A tanárok kirúgása után egyre nehezebb lett a helyzet a Karinthyban, a német tagozaton magyarul tanították a biológiát

2024. április 24. – 10:02

A tanárok kirúgása után egyre nehezebb lett a helyzet a Karinthyban, a német tagozaton magyarul tanították a biológiát
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szerdán tanúk meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium hat kirúgott tanárának tárgyalása. Horváth Brigittát, Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet azért bocsátotta el a Külső-Pesti Tankerületi Központ, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. A szerdai tárgyaláson részt vett Rábel Krisztina tankerület-vezető, és beidézték az iskola igazgatóját és több tanárát is. A kirúgott tanárokat Sziklai Tamás, a TASZ ügyvédje képviseli.

A kirúgott tanárok jogviszonyuk helyreállítását nem kérik, de a sérelemdíj kifizetését igen. A tanárok jogi képviselője szerint a tankerületvezető „pikkelt” a Karinthy Gimnáziumra, és a tankerületvezető célja az iskola színvonalának csökkentése volt. Ezt a tanárok jogi képviselője azzal is alátámasztotta, hogy a tankerület megszüntette az iskola kéttannyelvű osztályát, és Rábel Krisztina nem reagált érdemben az igazgató azon jelzésére, hogy „már-már életveszélyes állapotok vannak” az iskolában.

Ezek alapján szerintük azért rúgták ki éppen ezt a hat tanárt, mert ők nehezen pótolható munkaerőnek számítanak, és ők voltak az arcai a polgári engedetlenségnek.

A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a bizonyítása nagyon összetett folyamat.

Rábel Krisztina ezekre reagálva azt mondta: nem ért egyet a tanárok állításaival. Az elbocsátásoknál szerinte az óraszámok döntöttek, ráadásul az egész XVIII. kerületben a Karinthy Gimnázium felújítására költötték a legtöbbet. Valóban jelezte az igazgató, hogy életveszélyes állapotok vannak az iskolában, ezt többször kivizsgálták, de ezt a vizsgálatok nem támasztották alá.

A tankerületi vezető szerint a kirúgott tanárok nem voltak pótolhatatlanok, hiszen helyükre tudtak újabb tanárokat találni.

„Olyan még sosem volt, hogy többen mentek el, mint ahányan jöttek volna” – tette hozzá. Azt mondta, hogy minden évben megnézi, hány osztályt tudnak elindítani, ez mindig változik. A bíró megkérdezte a tankerületvezetőt, volt-e benne ellenérzés a Karinthyval szemben, erre azt válaszolta: nem volt.

Karinthy igazgatója: A kirúgások után a biológiát a német tagozaton magyarul tanították

Hutai László igazgató volt az első tanú, akit meghallgattak. Azt mondta, hogy ő neutrálisan állt a polgári engedetlenségi akciókhoz. Nem akarta a pedagógusok döntését befolyásolni, de tájékoztatta őket arról, hogy a sztrájk egy jogszerű magatartás, a polgári engedetlenség „veszélyes terület”, ami munkajogi következményekkel járhat. Hozzátette: többször is volt olyan, hogy a pedagógusok dolgoztak, annak ellenére, hogy hivatalosan polgári engedetlenségben vettek részt. Azt tudta, hogy a fenntartó álláspontja egyértelmű: sztrájkolni lehet, a polgári engedetlenség akár kirúgással is járhat.

Hutai László szerint az ő feladata az volt, hogy megoldják a gyerekek oktatását. A munkabeszüntetések miatt elmaradt órák pótlása „kemény dió” volt, nehéz volt megoldani a tanulás jogszerű biztosításához szükséges helyettesítéseket. De mivel a kirúgások előtt nem volt számottevő tanárhiány, így végül minden esetben meg tudták ezt oldani.

Viszont a kirúgások után egyre nehezebb lett a helyzet. A kirúgott tanárok pótlásához nyugdíjas volt kollégákat hívtak vissza tanítani, a tantárgyfelosztást, az órarendet is módosítani kellett. Hutai László szerint a nagyon kritikus tárgyat tanító tanárok pótlását nem tudták megoldani. Biztos, hogy voltak elmaradó órák, igaz, nem olyan sok, de például

a biológiát a német tagozaton magyarul tanították.

A földrajz fakultáció megszűnt, az igazgató tudomása szerint a szülők magánúton próbálták megoldani a gyerekek felkészülését.

Hutai László – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Hutai László – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Hutai László azt gondolta, hogy előbb-utóbb lesz a történteknek munkajogi következménye, de azon meglepődött, hogy hat tanárt is kirúgtak. A tankerületvezető az elbocsátások előtt felhívta őt telefonon, hogy szóban is figyelmeztesse a lehetséges következményekre. Ekkor két tanárra hívta fel a figyelmét, akik „nagyon közel kerültek a vörös vonalhoz”. A bíró megkérdezte, hogy mi ez a vörös vonal, vagyis mi alapján rúgta ki a tankerület vezető éppen ezt a hat tanárt. Az igazgatónak nincs erről tudomása, de azt mondta: nagyjából az látszott, hogy az engedetlenséggel töltött órák száma volt a döntő. A kirúgott tanárok között volt, aki harcosabb volt, másról „álmában nem gondolta volna”, hogy belekerül ebbe a csoportba.

