont – folytatta – a kirúgások után egyre nehezebb lett a helyzet,

Hutai László beszélt arról is, ő azt gondolta, hogy előbb-utóbb lesz a történteknek munkajogi következménye, de azon meglepődött, hogy hat tanárt is kirúgtak. A tankerületvezető az elbocsátások előtt felhívta őt telefonon, hogy szóban is figyelmeztesse a lehetséges következményekre, és ekkor két tanárra hívta fel a figyelmét, akik „nagyon közel kerültek a vörös vonalhoz”. Azt az igazgató nem tudta megmondani, mi lehetett ez a vörös vonal, de szerinte nagyjából az látszott, hogy az engedetlenséggel töltött órák száma volt a döntő. A kirúgott tanárok között volt, aki harcosabb volt, másról

Azt Hutai László nem gondolja, hogy a tankerületvezető kifejezetten a Karinthyt akarta volna büntetni, de volt egy olyan pillanat, ami különösen érzékenyen érintette az iskolát. Ezzel arra célzott, hogy megszüntették egy kéttannyelvű osztályukat.

A bíró rákérdezett arra is, az igazgató valóban jelezte-e a tankerület felé, hogy az épület felújításra szorulna. Hutai azt mondta, sokszor írt levelet a tankerületnek, volt, hogy az álmennyezet is leszakadt, ami szerinte életveszélyes volt. Amikor kritikus probléma volt, akkor a tankerület kiküldött szakértőt, de olyan is előfordult, hogy nem válaszoltak a panaszaira.

A 444 cikke szerint Rábel Krisztina a tárgyaláson azt is közölte, hogy a felperesi állítással ellentétben nem történt osztálymegszüntetés a kirúgások miatt, már egy korábbi tanévben döntött arról, hogy nem indul kéttannyelvű osztály. Hutai László pedig kitért arra, még az államtitkárt is kérte, hogy azokat a tanárokat legalább óraadóként vissza lehessen foglalkoztatni, akik valamilyen kritikus tantárgyat tanítanak. Mivel ezt sem az államtitkár, sem a tankerület nem hagyta jóvá, a német szakon most magyarul tartják a biológiát.