Az űrkutatás történetének egyik legfontosabb űreszköze harmincnégy éve indult küldetésére

2024 / 04 / 24 / Bobák Zsófia
Az űrkutatás történetének egyik legfontosabb űreszköze harmincnégy éve indult küldetésére
A Great Observatories program célkitűzése az volt, hogy az univerzumot a lehető legrészletesebb módon térképezzék fel olyan űrbeli eszközökkel, amelyek a földi megfigyeléseknél sokkal pontosabb képet adhatnak az űrbeli jelenségekről. A program első tagja a Hubble Űrteleszkóp volt, aminek indulására 1990. április 24-én került sor az STS-31 misszió keretében.

A Hubble Űrteleszkóp több mint három évtizede teljesíti szolgálatát az űrben és számtalan értékes felvétellel, megfigyeléssel és adattal gazdagította az emberiségnek az univerzummal kapcsolatos tudását. A teleszkóp korának legfejlettebb űrtávcsöve volt, amelyet a Great Observatories program első tagjaként 1990. április 24-én indítottak útjára az STS-31 misszió részeként. A teleszkóp az akkor még üzemelő űrsiklók egyikének, a Discoverynek fedélzetén érte el rendeltetési helyét, ami a Földtől másfél millió kilométerre, a második Lagrange-pont körül keringő James Webb Űrteleszkóp állomásánál jóval közelebb található: a Hubble körülbelül 515 kilométeres magasságban kering és indulása óta több mint 184 000-szer kerülte meg a Földet.

A Hubble sok elsőséget tudhat magáénak, többek között ez volt az első űrteleszkóp, amelyet úgy alakítottak ki, hogy az űrsiklókkal utazó asztronauták szükség esetén javítani tudják. Az elővigyázatosság meg is térült rögtön a teleszkóp karrierjének kezdetén, mivel a Hubble beüzemelése után nem sokkal kiderült, hogy a képek minőségével problémák vannak, amit a főtükör hibája okozott. Ezt és még több kisebb hibát egy tíz napos javítási misszió alatt orvosoltak 1993-ban az Endeavourral a helyszínre érkező űrhajósok, ennek köszönhetően a Hubble azóta is közvetítheti a látványosabbnál látványosabb képeit az űrbeli jelenségekről.


A Hubble legújabb képe a Messier 76 csillagködről (Kép: NASA, ESA, STScI, A. Pagan)

Ha az űrtávcső teljesítményét a számok tükrében nézzük, meglepően alacsony és nagy számokat is kapunk: a Hubble az elmúlt 34 évben az égboltnak mindössze 0,1%-át figyelte meg, de ez nem jelenti azt, hogy kevés adatot gyűjtött volna, hiszen több mint 1,6 millió megfigyelést tett, mialatt az Európai Űrügynökség leírása szerint több mint 53 ezer objektumot detektált az űrben. A NASA adatai szerint az űrbeli objektumok száma, amelyekről a Hubble adatokat gyűjtött több mint 100 millió. Az űrteleszkóp az adatokat másodpercenként 1 megabit sebességgel küldi és adatarchívuma 430 terabájtra nőtt az elmúlt három és fél évtized során, amiből 184 terabájtnyi áll feldolgozva a tudósok rendelkezésére az STSI-ben (Space Telescope Science Institute). A Hubble megfigyeléseire támaszkodva a kutatók eddig 44 ezer tanulmányt publikáltak, csak a tavalyi évben 1056 tudományos munka látott napvilágot különböző folyóiratokban a teleszkóppal végzett vizsgálatok alapján. A teleszkóp szolgálataira olyan nagy az igény, hogy a megfigyelési idejére hatszoros a túljelentkezés.

A Hubble Űrteleszkóp az elmúlt években többször is gyengélkedett a meghibásodó hardverelemei miatt, de a problémákat sikerült elhárítani és az űrtávcső tovább folytatja misszióját, immár a James Webb Űrteleszkóp kiegészítő partnereként. A NASA archív felvételén láthatjuk a teleszkóp indulása és kiengedése után tartott konferencia alatt bemutatott videókat az Hubble küldetésének kezdetéről, amit a Discovery legénysége örökített meg 1990-ben. Egy hosszabb felvételen pedig az STS-31 misszió főbb pillanatai között szintén helyet kaptak a Hubble-ról szóló részek, köztük a 36. perc környékén a Hubble kiengedése is.

(Fotó: NASA)

Harminc éve menekült meg a Hubble Űrteleszkóp a kudarctól 1993. december 2-án indult útnak az Endeavour űrsikló a Hubble Űrteleszkóp felé, hogy végrehajtsák azt a kritikus fontosságú javítást az űreszközön, ami nélkül a teleszkóp sosem tudta volna várt tudományos célját beteljesíteni.


Extrém végletek egy bolygón, ahol a hatszáz Celsius-fokos hőmérséklet hidegnek számít
Extrém végletek egy bolygón, ahol a hatszáz Celsius-fokos hőmérséklet hidegnek számít
A WASP-43b bolygót mindig csak az egyik oldaláról éri a csillagának fénye, ezen az oldalán ezért olyan magasra kúszik a hőmérséklet, amivel a Naprendszer legforróbb bolygóját, a Vénuszt is messze lekörözi. A bolygó légkörében olvadt kőzetből álló felhők úsznak és a szelek 9000 km/h-ás sebességgel fújnak.
Közelről látható a Napon található titokzatos moha
Közelről látható a Napon található titokzatos moha
A szoláris mohát még 1999-ben azonosították a NASA TRACE missziója során, de azóta is sok kérdés megválaszolatlanul maradt a struktúrával kapcsolatban, például, hogy hogyan kötődik a Nap hurokszerű képződményeihez. Az Európai Űrügynökség Solar Orbiter szondája a csillag felé tartó útján készített látványos felvételeket a jelenségről.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.