Élő Nagyvilág

Drónokkal támadták az oroszok Odesszát és Kijevet

AFP
AFP

Finn elnök: Finnország NATO-frontország lett

Finnország azzal, hogy tavaly áprilisban csatlakozott a NATO-hoz, frontországgá vált, mivel ezzel megduplázódott a katonai szövetség Oroszországgal közös határa – jelentette ki kedden Alexander Stubb finn elnök Svédországban tett hivatalos látogatásán.

A NATO 31. tagállamának Oroszországgal 1340 kilométer hosszú közös határa van, amely délebbre főként sűrű erdőségeken, északon pedig kietlen tájakon fut. Svédország – Finnországgal együtt – 2022 májusában kérte felvételét a NATO-ba.

Svédország és Finnország ezért nemcsak a közös történelmen osztozik, hanem a közös jövőn is

– mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, aki Stubb oldalán nyilatkozott. Az ő hazája idén márciusban, 32. tagállamként csatlakozott a NATO-hoz.

Stubb úgy fogalmazott, hogy a NATO-csatlakozással a két ország „megtette az utolsó lépést a nyugati értékközösség elfogadása felé”, miután 1995 óta az Európai Unió tagjai is.

Finnország és Svédország kulcsszerepet játszanak a béke elősegítésében. Ellentmondásosnak tűnik, de pontosan ezért akarunk erős hadsereget, és ezért csatlakoztunk a NATO-hoz

– hangoztatta a finn elnök a svéd parlamentben mondott beszédében. Stubb, aki svédül – Finnország második hivatalos nyelvén – szólalt fel a stockholmi törvényhozásban, kijelentette: „lehetetlen túlértékelni annak jelentőségét, hogy ezt a lépést közösen tettük meg”.

(MTI)

Sojgu: közel félmilliós az ukrán hadsereg vesztesége

Közel 500 ezer embert veszítettek az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi vezetőségi ülésén. “A különleges hadművelet kezdete óta az ukrán fegyveres erők veszteségei összességében csaknem félmillió katonát tettek ki” – mondta a miniszter, egyúttal kilátásba helyezve az ukrán területen lévő logisztikai központok és a nyugati fegyvereket tároló raktárbázisok elleni csapások intenzitásának növelését, valamint azt, hogy az orosz fél el fogja érni kitűzött céljait.

Emlékeztetett rá, hogy az orosz hadsereg az elmúlt napokban “felszabadította” a donyecki régióban lévő Pervomajszke, Bohdanivka és Novomihajlivka települést, és azt mondta, hogy folyamatban van az “ellenőrzési övezet kiterjesztése” Berdicsiben és Heorhijivkában, miközben a folyamatos orosz tűzhatás megakadályozza az ukrán felet a védelmi vonal megtartásában.  A miniszter beszámolója szerint az orosz lég- és rakétavédelem a háború kezdete óta több mint 22 ezer drónt és mintegy hatezer rakétát semmisített meg, köztük 3549 HIMARS- és 361 Vampire- lövedéket, valamint mintegy kétezer egyéb légi célpontot, köztük 592 repülőgépet, 270 helikoptert, 349 légvédelmi irányított és taktikai ballisztikus rakétát, 329 irányított rakétát, 278 radarelhárító rakétát és 37 léggömböt. Elmondta, hogy az orosz hadsereg idén megkapja az első Sz-500-as légvédelmi rendszereket, valamint további Sz-400-as, Sz-300V4-es, Buk-M3-as és Tor-M2U típusúakkal is ellátják. A Pancir rakéta- és ágyúrendszerek gyártása idén csaknem megkétszereződik.

(MTI)

Az ukránok szerint az orosz hadsereg légibombát dobott egy donyecki városra

Az orosz erők kedd reggel irányított légibombát dobtak a Donyeck megyei Kosztyantinyivka városára, aminek következtében öt helyi lakos megsérült – közölte Vadim Filaskin, a régió kormányzója és a megyei ügyészi hivatal közösségi oldalain.

A közlés szerint egy autó sofőrje és négy utasa sérült meg. Az áldozatoknál többszörös repeszsebeket diagnosztizáltak, ketten súlyos állapotban vannak. Ezen felül lakóházak homlokzata, autók és vezetékek rongálódtak meg.

