Debrecen, 2016. április 18.Építõanyag kínálat a GSV Kereskedelmi Kft. (Gulyás Tüzép) építõanyag telepén.  A 25 éves cég áruházában és tüzép-telepén - 50 ezer négyzetméteren - csaknem 100 ezer terméket kínál a lakosság és az építõipari vállalkozók, kivitelezõk részére. A Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) program hatására a korábban tapasztaltakhoz mérten 20 százalékkal többen keresik fel a Kft. telephelyeit.MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor ***************************Kedves Felhasználó!Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.

Megint jöhet a brutális építőanyag-drágulás? Nagyon sok a rossz jel, erre oda kellene figyelni

2024. április 23. 14:01

A közelmúltban jelentős áringadozásokat tapasztalhattunk az építőiparban, főleg a pandémia és az ukrajnai háború alatt. Ez a volatilitás nem új, hiszen a korábbi válságok alatt az energiaárak hasonló kiugrását tapasztalhattuk. A jövőben sem valószínű, hogy visszatér az elmúlt évtizedek lassú árnövekedése: a jelenlegi és a következő válságok valószínűleg nyomást gyakorolnak majd az építési költségekre. Az iparágnak ezért proaktívnak kell lennie, hogy csökkentse a függőségeket és kezelje a költségkockázatokat.

A függőségek és a kockázatok elhárítását korszerű beszerzési gyakorlatok és kockázatkezelési stratégiák elsajátításával teheti meg leggyorsabban az iparág – véli Timo Koskinen, az Euroconstruct finn kutatója. De vajon visszatér-e végre a normális árak ideje? Hiszen az áremelkedés lelassult, sőt esetenként meg is fordult. Ezt a kérdést gyakran halljuk a cégek anyagbeszerzéséért felelős kollégáitól. Sajnos erre az egyszerű kérdésre nincs egyszerű válasz. Először is, mi a normális? A pandémia előtti alacsony infláció és alacsony kamatok időszaka amikor sok anyag ára évről évre szinte változatlan maradt? Vagy az a normális, hogy az anyagárak nagy változása tartós, legalábbis egyelőre?

Az építési költségek emelkedése a pandémia idején és az ukrajnai háború kitörése óta meredek volt - még történelmi viszonylatban is. Így bátran mondhatjuk, hogy bár korábban is voltak hasonló mértékű változások, ez a rendellenes árváltozások időszaka volt. A grafikon a lakásépítés éves árváltozását mutatja az 1970-es évek óta a skandináv országok egy részében és az euróövezetben átlagosan (20 ország). A gyakorlatban az erős áringadozás az 1990-es évekig inkább szabály, mint kivétel volt. A legnagyobb éves árváltozás Finnországban volt 1974-ben amikor az átlagos árszínvonal az előző évhez képest 24%-kal nőtt. Ugyanebben az évben egy másik rekord is megdőlt Finnországban: az elkészült lakások száma 46 000-re emelkedett (ez még mindig a rekord). 1974 után az 1980-as, 1991-es, 2007-es és a 2022-es év kiemelkedő a grafikonon.

Van egy közös van ezekben az években: az energiaárak, főleg az olajárak gyors emelkedése. Az 1974-es áremelkedést a maihoz nagyon hasonló okok okozták: egy háború és egy energiaválság, melyre a nyugati országok reformokkal válaszoltak, hogy csökkentsék az olajfüggőséget (a szén és megújuló források energiatermelésben való felhasználásának növelésével). Ezt követte az 1980-as évek fordulóján az irak-iráni háború miatti újabb olajválság. Majd kitört az öbölháború is 1990-ben. Az olajár 2007-2008-ban érte el a legmagasabb szintet, de ezt kivételesen nem háború okozta. Az építési költségek emelkedését a magas energiaárak mellett az igen erős építési kereslet is befolyásolta, az Euroconstruct országokban történelmi csúcson volt az építési volumen.

