Az interjúban arra a kérdésre, hogy mi a cél a meglebegtetett kormányzati beavatkozással, azt mondta Lantos Csaba: az a cél, hogy "a régiós átlagnak megfelelő" legyen az üzemanyagár itthon, mert jelenleg azt látják, hogy "valamivel felfelé kilógunk", aminek nagyságrendjéről azt mondta: "tizen-huszon forintos különbség van" a régiós átlagtól felfelé.
A várható kormánydöntés kapcsán kijelentette: "arról kell dönteniük, hogy ez az árkülönbség indokol-e kormányzati beavatkozást". Ha igen, akkor azt már előre bocsátotta:
Az biztos, hogy fix árplafon nem lesz. Ha lesz akkor, dinamikus árplafon lehet.
Mindez azt jelenti, hogy a korábbi példával ellentétben nem egy hosszú időszakra rögzített áron adhatják majd az üzemanyagot a benzinkutak, hanem a régiós átlag mozgását követő ármeghatározás jöhet szóba. A Lantos által előre vetített esetben vélhetően akár hetente változhatna a benzinár, annak függvényében, hogy a KSH módszertana (aminek torzításaira itt hívtuk fel a figyelmet) milyen átlagárat kalkulál.
Ahogy erre elsőként mi is rámutattunk, ezzel a megoldással, és az aktuális számokat figyelembe véve 20 és 31 forinttal csökkenne a hazai benzin és a dízel ára, ami nagyságrendileg megegyezik a 2021-ben bevezetett árstopnál életbe lépett csökkenéssel. Ebben az esetben vélhetően az üzemanyagturizmus is elkerülhetőbb, ráadásul ez a módszer bár jelentősen szűkíti az árréseket, de legalább lenne benne egyfajta rugalmasság, ugyanis a világpiaci ár változására reagálnak az árszintek, ezért kiszámíthatóbb, mint egy fixált árstop.
Címlapkép forrása: Getty Images
