eur:
389.69
usd:
361.98
bux:
68002.24
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a német kormány megalakítására készülő pártok, az SPD, a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek koalíciós szerződésének ismertetésén Berlinben 2021. november 24-én. A koalíciós szerződés csak azután lép hatályba, ha azt a pártok külön-külön is elfogadják. A december 6-án kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválaszthatják kancellárnak a 63 éves Olaf Scholzot, és megalakulhat az új német kormány.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Michael Kappeler

Már a választók egyharmada sem szavazna a német koalícióra

Eddig sem szárnyalt a német koalíció az elmúlt egy évben végzett felmérések szerint, de most tovább csökkent a kormánypártok támogatottsága. A romló gazdasági helyzet és az ezzel kapcsolatos heves koalíciós viták szinte napról napra ássák alá a kormány népszerűségét.

Elemzők szerint megdöbbentő az a következtetés, amely az Insa közvélemény-kutató intézet a Bild című napilap megbízásából készített felmérésből fakad. Eszerint ugyanis ha most vasárnap tartanák a parlamenti választásokat,

a szavazók kevesebb mint egyharmada voksolna csupán a jelenlegi koalíciós pártokra.

Az adatok szerint a három párt, azaz a szociáldemokrata SPD, a Zöldek pártja és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) együttesen sem szerezné meg a voksok 33 százalékát, ami hosszú idő óta a legrosszabb bizonyítvány.

Ami ezen belül az egyes pártok támogatottságát illeti, Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD 15 százalékkal áll az élen, a Zöldek Pártja 12,5 százalékon áll, míg az FDP hosszú idő óta a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékon egyensúlyoz.

A felmérésből kitűnt, hogy a listavezető immár tartósan az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség. A két keresztény párt együttes támogatottsága 30,5 százalékos, ami elemzők szerint behozhatatlan előnyt jelent.

A második helyen szintén hosszú ideje az Alternatíva Németországnak (AfD) áll. A radikális jobboldali, elsősorban a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt támogatottsága ugyan az elmúlt időszakban némelyest csökkent, de még mindig 18,5 százalékos.

Jelentősen nőtt ugyanakkor az ellenzéki táborban a Baloldal Pártjából kiváló Sahra Wagenknecht pártja, az úgynevezett Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amely 7 százalékon áll.

Mindez azt jelentené, hogy a most vasárnapi választások nyomán csupán két biztos koalíciós lehetőség adódna. Az egyik a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló nagykoalíció, míg a másik az úgynevezett Jamaica-koalíció, amely a CDU/CSU-ból, az FDP-ből és a Zöldek Pártjából állna.

Az Insa intézet vezetője, Hermann Binkert a felmérésből a jövőt illetően mindenekelőtt két következtetést vont le.

Az egyik az, hogy a CDU/CSU nélkül lehetetlen a kormányalakítás, a másik pedig, hogy a liberális FDP a parlamenti bejutást illetően borotvaélen táncol.

A közvélemény-kutatás kitért a politikusok népszerűségére is: az élen változatlanul a szociáldemokrata Boros Pistorius áll 50,3 százalékkal. A második a bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke, Markus Söder 44 százalékkal, alig megelőzve Észak-Rajna-Vesztfália tartomány CDU-s miniszterelnökét, Hendrik Wüstöt, aki 43,6 százakkal a harmadik. A negyedik helyen 43,1 százalékon a radikálisan baloldalinak mondott Sahra Wagenknecht áll.

Némi meglepetés, de nem újdonság, hogy a CDU/CSU kancellárjelöltje, a kereszténydemokrata Friedrich Merz 38,9 százalékkal csak a hetedik. Aligha lehet büszke helyezésére Olaf Scholz kancellár, aki a húszfős listán 35 százalékkal tartósan tartja 15. helyét.

Címlapról ajánljuk
Útlevélgyűjtésbe kezdtek az amerikai milliomosok – meg is van az okuk rá

Útlevélgyűjtésbe kezdtek az amerikai milliomosok – meg is van az okuk rá

A pénzes amerikai családok egyre gyakrabban folyamodnak második állampolgárságért vagy állandó lakhatási engedélyért külföldön. Az igazán tehetősek valóságos „útlevél-portfóliókat” gyűjtenek – egy ügyvédi iroda szerint minderre a potenciális kockázatok késztetik őket. De melyek ezek?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×