Filaskin a Telegramon arról is hírt adott, hogy két civil életét vesztette Pokrovszk környékén orosz támadások következtében. „Csupán egy nap alatt az oroszok 15 alkalommal lőtték a donyecki régió településeit. 130 embert, köztük 19 gyereket evakuáltak a frontvonalról” – tette hozzá a kormányzó.

A déli Herszon megyében Beriszlav városára dobtak orosz drónok robbanóanyagot, ott a megyei kormányzói hivatal tájékoztatása szerint egy 63 éves férfi sérült meg. Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója ezt megelőzően a Telegramon arról írt, hogy az elmúlt 24 órában az orosz csapatok többször ágyúzták a herszoni régiót, és az ellenséges csapások következtében két ember vesztette életét és további hat megsebesült.

Az ukrán vezérkar keddi harctéri helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 461 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 29 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 23 drónt.

Litvánia közben bejelentette, hogy Ukrajnába szállított M577-es parancsnoki és törzspáncélozott járműveket – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál a litván védelmi minisztérium sajtóosztályának közlésére hivatkozva. A tájékoztatás szerint a páncélozott járművek kedden érkeztek meg Ukrajnába.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat sajtószolgálata a Telegramon közzétette, hogy hivatalosan meggyanúsítottak két embert, akik megszervezték a zaporizzsjai atomerőmű leválasztását az egységes ukrán energiarendszerről. A közlés szerint az orosz hadsereg által elfoglalt atomerőmű igazgatóhelyetteséről, Eduard Atakiscsevről és beosztottjáról, Andrij Horbunov főmérnökről van szó. A nyomozás eredménye alapján a két férfi – mielőtt a megszálló hatóságok kinevezték őket posztjukra – a rosztovi atomerőműben dolgoztak, onnan érkeztek az ideiglenesen megszállt dél-ukrajnai területre, és 2022 októberében csatlakoztak a zaporizzsjai atomerőmű vezetői csapatához. A feladatuk az energetikai létesítmény integrálása volt az orosz Roszatom vállalatba, és az atomerőművet összekapcsolták Oroszország energiarendszerével. A gyanúsítottak emellett ukrán nukleáris szakembereket is fenyegetéssel rávettek arra, hogy működjenek együtt az oroszokkal, és kössenek szerződést az atomerőmű orosz igazgatásával – írta az SZBU.

(MTI)

Minden korábbinál nagyobb segélyt adott Nagy-Britannia az ukránoknak

Minden eddiginél nagyobb katonai segélyt nyújt a brit kormány Ukrajnának. A Downing Street szóvivőjének keddi tájékoztatása szerint az 500 millió font (230 milliárd forint) értékű új segélyprogramot Rishi Sunak miniszterelnök jelenti be lengyelországi látogatásán.

A londoni kormányfői hivatal hangsúlyozta, hogy a mostani csomaggal együtt Nagy-Britannia a jelenlegi pénzügyi évben 3 milliárd font (1375 milliárd forint) katonai támogatásban részesíti Ukrajnát.

A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font (5500 milliárd forint) értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.

A Downing Street keddi tájékoztatása szerint az újabb szállítmányban egyebek mellett hatvan különböző könnyű katonai vízijármű, több mint 1600 csapásmérő és légvédelmi rakéta, Storm Shadow típusú, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakéták, négyszáznál több szárazföldi katonai jármű és csaknem négymillió, kézifegyverekhez való lőszer szerepel majd.

A bejelentéshez fűzött nyilatkozatában Rishi Sunak brit miniszterelnök úgy fogalmazott: Ukrajna védelme egész Európa biztonsága szempontjából létfontosságú, mivel ha „Vlagyimir Putyin orosz elnöknek megengedik, hogy agressziója sikerrel járjon, akkor nem fog megállni a lengyel határnál”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott a brit miniszterelnökkel. Az államfő közlése szerint Sunak tájékoztatta őt arról, hogy Nagy-Britannia az eddigi legnagyobb, félmilliárd fontos védelmi támogatási csomagot különítette el Ukrajnának. Kiemelte, hogy mindenre, ami a listán szerepel, „igazán szüksége van Ukrajnának a csatatéren”.

