Rónay Tamás;

Európai Parlament;Európai Bizottság;CDU;Európai Néppárt;plakátok;Ursula von der Leyen;Alex Soros;Josep Borrell;

2024-04-23 16:30:00

Ursula von der Leyen a favorit, de pont a finisben bukhat el

Egyre több az intő jel, amely azt mutatja, hogy mind többen látnának szívesen más személyt Európai Bizottság  élén.

Ha egy viccet magyarázni kell, az már rég rossz. Ez lehet a mottója annak, hogy Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója hétvégén a közösségi oldalán megjelent videóban próbálta felvilágosítani a közvéleményt arról, hogyan is kell értelmezni az új plakátokat, amelyen az ellenzék tagjai – Gyurcsány Ferenc Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Magyar Péter – között Ursula von der Leyen ücsörög. Nem csoda, hogy a plakát magyarázatra szorult, mert ép ésszel nem lehet megérteni, miért éppen ők – ahogy a plakáton szereplő feliraton szerepel – „Brüsszel alázatos szolgái”.

A bizottsági elnök mindenesetre már nem először jelent meg lejárató plakátokon, tavaly ősszel Soros György fiával, Alex Sorossal együtt bukkant fel országszerte egy képen, akkor ezzel a szintén nem könnyen értelmezhető felirattal: „Ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek”. Akkor az Európai Bizottság szóvivője úgy fogalmazott, Ursula von der Leyen „a szemöldökét sem húzta fel” a nemzeti konzultációhoz tartozó plakátkampány láttán.

Ursula von der Leyen március óta számít hivatalosan is az Európai Néppárt csúcsjelöltkének az Európai Parlamenti választásra, azóta azonban csökkentek az esélyei arra, hogy az Európai Bizottság elnöki székében maradjon, s nem a magyar plakáthadjárat miatt. A német politikus eddigi kampánya aligha alakulhatott volna rosszabbul. Von der Leyent egyre több fronton éri támadás. Az uniós biztosok, valamint az Európai Parlament egy része is kérdőre vonta amiatt, mert Markus Piepert nevezte ki uniós kkv-megbízottnak, noha ő volt a legkevésbé esélyes jelölt erre az újonnan létrehozott és magasan fizetett posztra: az uniós bértábla szerint több mint 18 ezer eurós havi alapfizetést kapott volna. A pályázati eljárás kezdeti szakaszában a svéd és a cseh jelölt is jobb értékelést kapott a 60 éves Piepernél. Ugyanakkor CDU-politikus állítólag jobban teljesített a szóbeli részen.

A bírálók szerint Markus Pieper kiválasztása egyfajta ajándék volt az Európai Néppárt, és különösen a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) számára, amelynek Angela Merkel von der Leyen is tagja. Négy biztos - egy liberális, a francia Thierry Breton (a belső piacért felelős biztos) és három szocialista, a spanyol Josep Borrell (külügyi főképviselő), a luxemburgi Nicolas Schmit (foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztos) és az olasz Paolo Gentiloni (gazdasági biztos) - március 27-én levélben kért magyarázatot Von der Leyentől , és a testület április 10-i ülésén is szó volt a kérdésről. Markus Pieper kinevezése kérdéseket vetett fel a kiválasztási folyamat átláthatóságával és pártatlanságával kapcsolatban – mutattak rá levelükben.

Az Európai Parlamentben április 11-én indítványban szólították fel a bizottsági elnököt, hogy „semmisítse meg” a kinevezést. A Zöldek, a szociáldemokraták és a liberálisok által megfogalmazott szöveget 382 igen szavazattal fogadta el a plenáris ülés.

A biztosok testületének április 5-én kelt levelében több civil szervezet, köztük a Transparency International, aggodalmának adott hangot, hogy Markus Pieper kinevezésével Ursula von der Leyen politikai szövetségesét részesítette előnyben egy magas szintű posztra.

Ursula von der Leyen megalapozatlannak tartotta a vádakat. Az EP-képviselők akcióját hivatala politikai kampánynak minősítették bizottsági elnök ellen, állításuk szerint így akarják csökkenteni az esélyét arra, hogy újrázzon a júniusi európai parlamenti választások után. A német üzleti élet mindenesetre kedvezően reagált Markus Pieper kinevezésére.

A EB eleinte hajthatatlannak is látszott a bírálatok kapcsán, bejelentette, nem tervezi a személyzeti döntés visszavonását. A brüsszeli testület azt állította, minden szabályt betartott.

A nagy nyomás hatására azonban Ursula on der Leyennek meg kellett futamodnia. Markus Pieper maga jelentette be, hogy lemond a posztjáról. Részint Thierry Breton belső piaci biztosra hárította a felelősséget a kirobbant botrány kapcsán. „Mivel Breton előzetesen bojkottálta a kinevezésemet az EB-n belül, jelenleg nem látok lehetőséget arra, hogy teljesítsem a tisztséggel kapcsolatos jogos elvárásokat" - mondta akkor.

Ez azonban csak az egyik ok, ami miatt magyarázkodni kényszerült a bizottsági elnök. Von der Leyen az úgynevezett Pfizergate miatt is aggódhat. Amikor a New York Times 2021 áprilisában Von der Leyent a Pfizerrel a Covid-19 vakcinák beszerzéséről kötött szerződéseiről kérdezte, a bizottsági elnök azt állította, hogy SMS kapcsolatban állt a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával. Amikor azonban megkérték, az átláthatóság nevében tegye közzé ezeket az üzenetváltásokat, megtagadta azt. Mint mondta, törölte azokat a telefonjáról. Azóta számos jogi eljárást indítottak a Bizottság elnökének felelősségre vonása érdekében.

