eur:
389.56
usd:
361.79
bux:
68002.24
2024. május 3. péntek Irma, Tímea
Nyitókép: Forrás: YouTube/MNB

Virág Barnabás: „a monetáris politika új szakaszba lépett”

Változtatott kamatcsökkentési politikáján a Magyar Nemzeti Bank, kedd délután Virág Barnabás jegybanki alelnök adott magyarázatot a monetáris politikában beállt változtatásokra, és friss prognózissal is előállt a gazdasági és pénzügyi folyamatokkal kapcsolatban.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 50 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte keddi kamatdöntő ülésén. (Legutóbbi, márciusi ülésén a testület 75 bázisponttal 8,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot a februári 100 és a januári 75 bázispontos enyhítést követően.)

Korábban Virág Barnabás jegybanki alelnök tett már rá utalást, hogy a 100, illetve 75 bázispontos kamatcsökkentési szakasza lelassul, a monetáris politika pedig új szakaszba lép. E mentén tűnt érdekesnek a kedd délutáni magyarázat a kamatdöntésre.

"Áprilisban a monetáris politika új szakaszba lépett. A magyar gazdaságban általános dezinflációs hatás érvényesül, de a szolgáltatások inflációja magas szintről csak kis intenzitással csökken" - szögezte le.

Magyarázata szerint

az, hogy valaki 17 százalékos áremeléseket hajt végre 3-4 százalékos inflációs környezetben, az az inflációs helyzetet is rontja

- hasonló a nemzetközi tendencia is; ezért figyelemmel kísérik a szolgáltatások inflációjának alakulását.

Eközben a nemzetközi helyzet romlott, a Fed - amerikai jegybank - várakozásai szintúgy.

"A változékony nemzetközi piaci környezet türelmes megközelítést tesz szükségessé" - fogalmazott Virág Barnabás. Ezért a korábbinál lassabban, hónapról hónapra, adatvezérelten fognak dönteni az alapkamatról.

Kiemelte ugyanakkor, hogy már harmadik hónapja alakul a "jegybanki toleranciasávon belül" az infláció.

A részletekbe belemenve nemzetközi szinten is lelassult az inflációcsökkenés üteme, a fejlett piaci hosszú hozamok ezzel párhuzamosan emelkedtek.

Előadásában bemutatta az infláció alakulását is.

A reálgazdaságra áttérve azt mondta, a tavalyi enyhe recessziót követően idén már élénkül a konjunktúra, az év első negyedévre (év/év) másfél százalékos gazdasági növekedés látható.

A munkaerőpiacon két számjegyű nominális bérdinamika látható, ez

az év 4-5 százalékos inflációja mellett 5-6 százalékos reálbér-növekedést

hozhat.

Az ipari indikátorok nem romlottak tovább.

A folyó fizetési mérleget a belső kereslet helyreállása és az új exportpiacok is pörgették, ez várható a továbbiakban is Virág Barnabás szerint.

A jegybank által figyelt tényezők nem változtak:

  1. infláció
  2. kockázati megítélés
  3. nemzetközi monetáris politikai környezet
  4. pénzügyi piaci stabilitás.

Virág Barnabás nyomatékosította: a korábbinál kisebb lépésekben csökkenhet az alapkamat a jövőben.

Kérdések - válaszok

Reális lehet az MNB szerint a 6,5-7 százalékos kamatszint elérése az év végére?

Igen. A piaci várakozás az, hogy júniusban ebbe a sávba ér az alapkamat, ehhez két 50 bázispontos csökkentés kellene. De hangsúlyozni kell: türelmes döntéshozatalra van szükség.

Milyen kamatcsökkentési ütem várható a harmadik negyedévre? Milyen kamatszint lesz az év végére?

A makrogazdasági képen és az inflációs pályán, valamint a pénzpiaci közegen múlik. Az infláció átmenetileg ugyan, de emelkedhet, a pénzpiac pedig globálisan változhat. Az év második felében nagyon óvatosan lehet mérlegelni bármilyen döntést, kicsi lesz a mozgástér.

Melyik a fontosabb, az amerikai Fed vagy az európai EKB kamatpolitikája?

A feltörekvő piacokra markánsabb hatást gyakorol a Fed döntése. A magyar gazdaság viszont szorosan integrált az eurózónához.

Üzemanyag-ársapka jöhet a kormány szerint újra. Mit gondol erről az MNB?

Már korábban is felhívtuk a figyelmet, hogy a korábbi ársapka kivezetésével az árrések a korábbiaknál és a régiósaknál is magasabbak voltak. Részletes véleményünk akkor lesz, ha ismerjük a kormányzati döntés részleteit.

Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×