A koronavírust vizsgálta a fizikus, és arra jutott: szimulációban élünk

2024 / 04 / 24 / Felkai Ádám
A koronavírust vizsgálta a fizikus, és arra jutott: szimulációban élünk
Dr. Melvin Vopson már korábban megfogalmazta az infodinamika második törvényét, de legutóbb ezt a koronavírus mutációjával is illusztrálta. Mindez szerinte arra utal, hogy valójában szimulációban élünk.

Dr. Melvin Vopson fizikus a SARS-CoV-2 vírus mutációit vizsgálta, ami szerinte alátámasztja az “infodinamika második főtételét”. Ha a törvény valóban működik, akkor az azt jelenti egyrészt, hogy az evolúcióról alkotott hagyományos nézeteink helytelenek, különösen a mutációk véletlenszerűsége miatt, másrészt – a tágabb konzekvenciák szempontjából – egy szimulált valóságban élünk. Dr. Vopson kutatásairól korábban már írtunk:

Egy tavaly leírt fizikai törvény megerősítheti, hogy szimulációban élünk A 2022-ben leírt, az információdinamika második törvényéből ugyanis akár ez is következhet. Egy új tanulmány azt is körbejárja, hogy mindez milyen következményekkel jár a tudomány és a technológia egyes ágaira nézvést.

Vopson kutatása az információs entrópia fogalmára összpontosult, amelyet különbözik az ismertebb fizikai entrópiától – a fizika új törvényét 2022-ben fedezte fel, amely a termodinamika második főtételén alapul, és annak analógiájára az információdinamika második főtételének (infodinamika) nevezte el. A termodinamikán alapuló, kezdeti várakozásokkal ellentétben az infodinamika szerint az információs rendszerek entrópiája valójában állandó marad vagy idővel csökken – ami épp ellentétes tehát a termodinamikai rendszerek entrópiájával.

Az információdinamika második főtétele annyiban is érdekes, hogy egy sereg tudományágra hatással van, mivel az információ megőrzése és továbbadása rengeteg terület sajátja ilyen vagy olyan formában. A biológia területén például az infodinamika második főtétele megkérdőjelezi a genetikai mutációk hagyományos felfogását, vagyis eszerint a mutációk az információs entrópia által szabályozott mintát követnek.

Vopson legutóbbi tanulmánya a fentieket a jelenlegi talán legismertebb vírus, a SARS-CoV-2 vírus világjárvány alatti fejlődésének elemzésével illusztrálta – számol be róla az IFLScience.

Vopson állítása szerint tehát, ha a főtételét a biológia világára alkalmazzuk, akkor a mutációk nem tisztán véletlenszerűek, hanem inkább determinisztikus mintát követnek. Mindez ellentétben áll az eddigi feltevéssel, hiszen az evolúcióbiológia szerint a mutációk véletlenszerűen következnek be, és a természetes szelekció határozza meg, hogy melyik marad fenn közülük.

A választás egyébként azért éppen a SARS-CoV-2-re esett, mivel ezt a vírust rendszeresen szekvenálták, hogy figyelemmel kísérjék, miként változik, elsősorban az új vakcinák kifejlesztése érdekében. Vopson a vírus RNS-ét vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a vírus mutációja alátámasztja az elméletét, mivel az információs entrópia idővel csökkent. Mint elmondta:

“A legjobb példa arra, ami rövid időn belül számos mutáción megy keresztül, a vírus. A világjárvány az ideális tesztmintát adta nekünk, mivel a SARS-CoV-2 olyan sok változatra mutálódott, miközben hihetetlen mennyiségű a rendelkezésre álló adat.”

“A COVID adatok megerősítik az infodinamika második főtételét, és a kutatás korlátlan lehetőségeket nyit meg. Képzeljük el, hogy megvizsgálunk egy adott genomot, és még azelőtt eldöntjük, hogy egy mutáció előnyös-e, mielőtt ténylegesen is bekövetkezne. Ez egy forradalmi technológia lehet, amelyet a genetikai terápiákban, a gyógyszeriparban, az evolúciós biológiában és a világjárványkutatásban is fel lehetne használni.”

Habár mindez elég hajmeresztő kijelentésnek tűnhet, mivel az infodinamika második főtétele a biológia egyik alapvetését kérdőjelezi meg, de Vopson szerint nem csak a koronavírus, de a történelmi adatok is alátámasztják a főtételt: Vopson példaként egy hasonló kísérletet említ 1972-ből, amely során a kutatók egy vírus genomjának váratlan csökkenését tapasztalták 74 generáción keresztül ideális körülmények között, ami Vopson szerint tehát az infodinamika második törvényével magyarázható.

“A világban az a konszenzus, hogy a mutációk véletlenszerűen mennek végbe, majd a természetes szelekció határozza meg, hogy a mutáció jó vagy rossz egy szervezet számára. De mi van akkor, ha akad egy rejtett folyamat, ami ezeket a mutációkat mozgatja? Minden alkalommal, amikor látunk valamit, amit nem értünk, „véletlennek” vagy „kaotikusnak” vagy „paranormálisnak” írjuk le, de ez csak azt jelenti, hogy mi nem tudjuk megmagyarázni. "

“Ha elkezdhetjük a genetikai mutációkat determinisztikus szemszögből vizsgálni, akkor kihasználhatjuk ezt az új fizikai törvényt a mutációk – vagy a mutációk valószínűségének – előrejelzésére, még mielőtt azok bekövetkeznének.”

Mint a fenti cikkünkben írtuk, Vopson úgy véli, hogy a törvény azt is megmagyarázhatja, hogy a szimmetria miért jelenik meg olyan bőséggel az univerzumban:

“A nagy szimmetria az alacsony információs entrópia állapotnak felel meg, amit az infodinamika második főtétele megkövetel.”

Vagyis a minél magasabb fokú szimmetria megfelel a legalacsonyabb információs entrópia állapotainak, ami megmagyarázhatja, hogy a természetben miért bukkan fel állandóan a szimmetria – mivel tehát az információs rendszerek entrópiája a csökkenés irányába tart a szóban forgó törvény szerint.

Mindennek azonban tehát Vopson szerint akár sokkal messzebbre vezető következményei is lehetnek – az infodinamika második főtételének elve ugyanis kísértetiesen hasonlít egy számítógépes hulladékkód törlési vagy tömörítési folyamatához, ami a számítási kapacitás megőrzése érdekében folyamatosan próbál megszabadulni a felesleges információtól.

Mindez éppen ezért alátámaszthatja azt az elképzelést is, hogy esetleg szimulációban élünk.

(Kép:Pixabay/PIRO4D)


Nem mindegy, hogy melyik napszakban sportol az ember, ha sokáig akar élni
Nem mindegy, hogy melyik napszakban sportol az ember, ha sokáig akar élni
Más-más szempontból előnyös, ha reggel, vagy ha délelőtt kezdünk neki az edzésnek.
Mire képes ma valójában a genetika, és mi az, ami csak porhintés?
Mire képes ma valójában a genetika, és mi az, ami csak porhintés?
A radiocafé Kávézó a világ végén című műsorának vendége Dr. Varga Máté egyetemi docens, az ELTE TTK Biológiai intézetének, Genetikai tanszékének az oktatója volt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.