Hálás vagyok az Egyesült Királyságnak és személyesen a miniszterelnöknek, amiért ilyen erős támogatást tanúsítottak, valamint a védelmi együttműködés továbbfejlesztésére való hajlandóságukért, különös tekintettel a tengeri és a nagy hatótávolságú képességekre

– fogalmazott Zelenszkij. A beszélgetés során szó esett az orosz vagyonelkobzás hatékony modelljének megalkotásáról, valamint a közelgő svájci békecsúcsról és az Európai Politikai Közösség nagy-britanniai csúcstalálkozójáról is.

A londoni kormányfői hivatal keddi tájékoztatása szerint Sunak Varsóban találkozik Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, akinek felajánlja, hogy a brit királyi légierő (RAF) egy századnyi Typhoon harci repülőgépe jövőre Lengyelországba települ és részt vesz a NATO légtérellenőrzési tevékenységében.

Sunak és Tusk kedden közösen tárgyal a lengyel fővárosban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is az európai biztonsági kérdésekről és Ukrajna támogatásáról.

A brit miniszterelnök ezután Berlinbe utazik, ahol Olaf Scholz német kancellárral találkozik.

(MTI)

Ukrajna felfüggeszti a konzuli szolgáltatásokat a külföldön tartózkodó katonaköteles férfiak számára

Ukrajna további értesítésig felfüggesztette a konzuli szolgáltatásokat a külföldön élő katonakorú férfi állampolgárok számára, kivéve azokat, akiknek vissza kell térniük Ukrajnába – közölte a Reuters brit hírügynökség által kedden elért külügyminisztériumi segélyvonal.

Dmitro Kuleba külügyminiszter az X közösségi portálon ugyanakkor azt írta:

az ukrán kormány hamarosan magyarázatot ad a külföldön élő katonaköteles korú férfiaknak nyújtott konzuli szolgáltatásokról.

Hozzátette, az általa elrendelt intézkedések célja, hogy helyreállítsák a mozgósítási korú férfiakkal szembeni méltányos bánásmódot. Mint írta: a külföldön tartózkodás nem mentesíti az állampolgárt a haza iránti kötelezettségei alól.

Rishi Sunak az eddigi legnagyobb brit katonai támogatási csomagot ígéri Ukrajnának

Rishi Sunak az Egyesült Királyság eddigi legnagyobb katonai támogatási csomagját ígérte Ukrajnának, miközben arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin nem áll meg a lengyel határnál, ha Oroszország megnyeri a háborút – írja a The Guardian.

A miniszterelnök kedden Lengyelországba látogat, hogy Donald Tusk lengyel államfővel és Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával tárgyaljon az európai biztonságról és az orosz fenyegetésről, majd Németországba utazik, hogy találkozzon Olaf Scholz kancellárral.

Az Egyesült Királyság létfontosságú felszereléseket tervez Kijevnek adni, többek között 400 járművet, több mint 1600 rakétát, 4 millió lőszert, 60 hajót, valamint további 500 millió font katonai támogatást.

Drónokkal támadták az oroszok Odesszát és Kijevet

Oroszország drónokkal mért csapást a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosra, ahol hét ember megsebesült, köztük két gyerek, és támadás érte a fővárost, Kijevet is – közölték kedden kora reggel ukrán katonai tisztviselők. Oleh Kiper, az odesszai terület kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy a városban több lakóépület megrongálódott és kigyulladt. A városvezetés hozzátette, hogy legalább 14 lakás megrongálódott.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy Oroszország összesen 16 támadó drónt indított Ukrajna ellen, valamint két rövid hatótávolságú Iszkander ballisztikus rakétát. A légvédelmi rendszerek 15 drónt megsemmisítettek Odessza, Kijev, Mikolajiv és Cserkaszi régió fölött. A légierő tájékoztatójában arra nem tért ki, hogy mi történt a rakétákkal.

A Kijev felé indított összes orosz drónt megsemmisítették – közölte Szerhij Popko, a fővárosi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon, hozzátéve, hogy nem érkezett jelentés a támadásból származó károkról vagy sérülésekről.

Szintén a Telegramon Mikolajiv kormányzója, Vitalij Kim azt mondta, hogy egy lezuhant drón darabjai kereskedelmi épületet rongáltak meg.

(MTI)

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik