A 2015-ben útnak indult Három Tenger Kezdeményezés és a Távol-Kelet és Európa közötti ellátási láncokban egyre nagyobb szerepet kapó Transz-Kaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal, vagyis a Középső Folyosó közötti kapcsolódási pontokra kereste a választ a Magyar Külügyi Intézet (MKI) beszélgetése kedden.
A beszélgetésen megszólaló James Jay Carafano, a Heritage Foundationtől először a magyar–amerikai kapcsolatokra kitérve szólt arról, hogy nem kellene, hogy az elnök személye számítson, ám szerinte a két kezdeményezés összekötésében
Magyarország már csak geográfiai helyzete miatt is vezető szerepet játszhat, melyet erősítenek hazánk jó diplomáciai kapcsolatai a térségben és Közép-Ázsiában.
Magyarország felértékelődése és híd szerepe Közép-Ázsia irányában pedig ahhoz vezethet, hogy az elnök személye vagy épp az, hogy melyik pártba tartozik, valóban jelentőségét veszítse.
A keleti nyitásnak is köszönhető Magyarország kiemelt szerepe
Seremet Sándor, az MKI vezető kutatója is kiemelte hazánk jó közép-ázsiai kapcsolatainak fontosságát, például a Türk Tanácsban betöltött megfigyelői státuszát, melynek köszönhetően Magyarország kulcsszerepet kaphat a konnektivitás növelésében. A Dél-Kaukázusban pedig Georgia mielőbbi európai uniós csatlakozása kapcsán fejezte ki reményét, de a Kaukázusnál maradva szólt az azeri zöldáram importjának lehetőségéről, miközben felhívta a figyelmet arra is, hogy a térség segíthet a korábban máshonnan beszerzett fosszilis energia kiváltásában is.
Mihai Sebe a romániai Európa Intézettől azt hangsúlyozta, hogy a Fekete-tenger milyen mértékben került a geopolitika fókuszába – az része a háromból az egyik tengernek éppúgy, mint a Középső folyosónak például, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a Három Tenger Kezdeményezés
a meglévő kelet-nyugat kapcsolatok mellett az észak-dél irányú összeköttetéseknek is talajt teremthet.
A csővezetékek, utak vasutak fejlesztése során ugyanis a hidegháború alatt inkább az előbbi fejlesztése történt meg. Mindez pedig Európa keleti és nyugati felének fejlődését is egyensúlyba hozhatja.
Natko Vlahovic, a horvátországi Új Határ Alapítványtól kifejtette, hogy hazája szerepe a kezdeményezésben főként az Adriai-tengerhez köthető, elég, ha Rijeka kikötőjére vagy a Krk-szigetén megvalósult LNG-terminálra gondolunk, igaz, később azt is jelezte, hogy a létesítmény nem a Három Tenger Kezdeményezés keretében valósult meg. Az energetikai, digitális és gazdasági összeköttetések mellett fontosnak tartotta kiemelni a katonai összeköttetés megteremtését is.
Vlahovic ugyanakkor a kezdeményezéshez társuló finanszírozás kérdését is boncolgatta, melyhez szerinte a magánszektor támogatását lenne érdemes elnyerni, például a nyugdíjalapok bevonásával.
Trump visszatérése segíthet, de az amerikaiaknak az önálló kezdeményezés tetszik
Carafino Donald Trump esetleges visszatéréséről szólva beszélt arról, hogy félreértés a republikánusokat izolacionistáknak nevezni, inkább arról van szó, hogy Trump inkább együttműködésre törekedett és nem kívánna kívülről ráerőszakolni más országokra az akaratát. Elmondta továbbá azt is, hogy a volt elnöknek már csak azért is tetszett a kezdeményezés, mert az egyfajta önsegítő projekt, mely nem vár Washingtonra a problémák megoldásában.
