Míg 1990-ben közel 400 ezer magyar élt életvitelszerűen külföldön – ez a szám 2023-ra már 770 ezerre emelkedett, ami 75 százalékos növekedést jelent – ez derül ki az Egyensúly Intézet összefoglalójából, amit a külföldön munkát vállalók hazatelepülésének elősegítése miatt állítottak össze. De ez elemzés szerint egy egyszeri 4 millió forintos juttatásért vagy 13. havi fizetésért már nagyon sokan hazajönnének.

Az aktív korúak vagyis a 20–64 éves korosztályban a magyarországi kivándorlók aránya 2010 és 2020 között több mint háromszorosára emelkedett: 2020-ban 4,4 százalék volt - 260 ezer fő- , de a koronavírus-járványt megelőzően, 2017-ben már elérte az 5,6 százalékot is, ami 339 ezer munkaképes korú kivándorlót jelentett.

Mára pedig az Európában munkát vállalók a hazai 4,7 millió foglalkoztatott 7 százalékát teszik ki

– írja a tanulmány.

Azok, akik külföldön keresik a boldogulásukat leggyakrabban Németországot, az Egyesült Királyságot és Ausztriát választják. Ebben a három országban összesen mintegy 281 ezer magyar él és dolgozik. A célországok közül Németország volt a legnépszerűbb: itt 2020-ban a 220 ezret is meghaladta a magyarok létszáma. Az Egyesült Királyságban és Ausztriában nagyságrendileg 80-80 ezres magyar közösség él, az USA-ban pedig több mint 63 ezer, de az itthon születettek száma Ausztráliában, Kanadában és Svájcban is 20 és 40 ezer fő közötti. A legfrissebb osztrák adatok szerint 2024. márciusában 126 169 magyar dolgozott Ausztriában.

Csökkennek a hazautalások

A külföldön dolgozó magyarok 2013 óta évente átlagosan a GDP 2–3 százalékának megfelelő összeget utaltak haza, ami a Magyarországnak kifizetett európai uniós források összegével mérhető össze. 2016-ban érkezett a legtöbb hazautalás, elérve a bruttó nemzeti össztermék 3,6 százalékát, de ez a szám még a koronavírus-járvány idején, 2021-ben is a GDP 1,9 százaléka volt.

A hazautalások egyébként jelentős devizaforrást biztosítanak Magyarország számára, ami segít stabilizálni a forint árfolyamát. A hazautalások a magyar háztartások jövedelmének növelésével ösztönözhetik a gazdasági növekedést. Amikor a családok hazautalásokat kapnak, annak egy részét árukra és szolgáltatásokra költik, ezáltal fellendítve a keresletet és a gazdasági tevékenységet.

A 2010-es évek alatt a hazautalások összege folyamatosan növekedett, és 2018-ra megközelítette az 5 milliárd dollárt.

Ezt követően némi visszaesés történt, valószínűleg a koronavírus-járvány nyomán bekövetkezett egyes változások miatt: 2021-ben a külföldön dolgozó magyarok 3,5 milliárd dollárt utaltak haza. GDP-arányosan 2016-ben érkezett a legtöbb hazautalás Magyarországra, elérve a bruttó nemzeti össztermék 3,6 százalékát.

Ezt követően a hazautalások összege fokozatosan csökkent: a legutolsó elérhető adat alapján 2021-ben a külföldön dolgozó magyarok a GDP 1,9 százalékának megfelelő forrást utaltak haza.

A kivándorlók között végzett kutatás szerint a magasabb fizetés, a bizonytalan, kiszámíthatatlan otthoni jövő, a hazai politikai helyzet negatív megítélése, a honfitársak mentalitásával való elégedetlenség, valamint az anyagi problémák. A hazaköltözés ellen ható fő motivációk: az alacsony fizetés, a gazdasági bizonytalanság, valamint a külföldi élettel való általános elégedettség. Ugyanakkor a hazaköltözés mellett hat a szociális kapcsolatok hiánya és a honvágy, illetve sokak esetében az álláskeresés nehézségei és a jövedelmi várakozások teljesülésének elmaradása.

Van, aki fontolgatja a hazatérést

A külföldön élők nagyjából öthatoda nem vagy legfeljebb a nagyon távoli jövőben tartja valószínűnek a hazatérést, ám mintegy 15–17 százalék azt tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő 5–10 évben hazaköltözik.

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint 2028-ra a külföldön élő magyarok létszáma 770 ezerről 750 ezerre, míg hazautalásaik összege a GDP 2,2 százalékáról 1,4 százalékra fog csökkenni. Míg 2022-ben 3,8 milliárd dollár érkezett a külföldi magyarok számláiról Magyarországra, 2028-ra ez az összeg várhatóan 3,6 milliárd dollárra csökken. A 2004 után elsősorban munkavállalási célból kivándorolt, aktív korú állampolgárok 10 százalékának hazatérése 2028-ig évi 0,02–0,12 százalékpontos, 25 százalék hazatérése 0,05–0,3 százalékpontos, míg 33 százalék hazatérése 0,06–0,45 százalékpontos növekedési többletet eredményezne – hívja fel a döntéshozók figyelmét az intézet.

Az intézet szakmapolitikai javaslatai között szerepel, hogy a külföldön élő, hiányszakmákban dolgozó munkavállalókat foglalkoztató vállalatok kapjanak egyszeri hazatérési támogatásra vagy bérkiegészítésre fordítható támogatást, ha az érintettek vállalják, hogy meghatározott ideig Magyarországon fognak dolgozni. Az állam emellett ösztönözze adókedvezményekkel a külföldről hazatért magyar munkavállalók foglalkoztatását a hazai kkv-knál.

Számítások szerint 2028-ig a különböző hazatérési forgatókönyvek megvalósulása esetén akár 300–1500 milliárd forinttal növekedhetne a magyar GDP nominális értéke.

A nagyobb mértékű hazai elvándorlás nem független 2004-es uniós csatlakozásunktól, annak ellenére sem, hogy a kivándorlás volumene az uniós tagállamokba előbb lassabban, majd 2010 óta gyorsuló ütemben emelkedett.

Míg 2004-ben közel 421 ezren magyar ment dolgozni külföldre, 2015-ben már több mint 600 ezren vállaltak kint munkát. Ennek elsődleges oka az, hogy az uniós bővítés átmenetileg bizonyos korlátozásokat tett lehetővé az Európai Unió (EU) fogadó országai számára, amelyeket azok csak fokozatosan, több lépésben oldottak fel. Míg Svédország, Írország és az Egyesült Királyság nem élt ezekkel a korlátozásokkal, Ausztria és Németország például csak 2011-ben oldotta fel azokat és nyitotta meg munkaerőpiacát a kelet-európai munkavállalók előtt. A magyar kivándorlás mértéke ebben a két országban 2010 után kezdett folyamatosan és trendszerűen emelkedni.

Nincs program a hazacsábításra

Annak ellenére, hogy a munkaerő kivándorlása, illetve a feszes munkaerőpiac, a több szakmában is jelenlévő munkaerőhiány évek óta a hazai közbeszéd része, kevés érdemi szakpolitikai beavatkozás történt a külföldön dolgozó magyarok hazacsábítására. 2015-ben indították el, majd egy évvel később le is állították a Gyere haza, fiatal! programot. Csupán 105-en tértek haza, míg a Magyar Tudományos Akadémia eleve csak a magasan képzett fiatalokra célzó Lendület programjának pályázatán is mindössze 200 kutató nyert támogatást.

Az EU-ban is ritkák az átfogó, pláne a sikeres hazatérési szakpolitikai csomagok– hívja fel a figyelmet az Egyensúly Intézet.De egy friss kutatás adatai szerint a külföldön dolgozó magyar informatikusokatpincéreket és ápolókat némi egyszeri juttatással, magasabb bérekkel haza lehetne csábítani.

A válaszadók 43 százaléka ösztönzőként egy 4 millió forintos egyszeri hazatérési támogatást jelölt meg. 35 százalék a kötelező 13. havi fizetést, 32 százalék a külföldi jövedelem felét elérő jövedelmet, 24 százalék pedig a 2 millió forintos egyszeri támogatást jelölte meg a legmotiválóbb elemként a hazatérése szempontjából.

Nem tudnak versenyezni az osztrák ápolói bérekkel

A magyar ápolók fizetése egyes bérkategóriákban a márciusi béremeléssel Magyarországon eléri az 1800 eurót (700 ezer forint). Ugyanakkor Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Kórházszövetség konferenciáján azt mondta: a magyar ápolóbérekkel szemben Ausztriában ma 3700 euróért (1,4 millió forint) csábítják a dolgozókat és évente nem tizenkétszer, hanem tizennégyszer kapnak fizetést, így egy ápoló havi bére eléri már a 4200 eurót (1,6 millió forintot) is – sorolta a kamara elnöke.

A tanulmányban példaként említik, hogy az is ösztönzőleg hatna, ha az állam adóteher könnyítéssel segítené a külföldről hazatérők foglalkoztatását a hazai kkv-knál. A válaszadók részéről sokszor merült fel problémaként a közszolgáltatások rossz minősége, a vállalkozás indításának nehézségei vagy éppen az adózási környezet bonyolultsága, kiszámíthatatlansága. Erre hívta fel egyébként az MNB versenyképességi jelentése is a figyelmet. Bár a lakosság magas arányban veszi igénybe az online közigazgatási ügyintézést, ugyanakkor az ENSZ e-közigazgatás fejlettség indexe szerint a harmadik legalacsonyabb értéket értük csak el vagyis sereghajtók vagyunk. A Egyensúly Intézet szerint fontos lenne, hogy 2030-ra érjük el a teljes papírmentes, digitális államot.

Kép: Economx

Az Egyensúly Intézet szerint fontos a reintegráció is. A kivándorlók számára a hazatérést követően támogatást kell nyújtani a foglalkoztatáshoz, lakhatáshozoktatáshoz, illetve a visszatéréshez való alkalmazkodás egyéb aspektusaihoz is. Az intézet javaslatai között szerepel, hogy a magyar állam vonja be a hazatérési programjaiba a nagyobb célországok magyar közösségeinek szervezeteit, egyesületeit, például a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségét, a Magyarok Angliai Országos Szövetségét vagy az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét is.