2023-ban felborult a költségvetés, a 6,7%-os GDP-arányos deficit minden korábbi feltételezést és kormányzati várakozást meghaladt. Azt is tudjuk, hogy a tavaly nyáron elfogadott 2024-es büdzsé fő számai sem érvényesek már és a kormány ezért 4,5%-ra emelte az idei hiánycélt, valamint 675 milliárd forintos kiadáselhalasztásról döntött, ami inkább tűnik trükközésnek, mint valódi intézkedésnek. Közben a költségvetés folyamatait figyelő intézmények kongatják a vészharangot: a Költségvetési Tanács arra figyelmeztet, hogy tavaly az egyik legnagyobb volt a magyar deficit az egész EU-ban, a hitelminősítők is egyre inkább felfigyelnek az elcsúszott költségvetési folyamatokra és az MNB is a büdzsé rendbetételét szorgalmazza.
Ezek fényében kiemelt figyelem övezi az idei költségvetési számokat, amellyel kapcsolatban most a Pénzügyminisztérium közölt részletes, az első három hónap folyamatait bemutató adatokat. Érdemes az elmúlt évek költségvetési helyzetét meghatározó tényezőket számba venni: az áfabevételek, a kamatkiadások, a rezsiköltségek alakulását. Ezek fényében már nem meglepő, hogy három hónap alatt teljesült az eredeti pénzforgalmi deficit 92%-a, valamint a megemelt hiánycél 58%-a.
Áfa-kijózanodás
Az első három hónapban az áfabevételek (a bruttó befizetések és a kiutalások mérlege) 1647 milliárd forinton álltak, ami csupán 45 milliárd forinttal, 2,8%-kal magasabbak a tavalyi első három hónap összegénél.
Kedves Olvasónk!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