Az igazgató nem gondolja, hogy a tankerületvezető kifejezetten a Karinthyt akarta volna büntetni. De volt egy olyan eset, ami különösen érzékenyen érintette az iskolát.

Ezzel arra célzott, hogy a tankerület átstrukturálta, milyen osztályokat indíthat az iskola következő évtől. Azt nem merné állítani, hogy ez ok-okozati összefüggésben van az elbocsátásokkal, de időbeli egybeesés van.

A bíró rákérdezett arra is, az igazgató valóban jelezte-e a tankerület felé a karbantartási problémákat. Az igazgató azt mondta: sokszor írt levelet a tankerületnek, volt olyan, amikor az álmennyezet is leszakadt, ami szerinte életveszélyes volt. Amikor kritikus probléma volt, akkor a tankerület kiküldött szakértőt, de olyan is volt, hogy nem válaszoltak a panaszaira. „Hosszú idő eltelt a probléma jelzése és a megoldása között” – mondta Hutai László.

A Karinthy korábbi tanára szerint az igazgatóban ott volt a félelem

Kiss-Berta Beátát, korábbi karinthys tanárt hallgatták meg következőnek. Azt mondta, a polgári engedetlenség elején Hutai László igazgató tudomásul vette a munkabeszüntetésüket. Az idő előrehaladtával úgy érezte, az igazgatóban „ott volt a félelem”, és inkább azt mondta a tanároknak, hogy válasszák a törvényes sztrájkot.

Azt ő is alátámasztotta, hogy kirúgott kollégái pótlását csak úgy tudták megoldani, hogy a korábbi színvonalú oktatást nem tudták fenntartani: például nem tudtak mindenkinél szakszerű helyettesítést biztosítani, elmaradt a földrajz fakultáció.

Kiss-Berta Beáta – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Kiss-Berta Beáta – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Kik voltak a polgári engedetlenség arcai a tanárok közül? – kérdezte a bíró. Kiss-Berta Beáta azt mondta: amikor kirúgták a hat tanárt, neki 17 órányi munkabeszüntetéssel töltött órája volt. Szerinte a kirúgások idején neki, és annak a hat pedagógusnak volt a legtöbb órányi munkabeszüntetése, akiket végül elbocsátottak. „Ha én nem, akkor nem értem, hogy ők miért” – mondta Kiss-Berta Beáta, utalva arra, hogy szerinte ő volt az egyik fő arca a polgári engedetlenségnek, mégsem kellett távoznia. Szerinte szakmailag nem került volna ennyire súlyos helyzetbe az iskola, ha nem ezt a hat tanárt rúgják ki, de emberileg ugyanekkora veszteségeket szenvedett volna el. Arról nincs információja, mi volt a kirúgások konkrét indoka.

A bíróság meghallgatta Puskás Gábort, aki jelenleg is a Karinthy Gimnázium tanára és Káldos János szülőt is. Puskás Gábor azt mondta, hogy az igazgató az idő előrehaladtával egyre inkább a sztrájk felé próbálta terelni a polgári engedetlenséget vállaló tanárokat. A Karinthyban jelenleg sem találtak olyan tanárt, aki német nyelven oktatná a biológiát, így magyar nyelven tartják az órákat. Puskás Gábor szerint bárkit rúgnak ki, annak a munkája is hasonlóan pótolhatatlan lett volna. Káldos János szülő azt mondta: az iskola honlapjának nyitó oldalára mindennap felteszik egy táblázatban, hogy milyen órák maradnak el. Ezt az adatsort összesítették naponta, és arra jutottak, hogy 116 óra maradt el a kirúgott tanárok órái közül. Rábel Krisztina tankerületvezető azt mondta: ez nem egy hivatalos dokumentum, nem tudja ezt értelmezni.

Több mint egy éve kezdődött a tárgyalás

A hat tanár tárgyalása tavaly márciusban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a tankerület ellen, hivatkozva a véleménynyilvánítás szabadságára. Szerintük a kirúgásuk aránytalan és eltúlzott volt, és azt sem értik, miért pont őket bocsátották el. Álláspontjuk szerint a tankerület a kirúgásokkal meg akarta félemlíteni a pedagógusokat. A tankerület szerint viszont a tanárok kirúgása nem irányult a véleménynyilvánításuk elfojtására.

Tavaly novemberben a tárgyaláson Rábel Krisztina, a tankerület vezetője azt mondta: 2022 szeptemberétől nyomon követték a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat, majd októberben küldtek nekik egy figyelmeztető levelet, amiben felszólították őket az akciójuk befejezésére.

Rábel akkor azt mondta, hogy a Karinthy Gimnázium tanárai „kiemelkedő mértékben” vettek részt a polgári engedetlenségben: összesen 440 órát nem tartottak meg a Karinthyban. Végül azokat a pedagógusokat mentették fel, akik a figyelmeztető levél 2022. októberi kiküldése után legalább 20 órájukat nem tartották meg.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!