Orosz olajat csempésző hajókra bukkantak a mesterséges intelligencia segítségével
Egy új mesterséges intelligencia (AI) képes műholdfelvételekből megmondani, ha a tengereken jeladójuk kikapcsolásával elrejtőző teherhajók rakományt cserélnek egymás között – írta kedden a New Scientist egy friss kutatás alapján. Ez megkönnyítheti annak az orosz árnyékflottának a követését, amely titokban, a nyugati szankciók megkerülésével kőolajat szállít.
Több mint fél évvel azután, hogy Oroszország 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát, az Európai Unió nagyrészt megtiltotta az orosz nyersolaj tengeri importját. Ahogy a korlátozás életbe lépett, nagyon megugrott az ilyen rejtett, hajók közötti rakomány cserék száma. „A háború előtti normális körülmények között nagyon kevés, titokban tartott hajóról-hajóra történő átvitel történt” – mondta a lapnak Ollie Ballinger, az április közepén az arXiv preprint szerverre feltöltött tanulmány szerzője.
A University College London térinformatikusa által kifejlesztett mélytanulási (deep learning) algoritmus több mint 400, hajók közötti átadást azonosított műholdfelvételeken. Ezekre a Krím félszigetet az orosz Krasznodari határterülettől elválasztó Kercsi-szorosban került sor 2022 és 2023 szeptembere között. „Az embereknek nagyon nehéz nagy területeket átfésülni apró dolgok után kutatva, ez lényegében egy tű a szénakazalban probléma. De a mélytanulás pont az ilyesmire nagyon jó” – mondta Ballinger.
A szakember először legális, hajók közötti átviteleket keresett a Kercsi-szorosban, amihez az automatikus hajóazonosító rendszer (AIS) adatait használta fel: ebbe a jeladók (transzponderek) megküldik a hajók azonosítóját, típusát és GPS-koordinátáit. Ballinger olyan hajókra fókuszált, amik több mint két órát töltöttek el egymástól 500 méterre vagy közelebb, és ezalatt folyamatosan haladtak.
Ezután összegyűjtötte a Planet Labs műholdas képszolgáltató napi felvételeit a Kercsi-szorosról, és kombinálta azokat a legális, hajók közötti rakománycserék helyével és idejével. Ezzel pedig betanította a YOLO-nak nevezett, valós idejű tárgyfelismerésre képes modellre épülő mélytanulási algoritmusát.
Az algoritmus így képes lett a hajók közötti rakománycseréket csak műholdfelvételek alapján felderíteni, akkor is, ha az egyik, vagy mindkét fél kikapcsolta a transzponderét. Minderre elég gyorsan és megbízhatóan képes: 115 négyzetkilométert tud átfésülni másodpercenként és 97 százalékos pontossággal találja meg a legrelevánsabb eredményt.
A Politico hétfőn arról írt, hogy az Európai Bizottság a következő szankciós csomagban szeretne kezdeni valamit a kőolajat szállító orosz árnyékflottával, amely becslések szerint 1400, átláthatatlan tulajdonviszonyokkal rendelkező hajóból áll. Tobias Billström svéd külügyminiszter szerint ez nemcsak, hogy segít Oroszországnak megkerülni a szankciókat, hanem egyértelmű környezeti kockázatot is jelent.
„Az árnyékflotta azért volt annyira hasznos Oroszországnak, mert a radar alatt repült – vagyis úszott” – mondta Billström. Elisabeth Braw, a washingtoni Atlantic Council agytröszt szakértője a New Scientistnek úgy nyilatkozott, hogy az új AI alapú módszer segíthet felgöngyölíteni, kik az árnyékflotta hajóinak valódi tulajdonosai, és így pontosabb képet adhat a nyugat által szankcionált Oroszországba, Iránba, Venezuelába és Észak-Koreába szállító, rejtőzködő hajókról.