Néha egy jelölt sincs, néha választani nem tudnak közülük, de szinte mindig akad település, ami polgármester nélkül marad
2024. április 23. – 05:03
Van egy magyar település, ahol három egymást követő önkormányzati választáson se sikerült polgármestert választani. A Győr-Moson-Sopron megyei Tápon 1994-ben és 2002-ben senki sem pályázta meg a posztot, 1998-ban pedig a választók nem tudtak dönteni, szavazategyenlőség alakult ki a két polgármesterjelölt között. Közülük végül egyik sem lett polgármester, mert a szavazategyenlőség miatt kiírt időközi választáson egy harmadik nyert.
Az idei, az EP-választással összevont önkormányzati választás hivatalos kampányidőszaka április 20-án az aláírásgyűjtéssel kezdődött, a jelöltek és jelölőszervezetek bő két héten át, május 6-ig gyűjthetik az ajánlásokat. Korábban ez nem mindenhol volt sikeres, az elmúlt nyolc önkormányzati választáson mindig akadt olyan település, ahol nem tudtak eredményt hirdetni a polgármester-választáson. Legtöbb esetben azért, mert nem is volt jelölt, de 2010-ig viszonylag gyakori jelenség volt a szavazategyenlőség miatti eredménytelen választás is. Utóbbi jelentősen átértékeli a választópolgárok szavazatainak értékét: ezeken a helyeken akár egy plusz szavazat is eldönthette volna a választást.
A bajok egyből az első, 1990-es választáson kezdődtek. Akkor Balatonhenyén, Kispáliban és Tolmácson sem tudtak eredményt hirdetni a polgármester-választáson – hogy miért, az most már kideríthetetlen, az első helyhatósági választás pontos eredményei nem maradtak fenn. Ezután egészen 2002-ig emelkedett a települések száma, ahol valamilyen okból nem tudtak győztest hirdetni a rendes választáson. 1994-ben három helyen megsemmisítették az eredményt, hat helyen alakult ki szavazategyenlőség, a már említett Tápon pedig ekkor egyetlen polgármesterjelölt se mérette meg magát.
Tápon amúgy a három egymást követő eredménytelen polgármester-választás miatt szükséges időközi választásokon túl még további három időközi polgármester-választás is volt, vagyis ezen a településen az eddigi nyolc rendes választáson kívül hat rendkívülit is tartottak már.
A legtöbb eredménytelen polgármester-választás 2002-ben volt, amikor jelölt hiányában hét településen maradt el a választás és 18 településen volt szavazategyenlőség a jelöltek között, például Zsámbékon is: Horváth Gellértné és Soós Buzás Erzsébet is 860-860 szavazatot szerzett a közel hatezer lakosú Pest megyei városban.
A polgármester-jelöltek hiánya sokkal inkább kisebb településeken, községekben és a Dunántúlon jellemző, de még a legutóbbi két önkormányzati választás esetében is előfordult Balatonszepezden és Lakhegyen. Szavazategyenlőséggel végződő településvezetői párharc 2010 óta nem volt, viszont egyéni választókerületekben még 2019-ben is volt szavazategyenlőség miatt eredménytelenül záródó választás.
Ebből fakadóan tehát az önkormányzati választáson akár egy szavazat is különösen fontos lehet, mert sok esetben akár ez az egy plusz szavazat is dönthet a polgármesteri posztról vagy a testületi többségről. Így ez esetben nem érvényes az a közszájon forgó depresszív mondás, miszerint az „én szavazatom úgysem számít”.
Magyarországon 3177 település élére választunk polgármestereket a helyhatósági választásokon. Emellett valóban eltörpülnek a fent bemutatott számok, mégis tagadhatatlan, hogy minden alkalommal volt legalább pár község, ahol a szavazás valamilyen okból eredménytelennek bizonyult.