"Tekintettel arra, hogy manapság már rendkívül sok vállalat egy tavasztól tavaszig tartó bérciklust követ (vagyis a béremelések a korábbiaktól eltérően nem januárban, hanem március-áprilisban történnek meg), így a februári adatok még a 2023-as extrém inflációs környezetet kompenzálni kívánó magas béremeléseket foglalják nagyrészt magukban" - vélekedik Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
A bérdinamika folyamatos fékeződése eközben azt jelzi, hogy ahol már megtörténtek a fizetési kiigazítások az idei évben, azok érdemben kisebbek lehettek a tavalyinál
- emelte ki. A következő hónapokban már markánsabban csökkenhet a bérek emelkedésének általános tempója és a reálbérnövekedés is lassulhat, tette hozzá.
- A részletes adatok alapján is az látható, hogy az állami szektorban az átlagnál magasabban alakult a bérnövekedés dinamikája februárban (17,2 százalék), ami elsősorban az oktatás területén erősödő bérkiáramlás hatása.
- A vállalati szektorban sok területen lassult a bérnövekedési ütem és általánosságban már csak 12,8 százalékos a bővülés.
- Ugyanakkor néhány szektorban kifejezetten meglepően alakult a bérdinamika. Igaz ez az építőiparra, ahol a növekedési kilátások továbbra is kissé borúsak, ám átlag fölé gyorsult a bérnövekedési ütem.
- A szolgáltatószektor esetében bár sok területen átlag alatti a béremelés mértéke, januárról februárra némi gyorsulást lehetett tapasztalni.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy az átlagbér és a mediánbér közötti bérolló is tovább szűkült, ami vélhetően a minimálbér emelés hatását tükrözi és vélhetően azt a folyamatot, hogy az eleve magasabb keresetű szektorokban átlag alatti a bérnövekedés. Itt próbálnak tehát a vállalatok a bérköltségek alakulásán fogni valamennyit - tette hozzá.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a keresetek növekedésében szerepet játszik a több helyen még mindig jelen lévő munkaerőhiány, melynek nyomán a munkavállalók sok helyen el tudják érni keresetük tavalyi értékcsökkenésének kompenzálását, az oktatásban dolgozók bérfelzárkóztatásának megkezdése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum decemberi emelése.
- Legnagyobb mértékben, 27,4 százalékkal az oktatásban dolgozók keresete nőtt (ez húzhatta felfelé a közszféra béremelkedését is),
- míg legkevésbé, 5,6 százalékkal az energiaipar bérei emelkedtek.
- A többi ágazatban a béremelkedés üteme 10,3 és 16,4 százalék között alakult.
"A keresetek szempontjából a következő hónapok adatai még érdekesek lesznek, hiszen még ez az időszak releváns az év eleji béremelések szempontjából. Ez még kismértékben ronthat az eddigi, a vártnál kedvezőbb dinamikán, ám a jelek szerint a munkavállalók elvárják a tavalyi reálbércsökkenés kompenzálását, így az év egészére 13-14 százalékos nominális bérnövekedés várható" - vélekedett.
Virovácz Péter szerint azonban a KSH friss kereseti statisztikái alapján Magyarországon februárban tovább lassult az éves bázisú bérnövekedés üteme. A továbbra is meglehetősen magas, ugyanakkor még mindig sokkal inkább tükrözi a 2023-as gazdasági folyamatokat, mint az idei év történéseit. Az év hátralévő részét nézve a bérek vásárlóerejének növekedése tovább erodálódhat. Egyrészt lassul majd a bérkiáramlás, másrészt erősödhet az infláció. Az MNB az április kamatdöntő ülése során is felhívta erre a figyelmet: a jegybank 6 százalék körüli reálbérnövekedéssel számol 2024 egészében, átlagosan 10 százalék körüli bérnövekedés mellett 4,5 százalékos inflációval.
Címlapkép forrása: Shutterstock
