Ettől rettegett leginkább Stephen Hawking

Az emberek már több mint egy évszázada kutatja az értelmes földönkívüli civilizációk nyomait az univerzumban. Bár ezen a téren még nem tettünk semmilyen korszakalkotó felfedezést, a bolygókutatásban már elég jók vagyunk, az 1990-es években történt első exobolygó megtalálása óta több mint 5000 bolygót azonosítottunk csak a Tejútrendszeren belül.

A színképelemzés segítségével még azt is meg tudjuk mondani, hogy az egyes bolygókon van-e bármi jel, ami életre utalhat, és akadnak is ígéretes jelöltek: a K2-18b katalógusjelű exobolygón sikerült dimetil-szulfidot észlelni. Ezt a vegyületet jelen tudásunk alapján csak élőlények tudják előállítani. Kérdés, hogy ha sikerülne értelmes civilizációra bukkanni a Földön kívül, felvegyük-e velük a kapcsolatot.

Ez nem mindenki szerint jó ötlet. A 2018-ban elhunyt világhírű fizikus, Stephen Hawking például egyenesen úgy gondolta, öngyilkosság lenne, ha válaszolnánk egy földönkívüli faj üzenetére.

 - mondta egy 2015-ös nyilatkozatban Stephen Hawking.

A sötét erdő hipotézis

Hawking nézetét tükrözi Cixin Liu kínai sci-fi író „A sötét erdő” című műve. A regény egyik központi karaktere azzal érvel, hogy mivel az emberiség nem ismeri az idegen civilizációk szándékait, érdemesebb lenne csendben maradnunk, és felhagynunk a kapcsolatfelvételi kísérletekkel.

A félelmek ellenére Hawking tudományosan és pénzügyileg is támogatta az idegenek keresését csupán a kapcsolatfelvételt tartotta kerülendőnek.

Természetesen az is könnyen elképzelhető, hogy az irányítás már rég kicsúszott a kezeink közül; az elmúlt 100 évben rengeteg jelet sugároztunk az űrbe, így a földönkívüliek – ha elég élelmesek és rendelkeznek a megfelelő technikával – 

 Ebben az esetben nem maradt más választásunk, kommunikálnunk kell velük.