Csak 33 éves volt, amikor két gyermekkel özvegyen maradt - Zrínyi Ilonát Európa legbátrabb asszonyának tartják

Zrínyi Ilona a magyar történelem egyik leghíresebb női alakja. A 17. századi grófnő műveltségén és tudásán túl bátorságával vált naggyá. A figyelmet és a tiszteletet azonban nem magánéletével, hanem politikai döntéseivel és Munkács várának hősies védelmével szerezte. Az Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonyát Európa történelmének egyik legbátrabb szereplőjének tartják.

Csak 33 éves volt, amikor két gyermekkel özvegyen maradt

Zrínyi Ilona, nagyapja leírása szerint, 1649. március 20-án vagy 21-én született családja egyik vidéki birtokán, a muraközi Podbrestben. Édesapja Zrínyi Péter horvát bán volt, édesanyja a nemesi horvát Frangepán családból származó Anna Katalin nemesasszony, Frangepán Ferenc Kristóf őrgróf testvére. A magyar-horvát nemzetiségű lány kitűnő neveltetést kapott, négy nyelven beszélt, fennmaradt levelei pedig kifinomult íráskészségről is tanúskodnak. 

A kor szokásaitól eltérően viszonylag idősebb korban, 17 évesen férjhez ment az erdélyi fejedelemhez, I. Rákóczi Ferenchez. A politikai tekintetben is nagy horderejű menyegzőt 1666 tavaszán tartották, majd az ifjú pár Sárospatakra költözött. Elsőszülött fiúk, György 1667 októberében látta meg a napvilágot, azonban nem sokkal a keresztelője után meghalt. A következő gyermek, Julianna Borbála csak öt évre rá, 1672-ben született, öccse, Ferenc születésére pedig újabb négy évet vártak a szülők. 

Hamar utolérte a gyász

I. Rákóczi Ferenc nem sokáig örülhetett a fiúörökös érkezésének, ugyanis néhány hónapra rá meghalt. Utolsó levelében árváit I. Lipót magyar király oltalmába ajánlotta, Zrínyi Ilona azonban elérte, hogy gyermekeit ne szakítsák el tőle, és továbbra is ő nevelhesse és taníttassa őket. Gyámjukként vezette a gyermekek által örökölt birtokokat, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és Munkács várát, illetve részt vett a még újszülött fia, II. Rákóczi Ferenc helyett Sáros vármegye közgyűlésein. 

A család a temetés után az egyik központi birtokukra, Munkácsra költözött, ahol Zrínyi Ilona és anyósa, Báthory Zsófia között komoly ellentététek alakultak ki. Zsófia erős akaratú volt és úgy vélte, menye nem részesíti megfelelő neveltetésben az unokáit, illetve elszórja a családi vagyont. Ezért saját kezébe szerette volna venni a kis Ferenc és Julianna Borbála nevelését. Viszályuk odáig fajult, hogy az özvegy gyermekeivel együtt borsi kastélyukba költözött, és a nagyobb ünnepekkor sem találkozott anyósával, helyette a sárospataki kastélyukban töltötték a karácsonyt és az újévet. 

A várandós várvédő

Zrínyi Ilona, hatévnyi özvegység után, 1682-ben feleségül ment a nála nyolc évvel fiatalabb Thököly Imréhez. A magyar főnemes volt az egyik vezéralakja a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek, amiben az újdonsült feleség is segédkezett. Bécs 1683-as sikertelen ostroma után azonban a törökök és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, sőt a kurucok csapatostul kezdtek átállni a császáriak mellé, ezért a gróf egymás után adta fel a Rákócziak várait.

Az utolsó reménységet, Munkács várát 1685-ben vették körül a császári csapatok. Zrínyi Ilona a család legbecsesebb birtokát több mint hét évig védte az Antonio Caraffa generális vezette sereg ellen, ráadásul az ostrom közben várandós volt. De Buda eleste után ő is kénytelen volt feladni a harcot és 1688-ban visszavonult. A kudarc ellenére a grófnőnek sikerült elérnie, hogy a vár védői amnesztiát kapjanak és gyermekei vagyonáról is gondoskodott.

Kolostorba zárták és száműzték

I. Lipóttal kötött alkuja értelmében Bécsbe utazott, ahol azonnal elvették tőle a gyermekeit, Ilonát pedig kolostorba zárták. Fiát, II. Rákóczi Ferencet jezsuita iskolába vitték és soha többet nem találkozhatott anyjával. Lányát, Juliannát viszont az őt is fogságban tartó Orsolya-rend nevelte. A törökök 1697-es zentai veresége után Thököly kurucait a kis-ázsiai Nikodémiában telepítették le. Ilona élete itt ért véget a „Virágok völgyében”, ahogyan ő nevezte. 1703 februárjában, hatvanéves korában hunyt el. A kora újkori magyar történelem női alakjának élete máig példaértékű, családjáért és a nemzetért hozott hősies áldozata nem véletlenül vált Európa-szerte ismertté. 

(A képek forrása: MTI Fotóbank, Getty Images Hungary)

• zrínyi ilona
• özvegy
• európa
• történelem
• Terasz