Budapest 25℃ (kissé felhős)Elképesztő, mit őrizgetnek Kőszegen: klímaváltozás is nyomonkövethető ebben az ősrégi könyvben
A történelmi hagyományokban egyébként is bővelkedő Kőszegen csaknem három évszázados tradíció kapcsolódik a szőlőtermeléshez és borászathoz: a dunántúli kisvárosban 1740 óta minden évben ezen a napon a friss szőlőhajtásokról kis festményeket készítenek a híres Szőlő Jövésnek Könyvébe. A kezdetek óta egyetlen évet sem hagytak ki a helyiek, még a háborús időkből is vannak bejegyzések, így a könyv jóval több, mint lokális érdekesség. A páratlan kódex agrártörténeti és muzeológiai értékén túl a klímaváltozás egyedülálló dokumentuma is egyben - írja az Agrárszektor.
Sajátos, a szőlészethez és borászathoz kapcsolódó tradíció él Kőszeg városában 1740 óta: a helyiek minden évben Szent György napján, azaz április 24-én megörökítik a helyi szőlőhajtások aktuális állapotát, és rajzot vagy festményt készítenek azokról.
Több évszázados borászati múlt
A Soproni borvidékhez tartozó Kőszegen és környékén évszázadok óta kiemelkedő szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. A város birtokában 1755-ben már 45 hold szőlő volt, a régi időkben pedig a város fő bevételi forrását a borkereskedelem jelentette. Mint a város múzeumának ismertetője emlékeztet: 1279-ben Kőszegi Iván és Miklós grófok birtokaik megosztásakor már a szőlőkről és pincékről is rendelkeztek. Az Anjouk idején Pozsony és Sopron mellett Kőszeg a legjelentősebb borkereskedő, borexportáló városok közé tartozott. Károly Róbert 1348-ban engedélyezte, hogy a kőszegiek saját boruk mellett a rohonci és csepregi borokat is szállíthassák a délnémet területekre.
284 éves dokumentum
A rügyfakadás megörökítése éppen ezért a település lakói számára különösen fontos megélhetésnek kulturális lenyomata is egyben, az 1740 óta vezetett könyv pedig páratlan dokumentumnak számít. Ebben a Szent György-napi szőlőhajtást, „a jövés”-t jelenítették meg, rajzolták le minden esztendőben.
A kőszegi „szőlőjövés” rítusa valószínűleg egy középkori jogszokásból alakulhatott ki. Sárkányölő Szent György napja a XVIII-XIX. századig országszerte a közigazgatási év kezdetének számított, a Kárpát-medence szőlőtermő vidékein a hegyközségek is ezen a napon tartották a második törvénynapjukat – áll a Kőszegi Városi Múzeum honlapján.
A Szőlő Jövésnek Könyvében tehát csaknem háromszáz éve, évről-évre szebbnél szebb ceruza-, tollrajzok, majd akvarellek örökítik meg a szőlő hajtásait.
A hagyományt annyira komolyan vették a kőszegiek, hogy 1740 óta egyetlen évben sem maradt el a bejegyzés, még a világháborúk idején sem – igaz, néha csak egy-egy sor került be a meghatározott napon a könyvbe – mondta el az Agrárszektornak Pócza István Zoltán, a kapcsolódó programokat szervező Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója.
A tavaszról árulkodik, nem az évjáratról
A bejegyzések annak ellenére születtek, hogy már évszázadokkal ezelőtt felismerték a kőszegiek, hogy a tavaszi hajtásokból csak kevéssé lehet következtetni a későbbi termésmennyiségekre és még kevésbé az évjáratra. 1792-ben például a következő mondatot jegyezték be a könyvbe:
Jövés csak csekély volt, de mégis jó és középszerű termés volt.
1745-ben különösen fejlett, a szokásosnál előrehaladottabb, szebb hajtást ábrázoltak a könyvben, de ez sem utalt a későbbi minőségre. Mint fogalmaztak:
Ezen esztendőben tűrhető bort adott az Isten, de in qualitate az 1744-es esztendőbeli terméshez hasonló nem volt.
A könyvben csak 1930-tól kezdve kezdték tudatosan jelölni a hajtások pontos származási helyét, amely azért is fontos, mert a mintavétel helye sokat számít: az egyes dűlők között néha jelentős mikroklimatikus eltérések vannak. Ez a jelenség számos borvidéken megfigyelhető, az egyes dűlők fekvése, de még a talaj kisebb eltérései is kihatnak a szőlő állapotára és természetesen a bor terroir-jellegére is.
A legtöbbször a Meszesvölgy (Kalchgraben), a Királyvölgy (König), a Kapaszkodó (Steiger), a Rómaidomb (Römer), az Alsófigyelő (Wachtelsack), a Lócserélő (Roßtauscher), a Hidegvölgy (Eisgrubel) és a Hosszúlövészárok (Langer Schützen-graben) fordul elő a följegyzésekben.
Feljegyezték a szőlőfajtákat is, amely további érdekességekkel szolgál: kiderül belőle például az, hogy 1806-ban aszúbor (Ausbruch) is készült Kőszegen.
A klímaváltozás is nyomonkövethető benne? Mi látható még a feljegyzésekben? Az Agrárszektor teljes cikkéből kiderül, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