Ugyanakkor véleménye szerint Berlinben nem nézik túlságosan jó szemmel a lengyel ötletből megvalósult kezdeményezést, melyet a németek szerint Varsó ambíciói hajtanak, és melyet okkal vagy ok nélkül, de az valamifajta vetélytársának is tartanak. Kiemelte, hogy Biden elnöksége alatt az amerikaiak a német álláspontot veszik át a kérdésben, ám ez Trump alatt változna. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy
a Középső Folyosó, és Közép-Ázsia nem különösebben érdekli Amerikát, így annak stratégiai fontosságának az elmagyarázása az európaiak feladata lesz.
A dél-kaukázusi feszültségekről szólva Seremet kifejtette, hogy az előny most Azerbajdzsánnál van, amit az örményeknek fájdalmas elfogadni, de különböző országok – Georgia, Franciaország, Németország – közvetítésével elérhető a béke. Elmondása szerint a Középső Folyosó stabilizáló erővel is bírhat a térségben és ahogy a kazah–üzbég határon békét hozott a felfutása, úgy hasonló jelenség létrejöhet Örményország és Azerbajdzsán vonatkozásában is.
Törökország nélkül nem lehet a Fekete-tenger biztonságáról beszélni
Kérdésre válaszolva Sebe elmondta, hogy Románia tisztában van Törökország stratégiai jelentőségével és azzal is, hogy a Fekete-tenger biztonságáról nem lehet beszélni török részvétel nélkül, ezért azt is felvetette, hogy Törökországnak is csatlakoznia kéne a Három Tenger Kezdeményezéshez. Ugyanakkor szerinte nem kellene keverni a gazdasági és katonai szövetséget, amivel Carafino is egyetértett.
Az amerikai kutató kifejtette azt is, hogy Ukrajna szerepe is döntő lehet. Mint mondta, abban nincs vita, hogy a jövőben is lesz szabad és önálló Ukrajna és abban sincs, hogy azt újra fogják építeni, amiben Lengyelország és Románia mellett Magyarország is kulcsszerepet játszhat. Ezért ezen négy ország között a gazdasági migráció szintje is magas lehet a háború után.
Nem a kül-, hanem az energiapolitika a fő különbség a republikánusok és a demokraták között
A demokrata és republikánus külpolitika közötti különbségek nem biztos, hogy mindig annyira jelentősek, ám amiben biztos hatalmas különbség van a két oldal között, az az energiapolitika. A republikánusok ugyanis a fosszilis energiahordozók kiaknázásának felpörgetésével inkább azon dolgoznának, hogy kirángassák az elmaradottabb országokat az energiaszegénységből, és a fosszilis tüzelőanyagok által megteremtett gazdagságot használnák a káros hatások mérséklésére.
Carafino szerint nemcsak a Középső, de a Déli Folyosóval való összeköttetés megteremtése is fontos lehet a kezdeményezés számára, hiszen Dél-Korea, Japán, India és Tajvan is szívesen ruházna be Nyugat-Európában. Indiáról szólva ugyanakkor kifejtette, hogy bár ott jelentős növekedés várható, a beruházható összeg nem végtelen abban az országban sem, ugyanis Indiának is meg kell érnie ahhoz, hogy egy szint feletti mennyiségű beruházást tudjon fogadni. Ugyanakkor óva intett a Kínával szembeni túlzott nyitottság következményeitől.
Sebe hangsúlyozta a külföldi beruházások bevonásának fontosságát, és azt is, hogy első körben a kezdeményezésnek az infrastrukturális kötelékek – autópályák, vezetékek, vasutak – kiépítésére kell fókuszálnia.
Vlahovic szerint fontos az a folyamat is, amikor a magas szintű geopolitikai megfontolásokat lefordítják a mindennapok nyelvére és ennek érdekében szükség lenne – a magánszektort is bevonva – kézzel fogható, intézményi projektet létrehozni, mely aztán példaként szolgálhat más beruházások számra is.
