Sok magyar nem is sejti, hogy veszélyben van a lakásában: ez az oka

GettyImages-1488062569

Az év első három hónapjában mintegy 2000 lakástűzhöz riasztották a katasztrófavédőket. A tűzoltóság szerint nem elég a szénmonoxid-mérő, mert az nem figyelmeztet, ha tűz üt ki a lakásban, más eszközre is szükség van a biztonsághoz.

2024 első negyedévében összesen 1939 alkalommal riasztották égő lakóépülethez a tűzoltókat. Ezekben a tüzekben 31 ember vesztette az életét, 145-en pedig megsérültek. A tűzoltóság közleményében hívta fel a figyelmet a sokak által nem ismert tényre, miszerint önmagában a  szén-monoxid mérő nem figyelmeztet, ha tűz üt ki a lakásban, mellé füstérzékelőre is szükség van. 

Több mint kétszáz otthon lett lakhatatlan a tűz miatt

„Az év első három hónapjában keletkezett lakástüzek eloltásához összesen 1414 órára és 3672 tűzoltójárműre volt szüksége a tűzoltóegységeknek” – áll a BM Országos Katasztrófavédelem oldalán is. Mint írják, összesen 20 ezer 844 négyzetméternyi épített terület égett le már idén, 214 otthon vált tűz miatt lakhatatlanná, emiatt 641 embernek kellett átmenetileg elköltöznie, 31 ember pedig életét vesztette a lakástüzekben. 

A lakástüzeket másféle jelzőkészülék érzékeli
A lakástüzeket másféle jelzőkészülék érzékeliSteven Puetzer / Getty Images Hungary

A szén-monoxid-mérő nem elég, másik jelző is kell

Az eddig idén tűzzel érintett épületek közül mindössze hétben volt füstérzékelő, holott ezek az eszközök a tűz keletkezésekor azonnal jeleznek, és olyankor még van idő cselekedni. A legtöbb tűz kéményből indult, az összes lakástűz 21 százalékában így történt a 2024-es esetek kapcsán is. A tűzesetek 16 százalékában a konyhában, 11 százalékában a hálószobában, 6 százalékában pedig a nappaliban csaptak fel a lángok idén.

Ha a házon kémény van, a lakástulajdonosok nagy része már egy szén-monoxid-mérőt elhelyez ugyan a megfelelő helyen, azonban a legtöbben egyéb eszközöket nem szereznek be.

Úgy vélik, az elegendő védelmül szolgál, ha baj történne, ez azonban nem így van, ugyanis sok baleset, illetve tragikus esemény forrása lehet.

A katasztrófavédelem honlapja több cikkében hangsúlyozza, hogy több eszközt érdemes használni annak érdekében, hogy biztosítsuk védelmünket, ha nem zárt rendszerrel fűtünk.
„Ha nem vagyunk elég körültekintőek, otthonunkban sok minden okozhat tüzet: tűzhelyen felejtett ételek, vasalódeszkán felejtett vasalók, túlterhelt elektromos hálózat, vagy akár elektromos zárlat. A füstérzékelő nagy hanggal, időben figyelmeztet minket arra, hogy tűz keletkezett, így azt még időben el tudjuk oltani, vagy ki tudunk menekülni otthonunkból és segítséget tudunk kérni” – hívják fel a figyelmet. 

Nem csak a gáz, a füst is okozhat vészhelyzetet

A csendes gyilkosként is emlegetett szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, amely főként a nyílt égésterű tüzelő-fűtő berendezések használata közben termelődik, például gázkonvektorok, átfolyós vízmelegítők, gázkazánok, cserépkályhák és kandallók esetén. A statisztika szerint az első negyedévben szén-monoxid miatt 391 alkalommal riasztották a tűzoltókat, 63 ember szenvedett szén-monoxid-mérgezést, 6 pedig meghalt.

A tűzoltóság szerint a nyílt égéstér jellege miatt még akkor is képződhet szén-monoxid, ha a készülék tökéletesen karbantartott és hibamentes.  

Egyetlen módszer van arra, hogy megtudjuk, szén-monoxid került az otthonunk légterébe: a szén-monoxid-érzékelő használata. Ezek a készülékek nagy hanggal figyelmeztetnek minket arra, hogy veszélyes koncentrációjú szén-monoxid képződik, így még időben meg tudjuk tenni az életmentő intézkedéseket.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek