A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Irán GDP-je 2010 óta közel 50 százalékkal csökkent, százalékkal csökkent, a 2024-es infláció mértékét pedig csak becsülni lehet, a számok 40 és 100 százalék között mozognak. Az Iráni Statisztikai Hivatal szerint pedig folyamatos az elszegényedés, és a magasabban képzett munkaerő már egyértelműen a kivándorlásban, a külföldi munkavállalásban látja jövőjét. Aggasztó, hogy leginkább az orvosok, az ápolók, informatikusok és a mérnökök gondolkodnak így.

Vízhiány, infláció, tüntetések – ezek jellemzik most az iráni gazdaságot és társadalmat. A gázai háború pedig egyértelműen sokat ártott, meglepő módon, talán legjobban Iránnak, bár Jemen is követi a sorban, utóbbi országot feltehetően a huszik Vörös-tengeri támadásai fogják leparkoltatni.

Háború nélkül is rossz a helyzet

A Közel-Kelet szakértő az Economx megkeresésére elmondta: az iráni gazdaság a háborús konfliktus nélkül is igen rossz helyzetben van, a 2022 szeptemberében kezdődő tüntetéseknek is részben ez az oka.

Csicsmann László, egyetemi tanár szerint a szankciók 1979 óta fennállnak, az iráni legfőbb vezető szerint sikerült egy úgynevezett rezisztens gazdaságot kiépíteni, amely ellenáll a szankcióknak. (Ali Hámenei Irán legmagasabb rangú vallási és politikai személyisége, aki vallási vezető és egyúttal a fegyveres erők főparancsnoka is, s gyakorlatilag ellenőrzést gyakorol mind a törvényhozó, mind a végrehajtó, mind a bírói hatalomra, megbízatása élethosszig szól – a szerk.)

A szakértő szerint ez viszont csak részben igaz, mert a szankciók súlyosbítják a strukturális reformokat igénylő helyzetet.

A 2015-ös nukleáris megállapodást követően robbanásszerű növekedést láthattunk az iráni gazdaságban, majd ahogy ez összeomlott, 2018-ban így újabb visszaesés következett be.

Kína veszi az iráni olajat

Irán a széleskörű szankciós rendszer ellenére is jelentős mennyiségű olajat képes exportálni, leginkább ez segít a gazdasági nehézségek enyhítésében.

Ennek legnagyobb felvásárlója jelenleg Kína, egyes adatok szerint a kínai olajimport öt százalékát adja Irán. A 2024-es év első három hónapjában 1,56 millió barel olajat értékesített Irán, elsősorban Kínának.

Egyre kifinomultabb az iráni olajcsempészet

Az Economx számos alkalommal foglalkozott azzal, hogy az iráni olajcsempészet egyre kifinomultabb. Az országban a Nemzeti Iráni Olajtársaság, egy állami monopólium működteti a kőolajjal kapcsolatos ügyeket. Irán fő vásárlója Kína.

Az üzlet kisebb finomítókon keresztül bonyolódik le, melyek az iráni kínálat 95 százalékát felszippantják. A finomítói kapacitások túlkínálata arra készteti ezeket a vállalatokat, hogy a legköltséghatékonyabb nyersolajra vadásszanak.

Márpedig az iráni kőolaj a világpiaci referenciaárhoz képest 10-12 százalékkal olcsóbb, amikor a kínai kikötőkbe szállítják. Ráadásul a finomítók nem amerikai dollárban, hanem kínai jüanban bonyolítják a tranzakciókat, ami védi őket a szankcióktól.

Irán fontos geopolitikai szempontból

Csicsmann László szerint az infláció februárban 40 százalékos volt, ez akár további tüntetéseket képes majd kiváltani (fontos megjegyezni, hogy az iráni gazdasági év az nem a nyugati naptári évet követi, hanem az iráni újévhez, a nóruzhoz kapcsolódik és így március 21-én zárul).

Irán 2023-ban csatlakozott a Sanghaji Együttműködési Szervezethez, 2024-ben a BRICS-hez.

Irán célja, hogy a nem dolláralapú elszámolással kikerülje a nyugati szankciókat, hogy élénkítse a gazdasági tevékenységét ezen államokkal.

Jelenleg újabb szankciók elfogadása van folyamatban, ezek többnyire az IRGC-t (az Iszlám Forradalom Gárdájának Hadtestje – a szerk.), bizonyos személyeket, és a fegyveres erőkhöz köthető vállalatokat fogja hátrányosan érinteni, és ilyen értelemben biztosan lesz gazdasági hatása.

Irán fontos geopolitikai szempontból. A Csabahár-i kikötő indiai támogatással épül, ugyanakkor Kínával Irán 2021-ben 25 évre szóló megállapodást kötött, amely az Övezet és Út Kezdeményezéshez köthető újabb projekteket is magában foglal.

2024-re 3-4 százalékos gazdasági növekedést várnak az elemzők, elsősorban az olajipar növekedésére alapozva. Az elmúlt évek romló gazdasági tendenciái ellenére a fegyveres erők, és az azokhoz tartozó alapítványok támogatása fennmaradt, és a jelenlegi helyzetet figyelembe véve pedig inkább növekedni fog, mint csökkenni – valószínűsítette végezetül a Közel-Kelet szakértő.