Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója bevezető előadásában kiemelte, hogy egy nyári felmérés szerint az országban általános az elégedetlenség, már a kegyelmi ügy és Magyar Péter felbukkanása előtt csökkeni kezdett a Fidesz támogatottsága. A fővárosban a tavaly júliusi felmérésükben a Fidesz 35 százalékon, a DK pedig 20 százalék felett állt, ez februárra már 5 százalékponttal kevesebb volt a Fidesz esetében, de valamelyest a DK támogatottsága is csökkent. Ezzel egy időben a Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága 5-ről 12 százalékra nőtt. Ugyancsak februári az a mérés, amely szerint Karácsony Gergely 51 százalékot, a Fidesz jelöltje (Szentkirályi Alexandra indulásának bejelentése előtt végezték a kutatást) 19 százalékot, Vitézy Dávid pedig 23 százalékot kapna a főpolgármester-választáson. (Hasonló adatokat publikált a Republikon márciusban is, amikor már Szentkirályi indulásával számoltak.)
Schlanger elmondta, hogy a budapestiek szerint a legtöbb probléma a fővárosban az egészségüggyel, a város pénzügyi helyzetével, valamint a túl sok autóval és a dugókkal van. A választók legnagyobb egyéni problémája a megélhetés, 30 százalékuk válaszolt így a Republikon felmérésén. A kutatásból az is kiderül, hogy a választók szerint a biciklis közlekedés, a zöldügyek és a kultúra ügye jobban áll, mint négy éve, azonban a köztisztaság, az autós közlekedés valamint a főváros és a kormány viszonya jobb volt négy évvel korábban.
„Budapest bealudt 15 éve” – az elmúlt 5 év teljesítménye
V. Naszályi Márta, az I. kerület párbeszédes polgármestere elmondta, hogy a legnagyobb változást az önkormányzat átlátható működésében, a lakhatási- és energiaválság mérséklésében és a zöldítésben érték el. „Ebben a ciklusban az összes kerületi orvosi rendelőt felújítottuk, nyitottunk egy új orvosi rendelőt, és felújítottuk a szakorvosi rendelőt is” – mondta a polgármester, aki szerint azonban nehézség, hogy „miután a védőnőknek is megcsináltuk a csodálatos rendelőket, jött a János kórház, és elvitte őket, azaz ugyanott ül a védőnő, de a széke már az ő leltárukban jelenik meg. Félévente harcolunk, hogy a János kórház fizesse ki nekik azt a többletbérezést, amit amúgy mi fizetünk nekik”.
Csupa olyan dolgot csináltunk, amit meg kellett volna csinálni már 10-20 éve
– foglalta össze Karácsony Gergely az ötéves főpolgármesteri ciklusának teljesítményét. Szerinte annyi mindent kellett kiállniuk 2019 óta, hogy jóformán az is eredmény, hogy még léteznek. „Az önkormányzatok nem akartak rivalizálni a kormánnyal, de azt lehetett látni a Covid-járványban, hogy a kormányzat lefagy, és teleragasztja a kórházakat plakátokkal, amiken az áll, hogy aki egészséges, ne hordjon maszkot. Az önkormányzatok riválisai lettek a központi kormányzatnak, amire az lett a válasz, hogy elvették a jogköröket, elvették a pénzt” – mondta a főpolgármester, aki szerint kormány összesen 358 milliárd forintot vett el a fővárosi önkormányzattól, amiből 225 milliárd forint elvétele volt direkt kormányzati döntés. Karácsony elmondta, büszke arra, hogy ma már nem járnak Budapesten Euro 1-es besorolású buszok, hogy minden busz alacsonypadlós, van elektronikus jegyrendszer és van „tisztességes” közbringarendszer is. Azt is mondta azonban, hogy ezeknek már régen el kellett volna készülniük: „Most vagyunk a 0 kilométerkőnél. Budapest bealudt 15 éve”.
Én vagyok itt az egyetlen, aki nem fogja kritizálni az elődjét. Ennek praktikus oka van, itt ül mellettem
– kezdte a szocialista Horváth Csaba, arra utalva, hogy az előző ciklusban Karácsony volt Zugló polgármestere. Horváth szerint a polgármester egy jó házmesterre hasonlít: „Ha sétálok a kerületben, és látok egy sörös dobozt, amit valaki hanyagságból eldobott, nem esik le a karikagyűrű a kezemről, felveszem és elviszem a következő szemetesig.” Szerinte nem a metró- vagy a villamoshálózat teszi jobbá a várost, hanem az emberek, akik benne élnek, az ő közösségi létük segítését célozzák az intézkedéseik.