2020-2021-ben a pandémia hatása volt a legnagyobb a világgazdaságra, és így az építési költségekre is. 2021-ben viszont meglepően mérsékelt, +5,8%-os maradt az eurózónában a lakásépítés átlagos költségváltozása. A szerény emelkedésnek két fő oka volt. Az egyik, hogy az energiaárak emelkedtek, de mérsékelt szinten maradtak, így az áremelkedés csak bizonyos anyagokat érintett. A másik, hogy az árszint 2021 első felében továbbra is alacsony volt, és ez az év egészének átlagos árváltozását mérsékelt szinten tartotta.

2022 elején – az ukrajnai háború kitörésével – folytatódott az árakra nehezedő nyomás. A pandémiától eltérően, a háború anyagárakra gyakorolt hatása sokkal nagyobb volt, bár ezúttal kiszámíthatóbb. Az energiaárak okozta közvetett anyagár-emelkedések mellett Oroszország kiterjedt nyersanyagiparának és földrajzi elhelyezkedésének is számos közvetlen árhatása volt. 2022-ben az Eurostat történetének legnagyobb éves árváltozását láthattuk a lakásépítésre vonatkozóan, az árak átlagosan 12%-kal nőttek (20 euróövezeti országban).

A történelmi ártrendek azt mutatják, hogy az árak volatilitása a válságok következtében többször is nőtt. Az építési költségek emelkedése gyakran összefüggésbe hozható az energiaárak növekedésével, akár a kínálati sokk, akár a kereslet megugrása miatt. Az emelkedő energiaárak mindig az ipari termelési költségekben tükröződnek, és az építőipari vállalatokra, majd pedig a fogyasztókra hárulnak. A globalizáció miatt ezért folyamatosan ki vagyunk téve piaci és ellátási lánc sokkhatásoknak. A globalizáció viszont növelte az anyag- és termékkínálatot, és ez hozzájárult a vásárlóknak kedvező ártrendhez.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

Az Oroszország és Ukrajna közötti háború tanulsága, hogy az energiától vagy a nyersanyagoktól való túlzott függőség súlyos és hosszantartó következményekkel járhat gazdaságainkra. Az elmúlt években a globalizáció „mellékhatásai” sokakat elgondolkodtattak, hogy a globalizáció jelenlegi formájában véget ért-e. Az áru szabad mozgása átadja-e a helyét a protekcionizmusnak, és elmozdulunk-e a lokálisabb energia- és anyagtermelés felé? Árszempontból a helyi termelésnek két hatása lenne. Egyrészt a globális válságok végtermékárra gyakorolt hatása mérséklődne. Másrészt, az általános költségszint nőne a nyugati országok magasabb termelési költségei miatt.

Az biztos, hogy a 2020-as évek elején tapasztalt piaci és termelési zavar az építőiparban nem az utolsó. A jelenlegi súlyos válságok (az ukrajnai háború és annak esetleges eszkalációja vagy vége, a gázai háború és annak eszkalációja, valamint a Vörös-tenger helyzete) már közvetlenül vagy közvetve hatottak az európai építési költségekre, így a következő néhány évben nem valószínű, hogy visszatérünk a 2010-es években megszokott lassú árnövekedéshez.

A következő néhány évben a politikai döntéshozók és a cégvezetők is arra kényszerülnek majd, hogy olyan befektetéseik és kockázatkezelési intézkedéseik legyenek amelyek csökkentik a függőséget. Vállalati szinten a beszerzési folyamatok és gyakorlatok átalakítása már most folyamatban van vagy várható, és most van itt az ideje a költségkockázatok kezelésének. Sajnos a történelem ismétli önmagát és az ok-okozati összefüggések meglepően hasonlóak lesznek.

címlapkép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 

NEKED AJÁNLJUK
Farmról az asztalra: így segítheti ez az üzleti modell a kisgazdaságokat

A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.

Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból (x)

Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.

Itt a díjnyertes fiatal vállalkozó újabb nagy dobása (X)

Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. május 3. péntek
Tímea, Irma
18. hét
Május 3.
Paranormal nap
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
GEN Z Fest 2024
Pénzről, bátran. Techről, tudatosan. Jövőről, őszintén.
Most nem