Április 1-jén aztán az Európai Ügyészség bejelentette, vizsgálatot indít az ügyben. "Von der Leyen és kabinetje eddig nagyvonalúságot tanúsított a témában, most azonban aggódni kezdtek" – jelentette ki egy magas rangú európai tisztviselő. Azt is hozzátette, az Európai Ügyészség fiatal intézmény, 2021 júniusától működik, jövőbeni megítélését is rendkívül negatívan befolyásolná, ha meghajolna a politikai hatalom előtt.

Eredetileg Frédéric Baldan belga magánszemély tett feljelentést hivatali visszaélés, közokiratok megsemmisítése és "jogellenes érdekképviselet és korrupció" miatt. Baldan konkrét vádja az volt, von der Leyen felhatalmazás nélkül tárgyalt az uniós tagállamok nevében a Pfizer főnökével. Az Európai Ügyészség egyébként már 2022 októberében bejelentette, vizsgálatot indított az oltóanyagok beszerzésével kapcsolatban. Az éves jelentésében azonban már nem szerepelt a téma. 2023 júliusában aztán bejelentették, hogy a luxemburgi uniós ügyészség bíróság elé kívánja vinni Baldan ügyét.

Továbbra is kérdéses azonban, hogy az Európai Ügyészség átveheti-e a teljes ügyet. Az uniós ügyészek ugyanis csak akkor járhatnak el egy korrupciós ügyben, ha az az EU számára az pénzügyi veszteséget eredményezett. A hivatali visszaélés és a közokiratok megsemmisítése valójában nem is tartozik a hatáskörükbe, vagy csak annyiban, amennyiben az uniós pénzügyekkel kapcsolatos. Ezért elképzelhető, hogy az ügyben még szükség lesz a belga ügyészség vizsgálataira. Így a vakcinabeszerzésekkel kapcsolatos kérdésekre aligha kapunk választ a következő bizottsági elnök megválasztásáig.

Pártcsaládja, az Európai Néppárt sem elégedett

Németországból is bírálatok érik Von der Leyent. Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a Bundestag védelmi bizottságának liberális elnöke úgy véli, a bizottsági elnöknek kevésbé kellene hanyagul kezelnie Európa védelmét, miután annyi éven át vezette a német védelmi tárcát. Az FDP politikusa egyúttal bírálta az EU Green Dealjét is, mert az szerinte veszélyezteti a gazdaság különböző ágazatainak versenyképességét.

Fabio De Masi, a baloldali Wagenknecht Szövetség (BSW) uniós csúcsjelöltje szerint "a jogállamiság és az átláthatósági kötelezettségek semmibevétele" miatt a jelenlegi bizottsági elnök "elfogadhatatlanná válik egy újabb hivatali ciklusra". De Masi a Berliner Zeitung című lapnak nyilatkozva azt szeretné, ha von der Leyen lemondana jelöltségéről, amit a német kormánynak is javasolnia kellene neki.

Ursula von der Leyen egyre nehezebb helyzetbe kerül. Pártcsaládjában, az Európai Néppártban, is mind többen fogalmaznak meg bírálatokat vele szemben. Egyesek az EPP-ből azzal vádolják, hogy túlságosan baloldali, illetve centrista álláspontot képvisel. Amikor az EPP csúcsjelöltjévé tette meg, a párt 801 küldöttje közül mindössze 499-en vettek részt a szavazáson, és 400-an adták rá a voksukat. Ursula von der Leyent "a saját pártja szavazta le", amely úgy tűnik, nem hisz a jelöltjében - kommentálta Thierry Breton az X közösségi hálózaton. Más szóval: Von der Leyen sebezhető.

Ahhoz, hogy továbbra bizottsági elnök maradjon, meg kell győznie a 27 tagállamot, ami már csak a magyar kormányfő előre borítékolható ellenállása miatt sem ígérkezik egyszerű kihívásnak. Emellett az Európai Parlament támogatását is el kell nyernie. Ahogy 2019-ben, úgy most is lehetősége lett volna arra, hogy az állam- és kormányfők jelöljék, tehát nem az EPP. Ennek azonban az Európai Parlament számára lett volna rossz üzenete. tehát kisebb lett volna az esélye annak, hogy az EP igent mond a kinevezésére. Ne feledjük, az EP-ben már öt évvel ezelőtt is nagyon vékony jégen táncolt, mindössze kilenc szavazattal választották meg, még sok német kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő is megtagadta tőle az igen voksot.

Ursula von der Leyen ezért a biztonságosabbnak tűnő utat választotta. Április 5-én jelenlegi kabinetfőnökét, Björn Seibertet nevezte ki kampányának vezetőjévé. Ő már akkor mellette állt, amikor a jelenlegi bizottsági elnök még Angela Merkel kormányában szolgált. Egy uniós forrás szerint nem ez volt az eredeti terv. „Az ő kinevezése mutatja, hogy milyen lázban ég Von der Leyen" – mondta a forrás a Le Monde-nak. Hűséges munkatársával a Bizottság elnöke minimalista kampányt, biztonsági játékot kíván folytatni. Csak a politikai barátai által vezetett országokba utazik el, mint például Athénba, ahol április 6-án tartotta első »Eumeetingjét« Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök társaságában. Továbbra is bírálja a szélsőjobbot, ám a kritikái alól mentesül Giorgia Meloni és pártja, az Olasz Testvérek, mivel az FdI támogatását is reméli.