eur:
389.61
usd:
361.92
bux:
68002.24
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett
Concept of stock market, economy, investment crash.
Nyitókép: jayk7 / Getty Images

Váratlan fordulat a virágzó kínai–orosz kereskedelemben

Márciusban drámaian visszaesett a Kínából Oroszországba irányuló gép-, berendezés-, valamint alkatrészexport.

A kínai vámhatóságok szerint a csökkenés 15 százalékos, azaz mintegy hárommilliárd dollár értékű. A gépek, berendezések és alkatrészek termékkategóriában 2022 vége óta először fordult elő, hogy visszaesett a kínai export – írta a Lenta nevű orosz portál. Akkor Kína éves szinten 11 százalékkal kevesebb berendezést szállított Oroszországnak.

Kína és Oroszország kereskedelme eddig a Moszkva ukrajnai háborúja miatt Pekingre is nehezedő nyugati nyomás ellenére bővült. 2023-ban a kétoldalú áruforgalom 23 százalékkal nőtt és történelmi csúcsot, 227,8 milliárd dollárt ért el – magyarázta Dmitrij Volvacs, a gazdasági fejlődésért felelős orosz miniszterhelyettes.

Szavai szerint „folytatódik az együttműködés a baráti országokkal,

különösen Kínával, és korai lenne találgatni a havi külkereskedelmi adatok alapján”. Az Oroszországba irányuló kínai export márciusi, 16 százalékos visszaesését a Bloomberg hírügynökség is megerősítette. Ezt azzal kötötte össze, hogy bár az Ukrajna ellen indított orosz invázió után folyamatosan bővült az orosz–kínai áruforgalom, az Egyesült Államoknak a kínai bankoknak címzett szankciós fenyegetése megfordította a tendenciát.

A Bloomberg Economics orosz ügyekkel foglalkozó közgazdásza, Alekszandr Iszakov kifejtette, hogy az új realitásokban az orosz exportőröknek közép-ázsiai közvetítőkhöz kell fordulniuk, ami több időt és új költséget emészt fel. De épp az orosz másodlagos exportútvonalak blokkolása céljával utazik most közép-ázsiai körútra David Cameron brit külügyminiszter.

A pénzügyi szankciókkal való fenyegetés hatásait már most is érezni. A Kínából Oroszországba irányuló szállítások mintegy tíz százalékkal csökkentek az első negyedévben az áruk kifizetésével kapcsolatos nehézségek miatt. Erről beszélt a Lentának Igor Csernyesev, a SOTA Logistic nevű cég üzletfejlesztési igazgatója. A kínai bankok az Oroszországból érkező fizetések több mint felét elutasítják, így nem lehet fenntartani a magasabb áruforgalmat. Az oldal idéz egy orosz üzletembert, aki szerint

míg korábban kettő-négy nap alatt lehetett elszámolni Kínával, mostanra ez a folyamat három-négy hétre lassult.

A pénzátutalási nehézségek így minden folyamatot lelassítanak, mert nem világos, hogyan kell kiegyenlíteni a tételeket. „Az áru megvan, a kereslet megvan, de a pénz nem megy. Mindent, amit hitelre, becsületszóra indítottak útnak, már elküldtek” – mondta Julija Slenszkaja vámszakértő.

A kínai bankok március végén kezdték el blokkolni az Oroszországból érkező fizetéseket, különösen az elektronikai alkatrészek esetében, még akkor is, ha hosszú távú szerződés van érvényben. Kína ezt „harmadik országok” beavatkozásával magyarázta. A nyugati országok többször felszólították Pekinget, hogy blokkolja a fegyverzetekben használható áruk bejutását Oroszországba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×