„Nem akarok abban vetélkedni, hogy kinek volt a legsúlyosabb hagyatéka, de csendesen szeretném megjegyezni, hogy mi biztosan benne vagyunk az első kettőben” – mondta Niedermüller Péter, a VII. kerület DK-s polgármestere. Szerinte Erzsébetvárosban nem volt senki, aki meg tudta volna mondani, hogy hány önkormányzati lakás van, ahogy azt sem, hogy pontosan milyen a lakosság összetétele. „Az előző vezetés alapálláspontja az volt, hogy ne csináljunk semmit, mert akkor nincs botrány. Semmilyen szabályozás nem volt például a bulinegyedre vonatkozóan” – fogalmazott Niedermüller, aki szerint ugyanakkor egy ellenzéki önkormányzatnak politizálnia kell, mivel így tudnak alternatívát mutatni. „Amikor megindult a kampány, a helyi Fidesz-szervezet kiadott egy szórólapot, amin az volt, hogy Niedermüller Péter a Brüsszelből hazahozott téveszmeivel teszi tönkre Erzsébetvárost. Erre azt mondtam, hogy hát ez bizony így van” – mondta a polgármester.
Mi ezt a kerületet szeretnénk átdefiniálni. Szeretnénk, hogy megszabaduljon attól a rossz imázstól, hogy manchesteri ácslegények járnak ide rosszul lenni
– mondta, majd később hozzátette: „nyilván nem állíthatók fel sorompókat a Károly körúton, bár négyszemközt bevallanám, hogy lennének késztetéseim”. Niedermüller szerint a kulturális kínálatot kell megváltoztatni, valamint a vendéglátóipari egységeket nagyobb területen szétszórni a változáshoz.
„Az országos tisztifőorvost nem tudom elérni telefonon, de a berlini főpolgármestert bármikor”
Karácsony Gergely szerint nagyon hasonló problémákkal küzdenek a világon a városok, ezért lehet tanulni sok ezer kilométerré lévőktől is. „Az országos tisztifőorvost nem tudom elérni telefonon, de a berlini főpolgármestert bármikor” – mondta Karácsony, majd hozzátette, hogy a járvány során sok nemzetközi online konferencia volt annak kezeléséről. „Európában nem volt szokás eleinte a maszkviselés, amikor Prágában, majd a világ nagyvárosaiban sorra bevezették, mi is megléptük, hetekkel a kormány előtt” – mondta. Karácsony kiemelte, hogy sikeresen adoptálták azt a modellt, amelyiknek a lényege, hogy a városi közműveket egy rendszerré vonják össze. „Ha ezt nem lépjük meg, akkor pénzügyileg beleállunk a földbe” – mondta Karácsony arról, hogy hét fővárosi céget integráltak.
Valaha nagyon jó viszonyban voltam Tarlós Istvánnal (…), és tudom azt, hogy ő milyen viszonyban volt a kerületi polgármesterekkel. Ha beszélni akart egy polgármesterrel, akkor a polgármesternek kellett elmennie hozzá. Ez nálam fordítva van
– mondta Karácsony, aki szerint minden polgármester dolgozószobájában többször ült már.
Karácsony második kamarát hozna létre a polgármesterek részvételével
Horváth Csaba szerint csak a választási szabályok változnak, más nem, és biztos benne, hogy Karácsony ugyanúgy fog járni a polgármesterekhez, mint eddig, függetlenül attól, hogy az adott városvezető közgyűlési tag-e vagy sem. „Én is azt gondolom, hogy a főváros és a kerületek együttműködését ez nem fogja befolyásolni, én azt keresem, hogy milyen kvázi második kamarát lehet létrehozni, ahol a kerületi polgármesterek ott vannak” – jegyezte meg Karácsony. A főpolgármester elmondta, hogy bár neki sok baja volt a jelenlegi fővárosi választási rendszerrel, a Fidesz azt politikai okokból változtatta meg.
„Szerintem Vitézy indítását meg fogják bánni. Azt gondolták, hogy ellenzéki jelöltként majd tőlem vesz el szavazatokat, de szerintem a Fidesztől fog elvenni” – jelentette ki Karácsony, azt sugallva, hogy az LMP által támogatott Vitézy a Fidesz jelöltje. „Nem fogják Brüsszelt elfoglalni, még Nagykanizsát sem fogják szerintem, Budapestet meg aztán dettó” – mondta.
Pártpreferencia vs. elért eredmények
Horváth Csaba amellett foglalt állást, hogy az önkormányzati választáson az elért eredmények felülírják a pártpreferenciát. „Én is ezt gondolom, de annyiban árnyalnám a képet, hogy az én főpolgármesteri munkám olyan mértékben van politikai támadás alatt folyamatosan (…), hogy nem tud ez kialakulni. Nálam a méhlegelő is politikai téma” – mondta Karácsony, aki szerint nemcsak pártpreferenciák vannak, hanem politikai értékrend is. „Amikor azt mondja Vitézy Dávid, hogy a közösségi közlekedés nem hajléktalanszálló, akkor én elküldöm a fenébe” – folytatta a főpolgármester, aki szerint lehet a közösségi közlekedés állapotáról és a közbiztonságról vitatkozni,
de aki a hajléktalan szót mint stigmát akarja állampolgárok nyakába akasztani, azzal én össze fogok szólalkozni, mert ez nekem értékrendi kérdés
– jelentette ki.
