Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400 forint volt, ami 14 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 600, a kedvezményeket figyelembe véve 417 100 forintot ért el. Az átlagpolgár számára többet mond a medián kereset alakulása, hiszen ez az az érték, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet. A bruttó mediánkereset februárban 491 900 forint volt, ami 16,2 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. A nettó mediánkereset 340 700 forint volt, ami 15,3 százalékkal magasabb mint egy évvel korábban.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a friss adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy februárban tovább lassult az éves bázisú bérnövekedés üteme. A továbbra is meglehetősen magas, 14 százalékos bővülés ugyanakkor még mindig sokkal inkább tükrözi a 2023-as gazdasági folyamatokat, mint az idei év történéseit. Tekintettel arra, hogy manapság már rendkívül sok vállalat egy tavasztól tavaszig tartó bérciklust követ – vagyis a béremelések a korábbiaktól eltérően nem januárban, hanem március-áprilisban történnek meg –, a februári adatok még nagyrészt a 2023-as extrém inflációs környezetet kompenzálni kívánó magas béremeléseket foglalják magukban.
A bérdinamika folyamatos fékeződése eközben azt jelzi, hogy ahol már megtörténtek a fizetési kiigazítások az idei évben, azok érdemben kisebbek lehettek a tavalyinál. Ezt részben a nagyobb foglalkoztatotti körre kiterjedő 10 százalékos garantált bérminimum emelése is előrevetítette. A Randstad 2024-es bérvárakozásokra utaló felmérése alapján, amíg a munkavállalók 91 százaléka minimum 11 százalékos bérnövekedésben reménykedik, addig a munkáltatók 63 százaléka maximum 11 százalékos bérfejlesztést hajtana végre. Mindezek alapján arra számítunk, hogy a következő hónapokban már markánsabban csökkenhet a bérek emelkedésének általános tempója, és a reálbérnövekedés is lassulhat, így az ár-bér spirál esetleges kialakulásától nem igazán kell tartani.
Tekintettel arra, hogy az infláció tovább lassult februárban, az átlagbér növekedési üteme azonban ennél nagyobb mértékben fékeződött, a reálbérek éves bázison mért növekedése becsúszott 10 százalék alá. Az év hátralévő részét nézve a bérek vásárlóerejének növekedése tovább erodálódhat. Egyrészt lassul majd a bérkiáramlás, másrészt erősödhet az infláció. Az MNB az április kamatdöntő ülése során is felhívta erre a figyelmet. A jegybank 6 százalék körüli reálbér növekedéssel számol 2024 egészében, ami nagyjából egybeesik az ING Bank saját várakozásaival. Átlagosan 10 százalék körüli bérnövekedés mellett 4,5 százalékos inflációval számolunk.
