UTAZZ
A Rovatból

300 év után először mozdítják el Magyarország legidősebb nagyharangját

Kiemelik és restaurálják a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház monumentális harangját. Speciális módszerrel állítják helyre, így az visszanyeri eredeti hangját, amit majd 2025-ben hallhattunk.
Fotók: Nagy Lajos - szmo.hu
2024. április 23.


Link másolása

Kiemelik és restaurálják a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház monumentális harangját, amelyet az elmúlt 300 évben egyszer sem mozdítottak el a helyéről.

Az ország legrégebbi nagyharangját speciális módszerrel állítják helyre, így az visszanyeri eredeti hangját.

A veszprémi várnegyed megújításának részeként a főszékesegyház, a Szent István (ferences) és a Szent Imre (piarista) Templom mind a 12 harangját visszakapja, így a várba látogatóknak különleges zenei élményben lehet részük 2025-től.

„Ez a hatalmas harang 1725 óta egyszer sem hagyta el a Szent Mihály Főszékesegyház tornyát” – mondta Most Balázs nemzetközileg elismert harangszakértő a veszprémi Szentháromság harangról. A főszékesegyház északi tornyában, 47 méter magasan függő harang gróf Esterházy Imre veszprémi püspök, későbbi esztergomi érsek megrendelésére Franz Ulrich Scheichel harangöntő mester bécsi műhelyében készült 1723 és 1725 között.

Az „Öreg Mihályként” is emlegetett harang mind korának, mind méretének köszönhetően kiemelkedő alkotás. Magyarország nagyharangjai közül ez a legidősebb, így tömegéről nincsenek pontos adatok, ám a szakértők becslése szerint körülbelül 3400 kilogrammos lehet, alsó átmérője pedig meghaladja a 170 centimétert. A monumentális harangot még a főszékesegyház 20. század eleji átalakításakor sem mozdították el a helyéről, pedig a tornyok külső megjelenését megváltoztatták. A szintén Bécsben készült másik három harangot később hadi célokra elkobozták, ám az „Öreg Mihály” műértéke már akkoriban is különlegesnek számított, így mindvégig elkerülte a rekvirálást.

A Szentháromság harang állapota az elmúlt évtizedekben leromlott. „Az 1930-as években új harangnyelvet készítettek, és egy nem megfelelő lengőszerkezet, egy megtört vonalú acél harangjárom került rá, amely miatt nagyobb a repedés kockázata, és az addig megszokotthoz képest a hangzás is előnytelenebb lett. A harang bronzkoronáját lefűrészelték, helyette hat csavarral rögzítették a járomhoz.

Ezek a csavarok száz éve folyamatosan rozsdásodnak, rossz állapotban vannak, a harang hangját ezért egy ideje nem hallhatjuk

– éppen azért, nehogy még nagyobb kár keletkezzen” – magyarázta Most Balázs.

A Veszprémi Főegyházmegye beruházása részeként hamarosan restaurálják a főszékesegyház nagyharangját. „Egy speciális módszerrel, heteken át hevítik a harangtestet 800 Celsius-fokosra, és egy hőpajzs alatt tartva, különleges hegesztési módszerrel szüntetik meg a csavarok helye körüli repedéseket, illetve egy új, az eredetihez hű bronzkoronát készítenek, majd ezt is visszahegesztik a harangra” – emelte ki a szakértő.

A nagyharangnak a javítást követően új harangszéket, -jármot és -nyelvet készítenek, így eredeti hangzását visszanyerve jelzi majd 2025-ben a Szent Mihály Főszékesegyház felszentelését.

Különleges zenei élményt nyújtanak majd a harangok

A várnegyed három templomában eredetileg 12 harang volt: a főszékesegyházban hat, a Szent Imre (piarista) és a Szent István (ferences) Templomban további 3-3, legtöbbjük azonban nem vészelte át a két világháborút. A ferences templom tornyából a második világháború idején két harangot is elvittek, így jelenleg csak a legkisebb, 1932-ben készített harang szól. Ugyanígy maradt magára a Szent Imre Templom (piarista templom) egyik harangja is, amely 1839-ben került a helyére. A 200 kilogramm súlyú, eredeti állapotban megmaradt harang különlegessége, hogy a mai napig hagyományos módon, kézi erővel lehet megszólaltatni.

A veszprémi várnegyed megújítása során 2025-re a három templomba mind a 12 harang visszakerül.

A ferences és a piarista templom tornyaiba új harangszékeket helyeznek el, és kicserélik a harangokat mozgató berendezéseket, valamint az óraütő kalapácsokat is. A beruházást követően a várnegyed harangjait központilag is lehet majd működtetni, így különleges zenei élményben lesz részük a várba látogatóknak.

Folytatódik a veszprémi várnegyed megújítása

Tavaly elkészült a várnegyed megújításában érintett 18 épület homlokzati és tetőszerkezeti munkája. Az év második felében 13 épületben zajlottak restaurátori, illetve a belső tereket érintő munkálatok. A szakemberek jelentős előrehaladást értek el a Piarista Rendházban, a Ferences Rendházban, a Szent István Templomban (ferences templomban) és a Kisszemináriumban, míg a Szent Mihály Főszékesegyházban az altemplomban zajlottak restaurátori kutatások.

2024-ben tovább haladnak a munkálatok, ezzel párhuzamosan folytatódik a Veszprémi Főegyházmegye által indított Work in Progress programsorozat, amely a várnegyed megújítási munkálatainak kulisszái mögé ad betekintést vezetett sétákkal és kiállításokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Egy nap nem elég! - Új fejezet nyílt a miskolci turizmus történetében
Felújított épített és megújult természeti környezet várja a Miskolcra érkező turistákat több uniós forrásból finanszírozott fejlesztésnek köszönhetően. Új arcát mutatja a miskolctapolcai Csónakázó-tó és az azt körülölelő őspark, a felújított Avasi kilátó és a Horváth-tető is.

Link másolása

Miskolctapolca jól ismert brand a hazai turizmusban, a város idegenforgalmának zászlóshajójaként emlegetett desztináció évtizedek óta nagyszámú vendéget vonz. A Barlangfürdő szomszédságában található Csónakázó-tó és park felett viszont eljárt az idő, egy népszerű utazási céltól pedig elvárható, hogy rendezett környezettel fogadja az oda érkezőket. Ezt a célt szolgálta a „Miskolctapolca turisztikai fejlesztése” elnevezésű - Széchenyi 2020 Program részét képező -, európai uniós pályázat, melynek köszönhetően olyan fejlesztések mentek végbe, melyek hozzájárultak Miskolc turisztikai vonzerejének növeléséhez.

Újrafestett zászlóshajó

A komplex turisztikai fejlesztéscsomagnak köszönhetően az ide érkezők megtapasztalhatják, hogy lépten-nyomon egy-egy csoda várja őket, azokat megismerni szinte egy nap már nem elég. Amellett, hogy iszapmentesítették a tavat, a parkban új sétányokat alakítottak ki, pihenőpadokat, asztalokat és szeméttárolókat helyeztek ki. Az utcabútorok és a kandeláberek telepítése mellett növényeket ültettek. A komfortérzetet fokozzák az új, interaktív táblák is, melyek hasznos információkkal ellátott, háromdimenziós felületeken mutatják be a környék élővilágát. Egy digitális kijelzőt is telepítettek, az érintőképernyős felületen a látogató minden alapvető, fontos és érdekes, helyi információt megkap, a tájékozódást digitális térkép segíti. Egyfajta kincskeresésként pedig bronzból készült minifigurák mutatják be a térség állatvilágát és nevezetességeit a látogatóknak. Erről bővebb információkat ide kattintva találsz!

Régi terek új időkre hangolva

Felújították az Akropolisz Szabadtéri Színpadot is. A padokat kényelmes székekre cserélték, a kavicsos talaj helyére térkő borítás került, felújították az öltözőket, valamint külön feljárót építettek ki a színpadhoz. A Barabits Fülöp sétány egységes arculata jó példa lehet további, hasonló beruházásokhoz, az ötletek között pedig még számos, további elem szerepel a szabadtéri mozitól kezdve, a napozóágyak telepítésén át gasztronómiai és zenés programokig. További információk Miskolctapolcáról, ide kattintva!

A hegy megmozdult, az utóhatások most következnek

A vonat ablakából megpillantott lakótelep toronyházai, vulkanikus domb, amit a város hegyének becéznek, kőkori szakócák, a református templom miskolcikumként emlegetett jellegzetes harangjátéka, az emblematikus kilátó, borospincék, kilátás a városra és a Bükkre. Volt idő, amikor státuszszimbólumnak számított, ha valakinek pincéje volt a 114 méterrel Miskolc fölé magasodó dombon, amiről sokan, sok mindent gondoltak és éreztek az elmúlt évtizedekben. Ez mind az Avas.

Egy évtizede ha valaki a belvárosból az Avasra pillantott, a református templomon és a kilátón kívül szinte csak fákat és bokrokat láthatott. Ma már több látszik a hegyből, főleg amikor valamilyen rendezvény miatt nyüzsög zenével, lampionokkal, tömeggel és jó hangulattal. A környéken több mint kilencszáz pince és borház, valamint számtalan kanyargós utca található különleges, egyedi hangulattal. Az önkormányzat, civilek, borbarátok és turisztikai szereplők fogtak össze Miskolcon, hogy a sokáig szunnyadó történelmi Avas újra egy szebb arcát mutathassa. Ehhez kapcsolódott a Borangolás nevű bor- és gasztronómiai rendezvénysorozat is azzal a céllal, hogy a hagyományos, helyi és egyedi pincekultúrát újjáélesszék. A rendezvény kezdetben hatszáz érdeklődővel indult, 2023-ban viszont a program két nap alatt elérte a harmincezres látogatószámot. Az Avason való boros kalandozás, az egyedi környezet és a változatos zenei kínálat - mindez pár lépésre a belváros nyüzsgésétől - egyre több vendéget vonz. A környék népszerűségét jelzi, hogy az utóbbi években csaknem száz pince cserélt gazdát.

Fotó: Horváth Csongor

Turizmust erősítő beruházások

Tovább erősítette a turizmust az a beruházássorozat, mely a Széchenyi 2020 Program részeként valósulhatott meg. A Történelmi Avas turisztikai fejlesztése című projekt részeként a többi közt átépítették és modernizálták az Avasi kilátót, melynek korlátján található mini szobrok pedig egy városismereti sétára invitálnak, továbbá fejlesztették a környezetét, bővítették a Bormúzeumot, felújították az Avasi Református Templom tetőszerkezetét, izraelita emlékhelyet alakítottak ki, továbbá fejlesztették a Bortanyát is.

Régi iránytű új köntösben

Egyre több dolog miatt van miért felmenni a hegyre, és egyre gyakrabban téma az Avas, az ottani társasági események és a Horváth-tetőn épült szabadidőpark. A 60 éves Avasi kilátó már sok mindent látott, ha beszélni tudna, sok mindent mondana. Látta az acélváros virágzását, a változást, az ezredfordulót, a kiútkeresést, és minden bizonnyal látja majd a jövőt is. Tervek bőven maradtak: új parkolók, sétányok, kerékpárosok számára tervezett beruházások. Egy biztos, az Avas mindig a miskolciaké volt és az is marad. Az pedig, hogy mi tartogat a következő években Miskolcnak, és hogy mit tesznek érte az itt élők, az csak rajtuk múlik. A jelek szerint konkrét tervek és eredmények is vannak, ezért is mondják: Ideje másképp gondolni az Avasra. További információk az Avasról, ide kattintva!

Fotó: Horváth Csongor


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET: