A hernyók a csápjaik segítségével szagolják ki az élelmükként szolgáló növényeket, és azt is, hogy vajon biztonságban rághatnak-e, vagy valami veszély vár rájuk – írja az ng.24.hu.

A Wageningeni Egyetemnek a hernyók szaglásával kapcsolatos vizsgálatai segíthetnek a vegyszermentes növényvédelemben.

A káposztalepke jelentős kártevője a keresztesvirágúaknak, például a káposztaféléknek, melyek pont e lepkék kártétele ellen fejlesztették ki azokat a kissé csípős, kesernyés anyagokat, amiket mi, emberek annyira kedvelünk például a mustárban vagy a rukkolában.

káposzta

A hernyót képesek lehetünk az orránál fogva kivezetni a káposztaföldekről anélkül, hogy mérgeket kellene használnunk – fotó: Shutterstock

E hernyók „orra" csupán 34 neuront tartalmaz, míg kifejlett lepkeként már 300 ezret, azonban az, ahogy az állat agya feldolgozza az információkat, már hernyóként is ugyanolyan összetett, mint a kifejlett lepkékben. Ezeknek az idegsejteknek a felszíne speciális fehérjékkel borított, amelyek a környezetben található vegyületekhez kötődnek. Ha ez a vegyület rákapcsolódott e fehérjékre, akkor az idegsejt egy elektromos jelet küld az agyba, amely beazonosítja, milyen illatanyagról is van szó. A hernyó és a kifejlett lepke agyának szaglóközpontja is ugyanolyan részekből tevődik össze, és ugyanúgy dolgozza fel a szagingereket, ez teszi lehetővé a hernyó számára, hogy a környezetében felismerje az ártalmas vagy a vonzó dolgokat, így a szaglószerv különösen fontos e lepkefaj hernyói számára.


Azonban ez azt is jelenti, hogy a hernyót képesek lehetünk az orránál fogva kivezetni a káposztaföldekről mérgek használata nélkül. A termesztett káposztafélék közé olyanokat kell ültetni, amelyek riasztólag hatnak a rovarra, és ez tovább fokozható, ha máshol pedig egyéb, a hernyó által szintén fogyasztott növényt biztosítunk – így elcsalható a terményekről.